A mögöttünk álló héten csapadékos, az ilyenkor szokásosnál kicsit hűvösebb időben volt részünk. A hét elején még eső volt a jellemző, majd keddtől záporok, zivatarok, több helyen akár 50-100 mm-t adó felhőszakadások alakultak ki. Bár egy-egy napon nagy volt a csapadékhullás területi változékonysága, de a hét valamelyik napján mindenütt esett. Hétfőtől szárazabb időszak kezdődött, már csak elvétve fordult elő csapadék. Az elmúlt tíz napban jellemzően 25 és 70 mm közötti mennyiség hullott, ennél kevesebbet csak az Alföld egy-egy szárazabb foltján mérhettünk, viszont vannak helyek, ahol 100 mm-nél is több esett, és villámárvizek alakultak ki, elsősorban hegyvidéki patakokon (1. ábra). Az ország nagyobb részén a harminc napos csapadékösszeg meghaladja a sokéves átlagot, de főleg keleten van hiány, Szolnok térsége maradt ki leginkább a záporokból, zivatarokból (2. ábra). A talajfelszín sokat száradt az e heti napos, szeles időben, de többfelé még áll a víz a táblákon (3. ábra). A felső fél méteres talajréteg hazánk nagyobb részén nedves, az Alföldön is többnyire kellő mennyiségű nedvességet tartalmaz a talaj, viszont kisebb körzetekben, például Szolnok környékén száraz (4. ábra).
A napi átlaghőmérséklet az ilyenkor szokásostól 1-3 fokkal elmaradt, a tartósabban csapadékos napokon és helyeken alacsony, többnyire 25 fok alatti maximumok voltak az elmúlt héten. Vasárnap északkelet felől szárazabb és hűvösebb levegő érkezett fölénk, a maximumok ezen a héten jellemzően 25 fok alatt maradtak, éjszakánként pedig nagy területen hűlt 10 fok alá a levegő (5. ábra) – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) agrometeorológiai jelentésében, melyet az Agro Napló is megkapott.
5. ábra: Minimum hőmérsékletek 2023. június 14-én (Celsius fok)
Az őszi vetések többnyire jó állapotban vannak, a repce a magképződés fenológiai fázisában jár (6. ábra), az őszi kalászosok is szépen szőkülnek, a búza a tejes érés (7. ábra), az őszi árpa pedig a viaszérés fázisába lépett (8. ábra). Az elmúlt hetek időjárása kedvezően hatott a fejlődésükre, kellő nedvesség állt rendelkezésre a talajban, de nagy meleg sem rövidítette le a virágzás és magképződés igen fontos fenológiai fázisát. Ugyanakkor a sűrű állományokban a gyakran nedves leveleken a kórokozók is gyorsan szaporodtak. Helyenként a sok eső miatt megdőlt táblák is vannak (9. ábra). Miskolc térségében nagyon sok a becő, gyönyörű kalászok vannak (10. ábra), innentől kezdve száraz, meleg idő lenne erre az optimális.
7. ábra: Búza Miskolc térségében 2023. június 14-én (fotó: Kovács Attila)
A kukorica (11. ábra) és a napraforgó (12. ábra) számára igen jókor érkezett a csapadék, szépen fejlődnek a növények, de a gyomoknak is kedvezett az időjárás. A vetési időponttól, fajtától és agrotechnikától függően elég nagy különbségek vannak a táblák között: 20 cm-től 60-80 cm-es állománymagasság is előfordul mindkét kultúrában. Most már ezekre az állományokra is a meleg kellene.
12. ábra: Napraforgó Miskolc térségében 2023. június 14-én (fotó: Kovács Attila)
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a május végére – június elejére vonatkozó állapotot mutatják. Ebben az időszakban magas az index értéke, de az Alföldön már kisebb csökkenés látható, mely részben az őszi vetések kezdődő éréséhez, zöldtömeg-vesztésének tudható be. Az anomália térkép szerint a sokéves átlagnál országszerte jóval magasabb az index értéke, azaz a növényzet fejlettebb a szokásosnál.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 340 és 440 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek nyugaton, a magasabbak keleten, délkeleten vannak, az országon belüli különbség egyre nő. Az összegzés kezdete óta folyamatos elmaradásban van a hőösszeg, és ez az elmaradás az elmúlt napokban tovább nőtt: 50-100 foknappal a tavalyi értékektől, és a sokéves átlaghoz képest is van egy 40-80 foknapos lemaradás (a kisebb északkeleten, a nagyobb északnyugaton). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai körülbelül egy héttel később következnek be a szokásosnál.
Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramon[*] (13. ábra). Augusztus utolsó dekádjában több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett. A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra igen nagy szükség volt az egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez, a sokáig kitartó enyhe időben az állományok kellően megerősödve indultak a télnek. A decemberi újabb bőséges csapadék hatására a talaj egyre mélyebb rétegei nedvesedtek át, töltődtek föl az Alföldön is, ami a növények tavaszi-nyári fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Az év első hónapjában folytatódott az esős idő, egymást követő mediterrán ciklonok hoztak országszerte kiadós csapadékot, melyet a talaj már befogadni nem tudott, így egyre nagyobb területen jelentek meg a belvízfoltok, elsősorban az Alföldön. Január második felére már az ország túlnyomó részén elérte, a középső országrészben 100-150 mm-rel meg is haladta a szeptember eleje óta összegzett csapadék az őszi vetésű növények számára optimális mennyiséget. Január végén szárazabbra és kevésbé enyhére fordult az idő, de az igazi tél csak február első hetében érkezett meg. Február első fele száraz, hideg időt hozott, a tél folyamán egyedül ekkor sikerült a talajnak 5-20 cm mélyen átfagynia, miközben a belvizes területek kiterjedése lassan csökkent. A télies időjárás csak átmenetinek bizonyult, február közepén jelentően megenyhült az idő, de az egész hónap szárazabb maradt az ilyenkor szokásosnál, és március első két dekádjában is csak a déli országrészben hullott az átlagosnál több csapadék. Március utolsó harmadában kiterjedt esők érkeztek, az ország nagyobb részén átnedvesedett az ekkorra már kiszáradó fölső talajréteg. Kivétel ez alól az északnyugati országrész, ott csak áprilisban kezdődött ez a folyamat, de az április közepi nagy mennyiségű csapadék ott is feltöltötte a talajt. A hónap utolsó dekádjában azonban főként az Alföldön már száradni kezdett a talaj. Május első dekádjában főleg keleten kevés csapadék hullott, a talaj tovább veszített a nedvességtartalmából, majd a hónap közepén mediterrán ciklonok sorozata hozott bőséges csapadékot a kritikus kalászhányás – virágzás fenofázisra. Május utolsó dekádjában szárazabb, mérsékelten meleg idő volt a jellemző, csak elszórt záporok fordultak elő az országban, de június elején ismét csapadékosra fordult az idő, így a magképződés során is kellő nedvességhez jutottak a növények. Az összegzett csapadék az ország túlnyomó részén a tenyészidőszak kezdete óta az optimális mennyiség fölött vagy a körül alakul.
A szokásosnál enyhébb őszi és téli idő hatására az összegzett hőösszeg számottevően meghaladja az optimális értéket. Az átlagosnál enyhébb tél és kora tavasz miatt a kultúrák a szokásosnál hamarabb fejlődésnek indultak, viszont áprilisban és májusban gyakran volt az optimálisnál hidegebb időjárás. A kalászosok magképződés fenofázisában nem volt hőség, így ez az életszakasz nem rövidült le, e miatt sem alakul ki termésveszteség.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Győr térségére vonatkozóan mutatunk be (14. ábra). A tavalyi évhez hasonlóan az idén is késve kezdődött a kukorica vetése. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talaj hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. A talajnedvesség kedvezően alakult még a vetés kezdeti időszakában, április közepétől azonban főként az Alföldön többfelé kevesebb csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál, és május első dekádjában is kevesebb eső öntözte a friss vetést az optimálisnál. Így a felső talajréteg, ahonnan a kukorica ilyenkor a nedvességet gyűjti, elsősorban az Alföldön kiszáradt. A hónap közepén érkezett bőséges csapadék azonban pótolta nedvességet, a növények fejlődése optimálisan alakult, de északkeleten, ahol kevesebb esett, május végére ismét szárazzá vált a talaj. Június elején éppen időben érkezett az újabb csapadék, hogy megszüntesse a Tiszántúl északi felén kialakulóban levő aszályt.
A hőmérséklet áprilisban, májusban és júniusban is gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, így jelenleg az összegzett hőösszeg jócskán elmarad az optimálistól.
Az előttünk álló napokban elszórtan, a hét végig főleg keleten fordulhat elő kisebb eső, egy-egy zápor, zivatar. A jövő héten is csak elvétve alakulhatnak ki záporok, így területi átlagban jelentősebb csapadék nem valószínű. Pénteken és szombaton keleten felhős lesz az ég, de ezen kívül a napsütés lesz túlsúlyban, tartós levélnedvesség és magas páratartalom nem valószínű. A talaj tovább szárad, a szél pedig főleg pénteken, szombaton és kedden élénkül, néhol erősödik meg. A hőmérséklet a héten még nem sokat emelkedik, majd a jövő héten megérkezik az igazi nyári meleg, a hét közepén a csúcsértékek már 29 és 34 fok között várhatók.
(Forrás: OMSZ)
Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!
[*] Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.
