Az ENSZ szerint szörnyű globális következményekkel fenyeget az orosz-ukrán konfliktus. Az élelmiszerárak megugrásával, az egyik legnagyobb menekültválsággal, valamint a világ élelmezésének és az agrárkereskedelmének akadályaival számolhatunk, hisz Ukrajna igen jelentős szereplő a globális műtrágyapiacon és a világ első számú napraforgó termelője. Több globális mezőgazdasági cég zárta be Ukrajnában lévő irodáit és üzemeit, amint Oroszország inváziót indított. A válság globális mezőgazdasági termelést és kereskedelmet befolyásoló aktuális történéseit foglaljuk össze és kitérünk a várható hatásokra is – értesült az Agrárszektor összeállításából az Agro Napló.
A tengeri és légi támadások után az ukrán hadsereg felfüggesztette a kereskedelmi hajózást kikötőiben, ami csak tovább gerjesztette az ellátási zavaroktól való félelmet a vezető gabona- és olajosmag-exportőrök körében. Oroszország már korábban elrendelte az Azovi-tenger lezárását a kereskedelmi hajók elől, a Fekete-tengeri orosz kikötőket azonban nyitva tartotta. A rendkívüli körülmények miatt nem teljesítik szerződéses kötelezettségeiket a szállítók. Mariupol, az Azovi-tenger egyik legnagyobb ukrán kikötője már az orosz erők támadása alatt áll. Ez újabb fennakadásokat okozhat, hiszen az ottani kikötők Törökországnak, Ciprusnak, Egyiptomnak, Olaszországnak és Libanonnak is exportálnak árpát, búzát és kukoricát. Így az érintett országoknak muszáj valamilyen alternatív ellátást keresniük akkor, ha a hajók valóban nem tudnak majd elindulni.
Ukrajna az egyik kulcsszereplője a globális mezőgazdaságnak, csak a napraforgóolaj-export közel felét teszi ki. Éppen ezért borítékolható, hogy a konfliktusnak nemzetközi hatásai is lesznek. Az ország több mint 70 százalékát mezőgazdasági terület borítja, egyes információk szerint a világ legnagyobb mennyiségű napraforgóját, valamint a hatodik legtöbb kukoricáját és árpáját termesztik itt, de a repce, a szója és a búzatermelése is globálisan jelentős. Azt, hogy mind a két ország mennyire fontos a gabonapiacon jól mutatják a számok is: együttesen a világ búzaexportjának mintegy 29%-át adják. A gabonanagyhatalomnak számító országok háborújának kitörésekor már el is szálltak az árupiacokon a gabonaárak. Az amerikai búza határidős jegyzése közel egy évtizede a legmagasabb szintre emelkedett, míg az európai búzáé rekordot döntött.
Az ENSZ szerint súlyos globális következményekkel fenyeget a háború, Ukrajna megszállása ugyanis az egyik legnagyobb menekültválságot, az élelmiszerárak drasztikus megugrását is jelentheti, sőt, egyes országokban – például Líbiában, Jemenben és Libanonban – még nagyobb éhezéshez vezethetnek. A globális mezőgazdasági nyersanyagkereskedő, a Bunge, amely Ukrajnában több mint ezer embert foglalkoztat, közölte, hogy bezárja a cég ukrajnai irodáit és felfüggeszti a fekete-tengeri gabonakikötőjének működését az ukrajnai Nyikolajevben. A megszállást követően az amerikai mezőgazdasági nyersanyagkereskedő Archer-Daniels-Midland is bejelentette, hogy bezárja ukrajnai létesítményeit, többek között egy csornomorszki olajosmag-zúzó üzemet és egy odesszai gabonaexport-terminált.
„A Cargill globális mezőgazdasági árucikk-kereskedő vállalat egyik óceánjáróját pedig mindeközben lövedék találta el a Fekete-tengeren, ám szerencsére a személyzet biztonságban van és a hajó is tengerképes maradt. A háború hírét követően a búza világpiaci ára 330 euróra emelkedett, de az összes gabonafajta ára megugrott. A fő importőr országok elkezdtek aggódni a búza ellátásuk miatt. Az argentin gazdákat a súlyos aszály és az exportkorlátok fogják korlátozni abban, hogy kihasználják az ukrajnai konfliktus miatt megugró búza- és szójaárak emelkedését. Kevés búza maradt az országban a tengerentúli értékesítésre engedélyezett mennyiségből”
– írja a lap.
Azonban sajnos több rendkívüli helyzetre is fel kell még készülni, hiszen az orosz inváziót követően, miután a kikötők felfüggesztették működésüket, mintegy 380 ezer tonna napraforgóolaj-szállítmány rekedt a termelőknél és a fekete-tengeri kikötőkben, amit Indiába, a világ első számú étolajimportőrének szállítottak volna. Ezek a problémák Indiában például napraforgóolaj hiányt eredményezhetnek. Ez viszont azért is jelent újabb gondot, mivel már maga az olaj is a pálmaolaj helyettesítésére szolgált az országnak, hiszen a legnagyobb exportőr, Indonézia pálmaolaj-kínálata csökkent, ami rekordmagasságba emelte a pálmaolaj árát.
Mindezen kívül a műtrágya kereskedelmében is lehetnek fennakadások: a brazil gazdák a műtrágya készlet szűkülésére készülnek, hisz mezőgazdasági exportjuk elveszítheti versenyképességét a műtrágyaárak emelkedése és a szűkös kínálat miatt. A műtrágyaárak csakúgy, mint az élelmiszerárak esetében már az ukrajnai konfliktus előtt is emelkedtek. Így azonban a világ legnagyobb szójatermelői közül a műtrágyaszükségletének mintegy 85%-ában importra támaszkodó Brazíliának van a legtöbb vesztenivalója; a helyzet azonnali „káliumellátási válságot” alakíthat ki.
(Forrás: Agrárszektor)
