MENÜ

TÉLI SZEMLEKÖRÖK: sikeres szakmai továbbképzések a határban

2022.03.18.

Alig értek véget az AGRO.bio Hungary Kft., a Csernozjom Kft. és a Pro-Feed Kft. Növényegészség Üzletágának egy hónapon át tartó továbbképzései, de a szervezők már a folytatás tematikáján és a helyszínek kiválasztásán dolgoznak.

 

A 2022. január 24-én indult SZEMLEKÖRÖK harmadik sorozata az ország hat különböző pontján várta a talajtan, a talaj-, a növényélettan és a terepi talajvizsgálat iránt érdeklődő szakembereket. A szabadban tartott tájékoztatók szemléltető eszközei a helyszínen feltárt talajszelvények és az adott táblán termesztett, elsősorban őszi vetésű növények voltak. A szervezési munkát támogatták a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara megyei szervezetei, sőt Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a mérnöki továbbképzés programjába is bekerült a helvéciai és a tiszavasvári esemény.

A SZEMLEKÖRÖK határszemle típusú szakmai tájékoztató sorozat, amelynek létrehozását a változó körülmények tették szükségessé:

  • a pandémia miatt a személyes találkozásokat a hatályos rendeletek korlátozták, de a szabadban tartott, kis csoportos („körök”) munkavégzést nem akadályozták,
  • a növénytermesztésben az elméletet a gyakorlat igényeihez kell szabni ahhoz, hogy jól használható tudássá váljon, és gyakorlatias tudásátadásra a helyszíni adottságok (talaj és növény) megvannak,
  • az agrárium számos szakterületén felgyorsult a technológiai fejlődés, új vizsgálati módszerek és képalkotó technikák jelentek meg, amelyeket mielőbb meg kell ismerniük a szakembereknek és alkalmazniuk kell tudni a gyakorlatban,
  • a növénytermesztés kitettsége megnőtt (pl. klímaváltozás, inputanyag és terményárak, Green Deal, növényvédő szer hatóanyagok számának csökkenése), aminek csökkentéséhez a döntéshozatalt racionális alapokra kell helyezni, azonnal használható tudás és gyakorlati praktikák átadásával – (többek között) a talajtan, a talajbiológia, a növény élet- és fejlődéstan, a modern terepi talajvizsgálat területén.

A szemlekörökre 240 fő regisztrált, és több mint kétszázan részt is vettek a sorozaton. A helyszíneken feltárt talajszelvények erdő-, öntés-, homok- és csernozjom talajokon voltak, a vizsgált növények köre az őszi búzától az őszi árpán, az őszi káposztarepcén, a lucernán és a takarmányrépán át egészen a kajszibarackig terjedt.

A szervezők tapasztalatai és résztvevők véleménye is azt igazolják, hogy a tudásátadás ezen új formájának van létjogosultsága a felnőttképzés területén.

A szervezők értékelései:

Szabó István üzletág-fejlesztési igazgató (Pro-Feed Kft. Növényegészség Üzletág)

„A helyszínek kiválasztása után az én feladatom volt a házigazdákkal, illetve a helyi növényorvosi kamarákkal való kapcsolatfelvétel, és a talajszelvények feltárásának biztosítása. A növényorvos kollégákkal való megbeszélések rávilágítottak arra, hogy milyen fontos számukra a szemlekörök által képviselt témakörökben való alapos tájékozottság. Nem csoda, hiszen a növénytermesztésben elsősorban a növényorvosok felelnek a növények (és a talaj!) egészségi állapotáért, biztosítva ezzel ezek maximális teljesítő képességét. A növény-talaj rendszer pedig akkor teljesít jól, ha jól működtetjük, azaz biztosítjuk a feltételeket, pontosan ismerjük annak állapotát és ennek függvényében kezeljük megfelelő eszközökkel. A növénytermesztésben ezzel tudjuk okszerűen növelni a termés mennyiségét, minőségét és biztonságát.

