Kormányzati hátszéllel folytatódik a béralku

Agro Napló
Lapértesülés szerint egyetért a kormány a szakszervezetekkel abban, hogy folytatni kell a hazai bérek felzárkóztatását, amelynek egyik eleme a minimálbérek újabb, két számjegyű százalékos emelése. A mértékéről a munkaadói és a munkavállalói oldalnak kell megállapodnia.

Elismeri a kormány a szakszervezetek újabb jelentős, két számjegyű minimálbér- és bérminimum-emelésre tett javaslatának fontosságát annak érdekében, hogy a hazai keresetek ne szakadjanak le a régió többi országához képest, ugyanakkor a 2019-es összegekről a munkavállalói és a munkaadói oldalnak kell egyezségre jutnia a következő időszak tárgyalásain – mondta a Magyar Időknek Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt követően, hogy a Liga Szakszervezetekkel közösen egyeztettek Varga Mihály pénzügyminiszterrel.

Elhangzott: a kormány továbbra sem tervezi a jelenlegi béren kívüli juttatási rendszer fenntartását. Ennek oka, hogy az egyébként is tőkeerős, jellemzően nagyvállalatok nyújtanak kafetériaelemeket dolgozóiknak, amelyhez az állam most jelentős kedvezményt ad. A rendszer így viszont igazságtalan, mivel az állami támogatásból, tehát részben az adófizetők pénzéből csak a munkavállalók töredéke részesül ebben a formában, ráadásul a jelenlegi munkaerő-piaci helyzet is bérnyomást okoz a cégeknél. Az Országgyűlés ugyanakkor még nem szavazott az őszi adócsomagról, amelyhez még érkezhetnek módosító javaslatok.

A miniszter a szakszervezeti vezetőknek megerősítette, hogy a munkaadói járulékcsökkentés átütemezésére nincs sok lehetőség, mivel a munkaadók által is aláírt bérmegállapodás világosan fogalmaz: a szociális hozzájárulási adó mérsékléséhez szükséges reálkereset-emelkedésnek 2018 első negyedévéhez képest kell megvalósulnia 2019 első negyedévében, ez a számítási módszer ráadásul ösztönzi a béremelést. Varga Mihály az egyeztetésen azt is hangsúlyozta, hogy a közszféra bizonyos területein átlagosan harminc százalékkal emelkednek jövőre a keresetek.

Palkovics Imre azt közölte, a szakszervezetek sem ragaszkodnak a béren kívüli juttatási rendszer fenntartásához, megerősítette ezt lapunknak Mészáros Melinda, a Liga vezetője is. Ugyanakkor abból nem engednek, hogy a dolgozókat az átalakítás miatt ne érje nettó jövedelemcsökkenés. Szerintük a vállalkozások az extraprofitjukból bőven hozzá tudnak járulni a keresetek további felzárkózásához. A Munkástanácsok továbbra is ragaszkodik a minimálbér legalább 13 és a garantált bérminimum legalább 15 százalékos emeléséhez, emellett az állami cégeknél is szükség van további jelentős felzárkóztatásra.

A várakozások szerint nem lesz könnyű megegyezni a 2019-es minimálbérekről, mivel a munkaadói és a szakszervezeti oldal álláspontja jelentősen eltér. Előbbi egy számjegyű emelésre tehet javaslatot, a szociális partnerek jelentős része szerint viszont ez életszerűtlen a jelenlegi helyzetben.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Ezt lehet tudni a jövő évi büdzséről

Ezt lehet tudni a jövő évi büdzséről

A családok támogatására, a külső és belső biztonság garantálására és a munkaalapú gazdaság erősítésére készül a kormány 2020-ban, de fel kell készülni...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!