MENÜ

Idén is elindultak a GOSZ-VSZT-NAK fajtakísérletei

Agro Napló 2021.06.14.

Oklevéllel és emlékplakettel díjazta a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK ) és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) a 2020-as őszi búza, kukorica és repce posztregisztrációs fajtakísérletek résztvevőit és a legjobban teljesítő fajták tulajdonosait – tudatta a három szervezet közös témaismertetőjében.

A fajtatulajdonosok közös fotója az emlékplakettek átadásán, fotó: Agro Napló

 

Győrffy Balázs, a NAK elnöke elmondta: „a köztestület 2018-ban csatlakozott a GOSZ és a VSZT komoly múltra visszatekintő posztregisztrációs fajtakísérleteihez, és jogszabályi felhatalmazás alapján ajánlati fajtalistát állít össze a gazdálkodók számára. A növénytermesztő gazdák megismerték a rendszert, keresik és használják a vizsgálati eredményeket. Idén az NAK beszerzett egy gabona beltartalom-vizsgáló gépet, ami elősegíti a fajtakísérleti eredmények gyorsabb közlését.”

Az idei mezőfalvi NAK Szántóföldi Napok elnevezésű rendezvényen a 2020-as, azaz a tavalyi kísérletekben legjobban teljesítő őszi búza, kukorica és repce fajták tulajdonosai kaptak elismerést, vagyis emlékplakettet.

Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke kifejtette: „az okszerű vetőmaghasználat az alapja a sikeres gazdálkodásnak. A termőhelyi adottságoknak leginkább megfelelő szaporítóanyag kiválasztása nem lehetséges összehasonlító kísérletek nélkül.”

Néhány hete elvetették a kukoricát is, így az őszi búza és az őszi káposztarepce mellett megkezdődött a legnagyobb területen termesztett szántóföldi növény 2021-es posztregisztrációs fajtakísérlete is.

A három szervezet idén már tizennegyedik alkalommal indította el az őszi búza és a kukorica felmérését, az őszi káposztarepcét pedig második alkalommal tesztelik az ország különböző termesztési adottságú területein a kisparcellás összehasonlító vizsgálatokat lebonyolító Nébih szakemberei.

Takács Géza, a VSZT elnöke elmondta: „a koronavírus járvány okozta kihívásokon felülemelkedve szakmai összefogással sikerült ismét elindítanunk ezt a fontos, a gazdálkodók számára hiteles, kézzelfogható információkat nyújtó kísérletsorozatot. A nemesítési munka folyamatos, évről-évre számos újdonság jelenik meg a piacon, így a termelők számára rendkívül hasznos, ha független, objektív mérések alapján tájékozódhatnak egy-egy fajta és hibrid beltartalmi mutatóiról, teljesítményéről.”

Az őszi káposztarepce kísérlet 9 helyszínen kezdődött meg tavaly októberben. Abaújszántón, Eszterágpusztán, Gyulatanyán, Iregszemcsén, Jászboldogházán, Szarvason, Székkutason, Szombathelyen és Tordason összesen 29 fajtát tesztelnek, ezek közül 7 korai, 20 pedig középérésű hibrid. Az őszi búza fajtakísérletben szereplő 48 fajtának szintén 9 helyszín – Abaújszántó, Eszterágpuszta, Iregszemcse, Jászboldogháza, Mosonmagyaróvár (Széchenyi István Egyetem), Mezőfalva, Székkutas, Szombathely és Tordas adott terepet.

Az összesen 46 kukoricafajtát pedig 11 helyszínen - Abaújszántón, Bólyban Hajdúböszörményben, Iregszemcsén, Jánoshalmán, Jászboldogházán, Mezőhegyesen, Püskin, Szombathelyen, Székkutason, Tordason - vizsgálják a szakemberek. A kísérletek eredményeiről a három szervezet közös összefoglaló kiadványt jelentet meg, amely mindenki számára nyilvánosan elérhető és áttanulmányozható lesz, a NAK pedig ezúttal is ajánlati fajtalistákat állít össze.

(Az ismertető az érdeklődők figyelmébe ajánlja Győrffy Balázsnak, a NAK elnökének és Takács Gézának, a VSZT elnökének a májusi podcast-beszélgetését a hazai vetőmagágazat helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről. A videó megtekinthető Győrffy Balázs Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján.)

Emellett még háttér-információként azt is közreadják, hogy a GOSZ a gabonaágazat termelőinek akaratából alakult meg 2004-ben. Az önkéntes civil szervezet a gabona-termékpálya és egyéb kapcsolódó – olajos (napraforgó, repce, szója), fehérje és rost – növények termelőinek szakmai érdekképviseleti fóruma. 

Az 1993-ban alakult VSZT fő feladatai közé tartozik többek között az ágazattal kapcsolatos javaslatok kidolgozása, információk szerzése, feldolgozása és ismertetése, valamint törvényben rögzített jogainak gyakorlása, kötelezettségeinek betartása, betartatása. A VSZT feladata továbbá: a növénynemesítők, vetőmag-szaporítók, feldolgozók és forgalmazók termelési és piaci magatartásának országos szintű összehangolása, részvétele az államigazgatási szervek munkájában, döntés előkészítésekben, véleményezésben.

Továbbá a 2013 tavaszán alapított NAK, kötelező tagsággal rendelkező szervezet. A köztestület tagja valamennyi mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési tevékenységet folytató természetes és jogi személy. A kamara mintegy 400 ezer fős tagsága révén a teljes hazai élelmiszerláncot lefedi. Rugalmas és szakmailag felkészült szervezetként a NAK az alapítása óta azon dolgozik, hogy lendületet adjon a magyar agráriumnak. Legfontosabb feladata a magyar agrár- és élelmiszerszektor erősítése, a magyar termékek versenyképességének javítása itthon és a nemzetközi piacokon. A kormányzat első számú szakmai tárgyalópartnereként széles körű igazgatási és szolgáltatási közfeladatokat lát el.