 

onfarm-2022-tel-1

 

Az egy hónap alatt végigkövettük a növények fejlődését. Amikor januárban a szemleköröket kezdtük, a gabona és a repce még vegetatív állapotban volt, március elején viszont azt láttuk, hogy a vizsgált őszi árpában a kalászkák differenciálódása zajlik (ez szabja meg a kalász hosszát, a harmadik ún. terméselemet), a repcében pedig kialakultak az első virágkezdemények, és a növény szárba indult. A fejlettségi stádiumok meghatározásához a résztvevők gyakorlati tanácsokat és praktikákat kaptak, amiket saját területükön akár már holnap hasznosíthatnak! Élmény volt számomra a résztvevők nyitottsága és fogékonysága, illetve mindig örültem a feltett konkrét kérdéseknek, mert így én is célirányosan tudtam - a kérdező számára leghasznosabb formában - a szükséges információt megadni.”

Daoda Zoltán szakmai igazgató (AGRO.bio Hungary Kft.)

„Sikerült szinte minden résztvevővel tudatosítani, hogy korlátlan N2-forrás van a levegőben, hektáronként 56.000 tonna. Sokan most hallották így először. Fontos információ volt a jelenlegi műtrágya mennyiségi és árviszonyok között az, hogy a talajon keresztül a növények rendelkezésére lehet bocsájtani a levegő N tartalmát talajbaktériumok segítségével. Nagy hangsúlyt fektettünk ismételten a termőtalajok szerves anyag tartalmának mindennapos, fokozatos növelésére, aminek segítségével egyrészt az évente ismétlődő szárazság hatásait lehet fokozatosan csökkenteni, másrészt a jobb tápanyag felvevőképesség kialakításával a műtrágyák hatóanyagainak a felvehetőségét biztosíthatjuk, ami a jobb hasznosulást segíti elő. Mindezek a termés- és jövedelem biztonság alapjai.”

Dr. Vona Viktória és Dr. Vona Márton ügyvezető igazgatók (Csernozjom Kft.)

„A szántóföldi növénytermesztés során folyamatosan figyelemmel kísérjük a növényzet fejlettségét, kondícióját, egészségügyi állapotát. A tápanyag utánpótlásra, a növénytáplálásra megvan minden gazdálkodónak az éves rutinja, „bevált gyakorlata”, kedvelt szerei. Ez a bevált gyakorlat azonban gyakran figyelmen kívül hagyja a növények életteréül szolgáló talajt. Azt a talajt, aminek állapota, kémiai, fizikai és biológiai adottságai alapjaiban határozzák meg a növénytáplálásunk lehetőségeit, sikerességét. „Sajnos” a talajainkat nem ismerhetjük meg az irodánkból, ki kell menni a területre, szelvényt kell ásni, meg kell tapogatni, állapotát, vízszintes és függőleges változékonyságát fel kell tudni mérni!

 

onfarm-2022-tel-2

 

Ehhez adtunk a szemlekör keretében támpontokat, és bemutattunk néhány könnyen elvégezhető gyakorlati, terepi praktikát. A terepi vizsgálatokat, talajaink helyszíni megismerését követi a talajok beltartalmi megismerése, azaz a talajvizsgálat. Ez a talajvizsgálat a második lépcső ahhoz, hogy a növénytáplálásunk okszerű, és szakszerű legyen. A talajvizsgálatok rendszeressége, a mintavételek gyakorisága számos kétellyel terhelt. A szemlekörök során ezen a területen is igyekeztünk eligazítást adni egy terepi, azonnali eredményt adó eszköz, a talajszkenner bemutatásával.”

