Győrffy Balázs a CEDR - Magyar Agrárjogi Egyesület, az MTA MAB Természeti Erőforrás- és Vidékfejlesztési Munkabizottsága és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) által rendezett eseményen kijelentette: mindenki érdeke, hogy kevesebb ilyen eset legyen, mert nem mindegy, mikor érkezik a támogatás a gazdákhoz.

Véleménye szerint a kifizető ügynökségek (Magyarországon jelenleg a Magyar Államkincstár, korábban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) az unió más országaiban is "lavírozni igyekszenek". A csalárd magatartást nem támogathatják, de érzékeny pont munkájukban az a határ, amíg érdemes elmenniük ellenőrzésben, hiszen elvárás, hogy a források lehető legegyszerűbben, túlzott bürokrácia nélkül érkezzenek a termelőkhöz - fejtette ki a NAK elnöke.

Andréka Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) főosztályvezetője kifejtette: a termelők óriási támogatásban részesülnek, nincs még egy olyan nemzetgazdasági ágazat, amely ekkora összegű támogatást kapna. Az uniós költségvetés 40 százaléka agrártámogatás, amiből következik a szabályozottság, az uniós jog majdnem háromnegyedét a Közös Agrárpolitika (KAP) jogszabályai teszik ki, aprólékosan szabályozott területről van szó - jelezte.

Felhívta a figyelmet, hogy a kifizető ügynökség nem a tagállamok pénzét, hanem az unió pénzét osztja ki, és felelőssége, hogy valóban jogosult termelőkhöz érkezzen meg a támogatás. Olajos István, a Miskolci Egyetem docense szerint a magyar kifizető nem differenciál a végrehajtási rendszerben, ha egy termelő nem tartja be a szabályokat, akkor 20 százalék ilyenfajta visszaélés után csökkentik, majd megszüntetik a támogatást, függetlenül attól, hogy felróható-e neki a visszaélés vagy sem.

Ennek oka, hogy a Magyarországon a termelőtől visszakapott pénz visszatér a rendszerbe és visszaosztható más tagállami termelőknek, míg ha nincs tagállami kontroll intézmény, akkor az uniós újraelosztási rendszerbe kerül a pénz - fejtette ki.

Korom Ágoston, a NKE Államtudományi és Közigazgatási Karának tanársegédje az MTI-nek elmondta: a luxembourgi Európai Unió Bíróságára jutott ítéletek azt mutatják, hogy túlszankcionálás történt a kifizető részéről, és szeretnék megvizsgálni, lehetséges-e enyhíteni a szankciókon vitás esetekben, ahol valamilyen figyelmetlenség, nem pedig akaratlagos csalás történt. Ezek az esetek elérhetik az összes kifizetés 5-10 százalékát is, azaz több tízmilliárd forintot tesznek ki évente - mondta.

A szakértő szerint az ítéleteket felhasználva úgy kellene arányosítani a szankciókat, hogy az ne ütközzön uniós jogba, így "sokat lehetne nyerni a magyar mezőgazdaság számára".