Szűkebb kínálatból válogathatnak az almakedvelő vásárlók ebben az évben. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Fruitveb tájékoztatása szerint ugyanis nemcsak itthon, hanem az egész Európai Unióban kevesebb alma teremhet az idén. A tavaszi fagy szinte kivétel nélkül nagy kárt tett a gyümölcsöskertekben, Lengyelországban például a tavalyi 4,5 millió tonna helyett csupán hárommillió tonna termésre számítanak a gazdálkodók.

Elsősorban azokból a fajtákból alakulhat ki hiány, amelyek itthon is kedveltnek számítanak. Jonagoldból és Idaredből is kevesebb lengyel alma kerülhet hazánkba. Jelentős kiesést okozott a kíméletlen időjárás a német, az osztrák, a belga, a holland és az olasz termésben is, Szlovéniában az átlagos mennyiség csaknem felét elvitte a fagy. Az unió egészében így a korábbi 12 millió tonna helyett az idén 8-9 millió tonnányi almát takaríthatnak be a gazdaságok.

Importnyomás minden bizonnyal nem nehezíti majd a hazai termelők dolgát, a csökkenő kínálat az árakra is jó hatással lehet. A Fruitveb várakozásai szerint ugyanakkor csupán a felvásárlási árakban lehet érzékelhetőbb növekedés, a vásárlóknak nem kell különösebb drágulástól tartaniuk. A távirati iroda szerint a magyar almatermelők összességében átlagos évre számítanak, ugyanakkor a következő két hónap időjárásán múlik, hogy végül mennyi gyümölcs kerülhet a raktárakba.

A szakemberek szerint egyre romlik itthon a termésbiztonság, az elmúlt években nagyon szélsőséges keretek között mozgott a betakarított mennyiség: volt, amikor csupán 300 ezer tonna került a raktárakba, máskor viszont 950 ezer tonnányi almával teltek meg a tárolók. A minőséggel is évek óta bajok vannak. Bár az étkezési, első osztályú almánk felveszi a versenyt a lengyel és a nyugat-európai gyümölccsel, sőt ízében meg is előzi azt, a várható termés jelentős része így is csak ipari felhasználásra alkalmas.

A betakarított alma kétharmadát a feldolgozóipar hasznosítja, a maradék egyharmadot adják el a termelők étkezési almaként. Ez az arány az Európai Unióban épp fordított, ezért a Fruitveb szerint nagy szükség lenne arra, hogy itthon is javítsuk a termelés színvonalát. Az ágazat immár húsz éve erőteljes lejtmenetben van: a termőterület két évtized alatt 41 ezer hektárról 26 ezer hektárra esett vissza.

Az almáskertek többsége korszerűtlen, mindössze ötezer hektáron folyik igazán versenyképes termelés az országban.