 

onfarm-2022-tel-3

 

A résztvevők véleményei:

„Mindig nagyra értékelem, ha olyan szakmai konzultáción vehetek részt, ahonnan valódi, új tudással térhetek haza. Ez történt a mosonmagyaróvári szemlekörön is, mert az ott szerzett ismeretek képesek kizökkenteni az évek alatt kialakult rutinszerű megoldásokból, és képesek új szemüvegen át láttatni az egyes termesztéstechnológiai elemeket.” (Hack András, Sereg-tej Kft. – MOSONMAGYARÓVÁRI SZEMLEKÖR)

„A talaj-növény kapcsolat mélyebb megértését szolgálta azoknak a beavatkozási pontoknak az ismertetése az adott táblán található növénykultúra és talaj segítségével, amelyek kritikusak a termelés sikeressége szempontjából, és ahol megfontolandó a termékkel való beavatkozás, a termelési kockázatok csökkentésére, a termés mennyiségi és minőségi javítására, a talaj termőképességének megőrzése és növelése érdekében. A rendezvényen tapasztalt „műfaji sajátságok” inspirációként szolgálnak az intézetünk által rendszeresen szervezett rendezvényekhez is. Fontosnak érzem, hogy egy olyan, cégek által szervezett rendezvényről beszélünk, ahol valódi tudásátadás történt. A saját termékek reklámja diszkrét, visszafogott volt, így elsősorban a termelést segítő tudást vihették haza a résztvevők.” (Dr. Berényi Üveges Judit, projektvezető kutató, Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet – KARTALI SZEMLEKÖR)

„A kor előrehaladtával és állandó időhiánnyal küszködve a talajminta gödörásás már csak szakmai emlék, így a rendezvény a múltat felelevenítve a jelenlegi modern szakmai tudással ötvözve - bár gyümölcstermesztőknek szólt - a „szántósok” is sokat profitálhattak a mély talajszelvény titkaiból és a hozzá kapcsolódó növényélettani és mikrobiológiai előadásokból. A régi emlék megújult, és bekerült a többiek mellé a tárhelyre.” (Papp László, családi gazdálkodó – HELVÉCIAI SZEMLEKÖR)

„Ilyen típusú rendezvényen, mint hallgatóság, nem igazán vettem még részt, hiszen inkább a másik oldalról ismerem az „oktatást”, mégis az előadók szakértelme magával ragadott, és nagyon élveztem ezt az oldalt is. Olyan hasznos ismeretekkel gazdagodtam ez alatt a viszonylag rövid idő alatt is, amelyek a látókörömet tágították, és az egyetemi oktatásban is fel tudom használni a későbbiekben.” (Körösi Katalin, egyetemi docens, MATE SZIC – PITVAROSI SZEMLEKÖR)

„A határszemle legfontosabb üzenete számomra egyrészt, hogy legyünk nyitottak és befogadóak az új ismeretek iránt, másrészt, hogy a helyi körülményeknek megfelelően a jövedelmező növénytermesztés eléréséhez meg kell értenünk a termeszteni kívánt növények élettani folyamatait, törekednünk kell a talajaink szerkezetének és tápanyagtartalmának alaposabb megismerésére. A szemle látványos eleme volt a talajszelvény feltárása és a talajszkenner használatának bemutatása.” (Takács Erika, vezetői asszisztens, Gazda Kontroll Kft. – MOSONMAGYARÓVÁRI SZEMLEKÖR)

 

onfarm-2022-tel-4

 

„Szaktanácsadóként tevékenykedem gyümölcs- és zöldségtermesztőknél, akik eltérő talajviszonyok mellett gazdálkodnak. Szükséges ismernem a különböző talajtípusok jellemzőit, adottságait, hogy a megfelelő megoldást javasolhassam a problémáikra. A szemlekörön hasznos információt kaptam a talaj termőrétegének és mélyebb rétegeinek vízgazdálkodásáról, a tápanyag feltáródásának módjáról, a tápanyagarányok fontosságáról és kezeléséről. Említésre került, hogy a fás szárú kultúrák esetében is szükséges a talajélet serkentése, beszéltünk a különböző talajbaktériumok szerepéről, hatásáról, mennyiségük növelésének módjáról. Különösen szemléletes volt a kalászosok és a repce esetében a kora tavaszi fejtrágyázások pontos időzítésének meghatározása, ami a hatékonyság egyik fontos alaptényezője.” (Lucza Zoltán, szaktanácsadó, Plantago-L Bt. – KAPOSFÜREDI SZEMLEKÖR)

