MENÜ

Már egyre többfelé tapasztalható nagymértékű aszály az országban

Agro Napló 2022.07.04.

Igen meleg, az ország nagy részén rendkívül száraz időjárás gyorsította fel a gabonák és a repce érését, és a nyári növények is nagyon megsínylik a júniusi aszályt és a forróságot.

 

Sajnos az előttünk álló napokban is csak elszórtan lehet záporokra, zivatarokra számítani, és a hőség is csak kis mértékben enyhül, számottevő visszaesés a hőmérsékletben csak a jövő hét közepén valószínű, akkor kissé növekszik a záporok esélye is – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai elemzésében, melyet az Agro Napló is megkapott.

Az elmúlt egy hétben meleg, a legtöbb helyen száraz időben volt részünk. Pénteken este egy gyenge hidegfronthoz kötődően alakultak ki a Dunántúlon elszórt záporok, zivatarok, majd szombaton egy kiterjedt zivatarlánc is létrejött a Gyöngyös-Mórahalom vonalban kisebb körzetekben felhőszakadásokkal. Vasárnap az északkeleti országrészben voltak nagyon gyenge záporok, melyek jellemzően a port sem verték el, majd kedd reggelre virradóra a Dunántúl északi részén alakultak ki zivatarokkal is kísért záporok, de számottevő mennyiség ezekből is csak kevés helyen esett. Az elmúlt öt nap csapadékösszege a Kisalföld nagy részén illetve a Bakonyalja térségében valamint az ország középső részén egy keskeny sávban haladja meg az 5 mm-t, máshol csak nagyon kis mennyiség vagy egyáltalán semmi nem esett (1. ábra). Június első harmadában a Dunántúlt, illetve az Alföld nyugati, délnyugati tájait még jelentős esők öntözték, majd a hónap második és harmadik dekádja az ország nagy részén az ilyenkor szokásosnál szárazabban alakult (2. ábra), a Tiszántúlon csak 5-25 mm esett a hónap során (3. ábra). A talajok nedvességtartalma egyre nagyobb területen és egyre mélyebb rétegben csökken a növények számára hasznosítható víztartalom arányában a kritikus 40%-os érték alá. A Tiszántúlon és az északi országrészben is sokfelé már a felső egy méteres réteg nedvességtartalma is kritikusan száraz (4. ábra), a felszín közeli talajréteg pedig szinte semmi nedvességet nem tartalmaz (5. ábra). Kedvező talajnedvességi viszonyokat szinte csak a Balatontól nyugatra, délnyugatra találunk, míg a Dunától keletre nagy területen nagyfokú, a Tiszántúlon egyre többfelé súlyos aszály jelei mutatkoznak.

Az elmúlt napokban tapasztalt magas, nagy területen 35 fok fölötti hőmérsékletek (6. ábra), melyekhez az Alföldön igen alacsony páratartalom is társul, tovább fokozzák az aszály kedvezőtlen hatásait.

 

01_ábra_agromet_2022-07-01

1. ábra: 5 napos csapadékösszeg 2022. június 29-ig (mm)
 

02_ábra_agromet_2022-07-01

2. ábra: Az elmúlt 10 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2022. június 29-ig (mm)
 

03_ábra_agromet_2022-07-01

3. ábra: 30 napos csapadékösszeg 2022. június 29-ig (mm)
 

04_ábra_agromet_2022-07-01

4. ábra: Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában a talaj felső egy méteres rétegében 2022. június 29-én (%)
 

05_ábra_agromet_2022-07-01

5. ábra: Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában a talaj felső 20 cm-es rétegében 2022. június 29-én (%)

 

06_ábra_agromet_2022-07-01

6. ábra: Maximumhőmérsékletek 2022. június 29-én (oC)

 

Az őszi vetések érése jelentősen felgyorsult június második felében (7. ábra) a meleg, száraz időben, így a betakarítási munkákat is hamarabb elkezdték a szokásosnál. Az őszi árpa aratása jellemzően már be is fejeződött, a búza aratása is folyamatban van, és a repce is érik (8. ábra). A keleti országrészben erősen megviselte az őszi vetésű növények állományait a virágzás és szemfejlődés időszakában bekövetkezett aszály. Ez a termés minőségében és mennyiségében is megmutatkozik majd. A Dunántúlon ebben a két kritikus fenológiai fázisban kaptak esőt az állományok, arrafelé kedvezőbb a kép.

 

07_ábra_agromet_2022-07-01
7. ábra: Teljes érésben lévő őszi búza Miskolc térségében 2022. június 22-én (fotó: Kovács Attila)
 
08_ábra_agromet_2022-07-01
8. ábra: Az érés végén járó őszi káposztarepce Miskolc térségében 2022. június 22-én (fotó: Kovács Attila)

 

