Kiemelte: az uniós szabályok adta legkorábbi időponttól kezdve a gazdálkodóink számára a közvetlen támogatások esetében a decemberben fizethető részfizetésekkel együtt legalább 260 milliárd forint, a terület- és állatlétszám után fizetett vidékfejlesztési támogatásoknál pedig több mint 46 milliárd forint kifizetését tervezzük az idei évben a Magyar Államkincstáron (MÁK) keresztül.

Az előlegfizetés fő célja, hogy pénzügyi segítséget nyújtson az őszi munkák zavartalan elvégzéséhez, biztosítsa a termelők pénzügyi stabilitását és likviditását. Ez pedig szintén egy komoly hozzájárulás Magyarország kormányának azon célkitűzéséhez, hogy megerősítse a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart, valamint a vidéki térségeket.

A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy az idei OMÉK még rendhagyóbb, mint az eddigi alkalmak, hiszen a rendezvényre az „Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás” részeként kerülhet sor.

A miniszter rámutatott: fel szeretnék hívni a figyelmet korunk egyik legnagyobb kihívására: a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok közötti egyensúly megteremtésének szükségességére. Az egyik legzöldebb gazdasági ágazat a mezőgazdaság, ezért ki kell állni amellett, hogy nem büntetni, hanem ösztönözni kell a gazdákat a még fenntarthatóbb termelés elérésében. Mindez azért fontos, mert a magyar agráriumban és a magyar vidéken jelenleg a változások korát élik az emberek, napjainkban ugyanis korszakváltás zajlik.

Kifejtette, „stratégiai érdekünknek tekintjük a hozzáadott érték növelését az agráriumban, amit a hazai élelmiszer-feldolgozás fejlesztésén keresztül lehet elérni. Ezzel lehet nagyobb a hazai termékekkel történő önellátásunk és még erősebb az exportteljesítményünk”.

Nagy István kitért arra is, hogy a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program a vidék gazdaságának új lábra állítását jelenti. Önmagában az idén meghirdetett pályázatokon már több mint ezer milliárd forint került lekötésre, ami óriási előrelépési lehetőséget jelent. A vidék gazdaságának erősítése pedig egész Magyarország megerősítését jelenti – tette hozzá az agrártárca irányítója, jelezve: gondolkodásunk kulcsa az együttműködésben rejlik. „Hiszen a magyar vidék egy olyan terület, amely gazdasági, kulturális és társadalmi értelemben egyaránt Magyarország gerincét adja”.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), elnöke köszöntőjében elmondta: az agrárium sikerességéhez a tudás és a munka mellett a gazdák szíve és a lelke is kell.

Emlékeztetett – foglalta össze az Agrármarketing Centrum (AMC) tájékoztatása a politikus gondolatait –, hogy most zajlik az unió közös agrárpolitikájának (KAP) reformja, és megkezdődött a soron lévő 7 éves költségvetési ciklus. Jelezte továbbá: szükséges, hogy a klímaváltozás figyelembevételével a legkorszerűbb tudást és technológiát alkalmazzák a gazdák, mert így lehetnek a legsikeresebbek. Az OMÉK pedig tökéletes alkalom arra, hogy megismerjék azt a tudást, képességet, ami versenyképessé teszi őket itthon és külföldön is. A tudás megszerzéséhez pedig a szakértők nyújthatnak hathatós segítséget.

Eddig összesen 1 millió húszezer látogató volt részese az eseménysorozatnak – közölte Kovács Zoltán, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás megvalósításáért felelős kormánybiztosa hangsúlyozva, hogy a Hungexpo területén eddig 300 ezernél is többen látták már a kiállítást. A teljes rendezvényen, 530 különböző helyszínen pedig több mint egymillióan. Felhívta a figyelmet: „A magyar föld legjava” és az „Egy a Természettel” szlogenek szorosan összefüggenek egymással: a vidéki élet minőségét helyezi újra a középpontba az európai urbanizációs folyamattal szemben, a vidék értékeit és szépségeit mutatják be a társrendezvények.

Nem véletlenül vívta ki az OMÉK az ismertséget – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke –, miközben őrzi a hagyományokat, de a jövőbe vezető utakat is megmutatja. A hazai agrárium kiválóan teljesít, a koronavírus-járvány ellenére is.