„A Szemlekörök legfontosabb üzenete, hogyan vehető figyelembe a napi gazdálkodás során a TALAJ-NÖVÉNY RENDSZER működése, ami gyakran a „nem látható” tényezőkön múlik, mint a talaj mélyebb rétegei, a mikroorganizmusok, a növény korai fejlettségi állapota. Fontosnak tartom a komplexitás gyakorlati szemléletű bemutatását.” (Dr. Makádi Marianna, tudományos főmunkatárs, Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézet – TISZAVASVÁRI SZEMLEKÖR)

 

onfarm-2022-tel-5

 

„Mint szaktanácsadó és gazdálkodó nagyon hasznosnak és testhezállónak tartom azt az elképzelést és gyakorlatot, hogy a gazdálkodók ismereteit tő melletti oktatással bővítsük. A világ fejlődése rendkívül felgyorsult, az információ-áradatban tudni kell tájékozódni. A hazai input anyag értékesítési modell (házaló értékesítők), a fizetett hirdetésekkel teli „szaklapok” által nyújtott ismeretek - sokak szerint tudás -  mellett üdítőnek hatott ez a megközelítés. A magyar rögvalóság az, hogy nagyon sok gazda elméleti, iskolában szerzett tudással nem rendelkezik, csak némi tapasztalattal és követőként másolja a többit. Nem ismeri az ok-okozat közti összefüggéseket, nem ismeri maga körül a világot (értem ez alatt az ökoszisztéma felépülését, az elemei közti összefüggéseket) sokan azt hiszik minden egy kis műtrágyával és vegyszerekkel „gyógyítható”, no meg persze lóerővel és ekevassal. Nagyon sok hasonló, valós ismereteket, tudást átadó gyakorlati, tábla melletti lehetőséget kellene biztosítani a gazdálkodók számára az év minden szakaszában annak érdekében, hogy jó döntéseket tudjanak hozni. A magyar lélekben mélyen gyökerezik a „hiszem, ha látom” szemlélet. Ezért tartom nagyon hatékonynak ezt az ismeretátadási módszert. Amennyiben ez kiegészül a netről letölthető további ismerettel, kiegészíthető rövidfilmekkel, akkor pedig kifejezetten hasznos és hatékony módja az ismeretátadásnak. Sőt, az sem elhanyagolható szempont, hogy a talajszelvény, a tábla mellett új barátságok, közösségek alakulnak és formálódnak.” (Szuda Zoltán szaktanácsadó – PITVAROSI SZEMLEKÖR)

 

onfarm-2022-tel-6

 

„Az utóbbi pár évben jelentősen megnövekedett az erdőtelepítések állami támogatása. Ez azt vonta maga után, hogy egyre több földtulajdonos vágott bele a kedvezőtlenebb adottságú mezőgazdasági tábláinak az erdősítésébe. Ezek közül sok erősen erodálódott talajtakaróval rendelkezik, ahol a talajbiológiai aktivitás is minimális. A szemlekörön bemutatott mikrobiológiai talajjavítási technológiák, különösen a csemeték mikorrhizálása, úgy gondolom, hogy ezeken a kedvezőtlen termőhelyeken növelheti a telepítések sikerét.” (Szabó Ádám, erdőmérnök, Pilisi Parkerdő Zrt. – MOSONMAGYARÓVÁRI SZEMLEKÖR)

 

onfarm-2022-tel-7

 

„A helvéciai szemlekörre nagy érdeklődéssel érkeztek a szakmérnök kollégák a mérnöktovábbképzés keretében. A talajélet és a növények tápanyagfelvételének kapcsolatára voltak kíváncsiak. A gyümölcsfa fenológiai állapota alapján került bemutatásra a növény adott stádiumában szükséges tápanyagigénye , valamint az ellátottság alapján a stessztűrő-képessége . A talajszelvényben tapasztaltak alapján a vízhiány miatt a mikorrhizák és a hormonok szerepéről tájékozódhattunk a homoktalajon.” (Kujáni Lászlóné, Bács-Kiskun megyei MNM Kamara elnök – HELVÉCIAI SZEMLEKÖR)