A napraforgó és a kukorica is vegyes képet mutat: a Dunántúlon, főleg délnyugaton szépen fejlődnek az állományok, a talajban van elegendő nedvesség, így a meleg, napos idő kedvező feltételeket teremt a fejlődéshez. Keleten azonban szenvednek, alig fejlődnek az állományok az aszálytól, a szombati zivatarlánccal érintett területeken, sajnos csak kisebb körzetekben, átmenetileg enyhült a szárazság. Miskolc térségében, amely terület nem tartozik a legaszályosabb részek közé, vannak egészen szép, magas kukoricatáblák, és mellettük jóval alacsonyabbak is furulyázó levelekkel. Az állapotot tehát a fajta, a vetési idő és az agrotechnika is nagyban befolyásolja. A napraforgó egyre többfelé virágzik már, de a száraz időben sokfelé látni a szokásosnál jóval kisebb tányérokat.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken a június közepére vonatkozó állapotot láthatjuk. Az index értéke állandó kultúráinkban, erdeinkben ebben az időszakban közel jár a maximumhoz, miközben a nyári növények NDVI értéke még javában növekszik, az őszi vetések, kalászosok „zöldessége” pedig az állományok érésével már lecsökkent. A változást jelző térképen és az anomália térképen a június elején is megfigyelt folyamatok erősödtek tovább. Az aszály jeleit mutató piros foltok, melyek a zöld tömegnek a szokásosnál alacsonyabb értékét jelzik, az Alföld középső és északi tájain tovább nőttek. Ugyanakkor a Dunántúl nagy részén a sokéves átlaghoz képest nagyobb mennyiségű a zöld tömeg.   

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 620 és 720 foknap között alakulnak (9. ábra). A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek az északkeleti országrész kivételével jellemzőem 30-50 foknappal haladják meg a  sokéves átlagot, a tavalyinál pedig 80-120 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál másfél-két héttel korábban, és az ilyenkor szokásosnál is pár nappal hamarabb következnek be.

 

09_ábra_agromet_2022-07-01
9. ábra: Kukoricára számított hőösszeg értékek 2022. június 29-ig (foknap)

 

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramon[*] (10. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Áprilisban többször is érkezett országos eső, melyből viszont a Kisalföld északi része jórészt kimaradt vagy csak nagyon keveset kapott. Május nagy részében csak záporos csapadék hullott itt-ott az országban, kisebb körzetek megáztak, nagyobb területek azonban szárazon maradtak, elmaradtak az országos áztató esők. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben öntözték számottevő esők az állományokat, a keleti országrészben azonban nagy területen tovább száradtak a talajok. Június első dekádjában az ország nyugati felén esett jelentős mennyiség, arrafelé a kritikus virágzás-szemfejlődés fenológiai fázisokban jobbára kedvező nedvességi viszonyok álltak a növények rendelkezésére, míg keleten aszályos körülmények és kényszerérés a jellemző. Az állományokon a további csapadék már nem segít, az aratásra pedig már a száraz idő a kedvező. A szezon során összegzett csapadék mennyisége a délnyugati országrészben kevéssel az optimális érték fölött alakul, de az ország nagyobb részén 110-150 mm-es a hiány, mely keleten többfelé a 200 mm-t közelíti, azaz az ideális mennyiségnek közel a fele nem hullott le. A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán, de a sarkvidéki eredetű hideg légtömegekkel járó, többfelé hótakaró nélküli erősebb éjszakai fagyokat a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál, majd május elején melegedés kezdődött, gyors növekedésnek indult a hőösszeg, a hőmérséklettel innentől kezdve nem volt gond. 

Kukoricára vonatkozó agrogramot Kaposvár térségére vonatkozóan mutatunk be (11. ábra). Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május nagy részében csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál jóval kevesebb csapadék hullott, és nagy területen kritikusan szárazzá vált a talaj felszín közeli rétege, ahonnan a kukorica ekkor a nedvességet gyűjtötte. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben, június első dekádjában nyugaton, északnyugaton esett nagyobb mennyiség, miközben keleten tovább száradtak a talajok. A június további része csak délnyugatra hozott komolyabb esőket, az ország nagyobb része szárazon maradt. Az április óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg délnyugaton néhol meg is haladja a kukorica számára optimális értéket, míg keleten jóval az alatt alakul, a Tiszántúlon nagy területen a harmada sem hullott az ideálisnak, a növények szenvednek az aszálytól. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de az átlagosnál kissé melegebb májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg. Júniusban gyakran volt nyári meleg (amit a kukorica egyébként szeret, ha van nedvesség a talajban), így a hőösszeg jelenleg az optimális érték körül jár.

 

10_ábra_agromet_2022-07-01
10. ábra: Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2022. június 29-ig (részletes magyarázat a szövegben)
 
11_ábra_agromet_2022-07-01
11. ábra: Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2022. június 29-ig (részletes magyarázat a szövegben)

 

Az előttünk álló napokban is folytatódik a meleg, a legtöbb helyen száraz időjárás. Csütörtökön és pénteken elszórtan, főként az Alföldön lehetnek záporok, zivatarok, de a csúcshőmérséklet továbbra is nagy területen 35 fok fölött alakul. Péntek este északnyugat felől gyenge hidegfront érkezik, amely mögött főként a Dunántúlon és az északi országrészben esik vissza néhány fokkal szombaton a hőmérséklet, záporok, zivatarok pedig legnagyobb eséllyel keleten, északkeleten lehetnek. Vasárnap és hétfőn ismét száraz időre van kilátás 35 fok körüli maximumokkal, majd kedden és szerdán elszórtan, nagyobb eséllyel a Dunántúlon és északon lehetnek záporok, zivatarok. Előreláthatólag szerdától kezd enyhülni a hőség, és a csapadékhajlam is növekszik majd. Addig azonban a legtöbb helyen tovább száradnak a talajok, és növekszik a nagyfokú illetve súlyos aszállyal érintett területek nagysága.

 

Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!

 

(Forrás: OMSZ)

 

[*] Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.