A jövőt lehetőségeiről szólva kiemelte, hogy a feldolgozóipar erősítése fontos az élelmiszeripar sikerességéhez, amihez a Vidékfejlesztési Program (VP) is hozzájárul. Ennek elősegítése érdekében meg kell győzni a fogyasztókat, hogy magyar termékeket válasszanak, a kereskedelem szereplőit ösztönözni kell pedig a magyar termékkínálat szélesítésére, melyre főként az online térben van kitörési pont.

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője az OMÉK szervezőjeként elmondta, az OMÉK és az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás is a természetet szerető és értő emberek rendezvénye, így a két kiállítás együtt egy még tágabb spektrumot tud adni mindabból a minket körülvevő világból, amit fontos értékelnünk és megőriznünk a jövő generációi számára.

Az elmúlt két év legfontosabb tanulsága a magyar vidék és a magyar agrártársadalom helytállása volt. Ha az elmúlt évtizedet vizsgáljuk, akkor a magyar vidék és agrárium dinamikusan tudott fejlődni. Hozzátette: „Hitünk az, hogy az OMÉK, ahova sokan ellátogatnak különböző országokból, idővel a regionális bástyája tud lenni az exportfejlesztésnek, és Magyarország meg tudja magát mutatni a nagyvilágnak.”

Az ország legnagyobb múltú mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítása 14.500 négyzetméteren, mintegy ötszáz kiállító részvételével nyitotta meg kapuit. A 80. OMÉK október 7–10. között van nyitva, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás társrendezvényeként tartják a HUNGEXPO területén, az E és B pavilonokban, valamint a közöttük kialakított Őshonos Udvaron. A kétévente megrendezendő esemény a hazai agrárium és élelmiszeripar legjelentősebb regionális eseménye.

Az első, 1829-ben életre hívott állatbemutató megálmodója Széchenyi István, egyszer úgy fogalmazott: „a termékeny föld teszi gazdaggá a nemzetet”. Idén is ennek a szellemi örökségnek birtokában szervezik meg a 80. OMÉK-ot, amely a múltból táplálkozik, és a jövőbe mutat. Küldetése, hogy tradicionális értékeink megőrzése és felmutatása mellett hirdesse a XXI. századi mezőgazdaság vívmányait.

A megnyitót a díjak átadásával zárták le, tizenhárom díjat és három oklevelet nyújtottak át.

A díjazottak listája:

• Miniszteri nagydíj Gallicoop Zrt - Gallio Termékcsalád
• Hagyomány és Innováció Díj az Agrárgazdaságban díj Panyolai Silvorius gyógynövény likőr szilvaágyon érlelt termékével a Panyolai Szilvórium Zrt.
• Hagyomány és Innováció az Agrárgazdaságban Díj keretében Oklevelet kapott Panyolai Szilvórium Zrt.
• Élelmiszeripari Nagydíj – I. helyezett Nativus Sous Vide Dámszarvas comb
• Élelmiszeripari Nagydíj – II. helyezett Baker Street Kft – FreeScuits gluténmentes kekszcsalád
• Élelmiszeripari Nagydíj – III. helyezett Nádudvari Vajkrém
• Élelmiszerpazarlás megelőzéséért Díj – Élelmiszer-előállítás VIRESOL Kft.
• Élelmiszerpazarlás megelőzéséért Díj – Élelmiszer-kereskedelem Munch Europe Kft.
• Termelői Összefogásért Díj Gazda-Tej Értékesítési Szövetkezet – Ván Jenő elnök
• Termelői Összefogásért Díj keretében Oklevelet kapott Alföldi Sertés Szövetkezet – Marczin Zsolt ügyvezető
• Mezőgazdasági Nagydíj – Növénytermesztés KITE Zrt.
• Mezőgazdasági Nagydíj – Növénytermesztés kategóriában Oklevelet kapott Pusztaszabolcsi Agrár Zrt.
• Mezőgazdasági Nagydíj – Állattenyésztés Bábolna TETRA Kft. és az általuk nemesített, klimatikus változásokhoz adaptált tyúk genotípusok
• Mezőgazdasági Nagydíj – Állattenyésztés kategóriában Oklevelet kapott Bábolna Nemzeti Ménesbirtok
• Mezőgazdasági Nagydíj – Kertészet Nemeskert Kft.
• Mezőgazdasági Nagydíj – Kertészet kategóriában Oklevelet kapott Gyöngyösi és Társai Kft.
• Mezőgazdasági Nagydíj – Fiatal agrárszakember Bakó Dániel szentesi fiatal gazda
• Gasztro FolkTrend díj - Hollóköves Bisztró Hollókő