„A Mosonmagyaróváron megrendezett szemlekör rendezvényre a növényélettani ismereteim gyarapítása miatt mentem el, valamint a talajszelvény értékelésére is kíváncsi voltam. Úgy gondolom, ha a növényeink életét, életterét minél több szemszögből megismerjük, annál eredményesebben tudunk majd gazdálkodni. Sokat tanultam és szükségesnek tartom gazdaságunkban is a talajszelvények vizsgálatát.” (Ködmön Szabolcs János, növénytermesztési ágazatvezető, Galgamenti Mg KFT. – MOSONMAGYARÓVÁRI SZEMLEKÖR)

„A Szemlekörök Tolna megyei rendezvényén olyan emberektől kaptam első kézből információt, akik nap mint nap az általuk előadott témával foglalkoznak, így a talajtan és növényélettan témakörben a legfrissebb szemléletű megközelítéseket hallhattam. A határszemlén természetesen elhangzottak azonnal hasznosítható információk, de számomra a gondolatébresztő szerepe is jelentős volt.” (Tóth Gergely, növényorvos, szaktanácsadó – ZOMBAI SZEMLEKÖR)

 

onfarm-2022-tel-8

 

„Tapasztalatom, véleményem: a szervezés, mind a helyszín (személyautóval való megközelíthetőség), mind a program lebonyolítása tekintetében kifogástalan volt. Külön köszönöm a pontos kezdést, amivel a szervezők megtisztelték az időben érkezőket! Mindhárom programpont (növényélettan, talajélet és talajszelvény értékelés) látványos, informatív, szakmailag is gazdag tudásanyagot megjelenítő volt. Köszönet a szervezésért, a meghívásért!” (Bársony Csaba, digitális agronómiai szakértő és értékesítési támogató, Syngenta Kft. – MOSONMAGYARÓVÁRI SZEMLEKÖR)

„A február 9-én megrendezésre kerülő zombai szemlekörön vettem részt. A Kajd-Mező Kft agronómusaként kifejezetten érdekelt a területen megtalálható növények (repce, gabona) aktuális élettana. Ezen ismeretek birtokában átbeszéltük a műtrágyázás, valamint a hengerezés (gabona) optimális időpontját. A talajszelvény vizsgálata, majd az azt követő szakmai beszélgetések is sok gondolatot indítottak el bennem (például a helyes művelési mélység kiválasztása).” (Ambrus Krisztián, agronómus, Kajd-Mező Kft. – ZOMBAI SZEMLEKÖR)

 

onfarm-2022-tel-9

 

„Nagyon hasznosnak tartom a talajtani ismereteink felfrissítését! Az élő talaj és a gyökérrendszer kapcsolatán, valamint az alkalmazott növényélettani ismereteken alapuló növénytermesztéssel kerülhetünk közelebb ahhoz, hogy az egyre nehezebb időjárási, gazdasági körülmények között a növényekben meglévő terméspotenciált minél jobban kihasználjuk. A Szemlekörök sorozat úttörő szerepet vállalt ebben, remélem lesz folytatás is!” (Tarjányi Ferenc, kertészmérnök, Nedel-Market Kft. – HELVÉCIAI SZEMLEKÖR)

 

onfarm-2022-tel-10

 

Lesz folytatás…

A sorozat május hónapban, új helyszíneken folytatódik NÖVÉNYSZEMLÉK címen, ahol a fókuszban a talaj mellett elsősorban a tavaszi vetésű kultúrák (kukorica, napraforgó, szója, cirok, cukorrépa) lesznek, de a tervek szerint nem maradnak ki a szőlő és gyümölcs kultúrák sem.

 

onfarm-2022-tel-11