Új kihívásokra kell készülniük az állattenyésztőknek

Agro Napló
Csütörtökön elkezdődött és május 11-ig tart a hagyományos hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok, ami egyben az idei OMÉK társrendezvénye is. Konferenciák, tenyészállat bemutatók mellett pénteken adták át tenyészállatdíjakat is, és megtartották agrár-felsőoktatási intézmények országos gazdászversenyét.

Amit a kezdeményező Hód-Mezőgazda Zrt. bő negyedszázada elindított, mára nemcsak országos, de Kárpát-medencei, sőt európai viszonylatban is nívós szakmai kiállítássá érett be. Magyarországon a mezőgazdaság és benne az állattenyésztés stratégiai ágazat. Minden jó kezdeményezés ebben az ágazatban örömteli és felkarolandó, főleg ha ilyen tartósan sikeres és vonzó a szakma és a nagyközönség számára - mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján.

 Az elnök szerint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mindig is kiemelt jelentőségű rendezvényként tekintett az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokra. Az idei vásár elismertségét az is tükrözi, hogy az OMÉK társrendezvénye is egyben. Fontos előmozzanat volt a tenyésztési díjak, elismerések átadása az ágazat idei legjobbjainak. A zsűri azokat a teljesítményeket is kitüntette, amelyek valamilyen hazai fejlesztésű innovatív megoldást kínálnak az állattartásban, azt is vizsgálva, hogy a fejlesztés az újdonságtartalom mellett mekkora hatást képes gyakorolni a magyar agrárgazdaságra.

Bízom benne, hogy a több tízezres látogató között sok olyan fiatal is kilátogat a rendezvényre, aki az agrárszakképzésben, mezőgazdasági felsőoktatásban tanul vagy tervez tanulni. Már rég nem a munkanélküliség, ami kihívást jelent: az ágazat munkaerőhiánnyal küzd, tárt karokkal várja a becsatlakozó fiatalokat. Mondják, ,,ha egeret akarsz fogni, szalonnát is tegyél az egérfogóba". Azt gondolom, a kiállítás által felvonultatott innovatív technológiák, az iparági seregszemle a gépes szektorban, a pompás tenyészállatok mind-mind az agrárium szépségét, vonzerejét közvetítik a fiatalok számára is. Az elmúlt 15 évben a szántóföldi növénytermesztéshez hasonlóan ugrásszerű fejlődésen ment keresztül az állattenyésztéshez kapcsolódó technológia, szükség van a modern eszközöket magabiztos tudással kezelő hazai fiatalokra az ágazatban - hangsúlyozta az elnök a nak.hu beszámolója szerint.

A hazai állattenyésztés számos kihívással néz szembe, ezekre igyekszik a kamara  megtalálni a helyes válaszokat. Az állattenyésztők, -tartók és az állati terméket feldolgozó élelmiszer-vállalkozások érdekében 2018-ban elkészítették a munkapéldányát az „Állattenyésztés fejlesztését célzó alapelvek és javaslatok” című kamarai stratégiai anyagnak, melyben ágazatokra lebontva határozták meg a célokat, jelölték ki hozzá a részfeladatokat, eszközöket.

Azonban a szakmai kihívások mellett, a „sötétzöld” környezetvédelmi szervezetek is komoly feladatot rónak ránk - mondta Győrffy Balázs. Szerinte ugyanis kezd hazánkba is beszivárogni az a szemlélet, mely szerint az állattenyésztés minden baj okozója, a főgonosz, a környezetszennyezés legfőbb kiváltója. „Ne együnk tehát húst, ha tenni akarunk a klímaváltozás ellen” – szólítják fel az embereket minden tudományos alap nélkül a magukat környezetvédőknek tartók, mit sem törődve ennek hatásaival. Itt nem csak arról van szó, hogy ellehetetlenítik az állattenyésztőket, hanem arról is, hogy az ember eredendően mindenevő és az állati termékekben található értékes összetevők (fehérjék, zsírok, ásványi anyagok) nélkülözhetetlenek szervezetünk számára. A „húsmentes élet” már-már divatirányzattá válik Nyugat-Európában, és sajnos Magyarországon is egyre trendibb lesz - sorolta a problémákat az elnök.

„És ha mindez nem volna elég, egyre ádázabb küzdelmet kell vívnunk az állatvédőkkel, akik sokszor a bűnözőkkel említik egy lapon az állattenyésztési szektorban dolgozókat, akik kínozzák a szerencsétlen állatokat. A „tudatmódosítás” sajnos működik. Csak hogy egy példát említsek: egyre több nyugat-európai áruházlánc jelenti be, hogy a leveszi a polcokról a ketrecben termelt tojásokat, és csak a „boldog tyúkok” tojásait hajlandó forgalmazni. Úgy, hogy a termelők horribilis összegeket ruháztak be az unió által – az állatvédelmi szervezetek nyomására – előírt ketrecek cseréjére. Célkitűzésünk tehát, hogy javítsuk a mezőgazdaság, benne az állattenyésztés és a feldolgozóipar társadalmi megítélését, és eloszlassuk a tévhiteket, visszaverjük az alaptalan vádaskodásokat. Hogy a jövőben is legyen mit ennünk” – mondta Győrffy Balázs.

– Az állattenyésztők támaszkodhatnak a kormány és az Agrárminisztérium segítségére – jelentette Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára a rendezvény megnyitóján. Hozzátette, a Vidékfejlesztési Program keretében csaknem 120 milliárd forint forrást különítettek el az állattartó gazdaságok beruházásaira, 43 milliárd forintot az agrár-környezetgazdálkodáshoz kapcsolódó intézkedésekre és 33 milliárd forintot az ökológiai gazdálkodás támogatására. Idén a kormány több mint 19 milliárd forintot szán a sertéságazat és több mint 13 milliárd forintot a baromfiágazat állatjóléti támogatásaira. Farkas Sándor az elmúlt időszak eredményei közül kiemelte, hogy a hús- és tejhasznú tehénállományt 2010-hez képest 93 ezer egyeddel, 402 ezerre sikerült emelni, illetve, hogy az élőállatokat és különböző hústermékeket érintő forgalmi adók csökkentek.

Az államtitkár hangsúlyozta, az állategészségügyei világszervezet, több európai ország, valamint Törökország elismerte az elmúlt években Magyarország kéknyelvfertőzés-mentességét.

– Ezen felül sikerült megvédeni a magyar sertésállományt az afrikai sertéspestistől. A kínai sertéspestis termeléscsökkentő hatása pedig minden bizonnyal tartósan óriási piaci keresletet jelent az európai hústermékek iránt – mondta az államtitkár a nak.hu beszámolója szerint.

A megnyitó alkalmából a házigazda Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szent István Egyetem vezetése stratégiai együttműködési megállapodást kötött. Az egyezség célja egyfelől a hazai és nemzetközi képzés támogatása, melynek keretében a cég gazdasági és terepi gyakorlati lehetőséget biztosít a SZIE hallgatói számára; másfelől számos területen törekednek a jövőben közös kutatás-fejlesztési program elindítására, mely során számíthatnak az egyetemre, mint tudományos-szellemi központ támogatására.

 Az egyetemekkel való együttműködés nem ismeretlen a Hód- Mezőgazda Zrt. életében. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával megvalósuló hároméves kutatás-fejlesztési program során a Szegedi Tudományegyetemmel közösen tejelő szarvasmarháknak fejlesztenek takarmányt. Várhatóan ez az innovatív megoldás előnyösen befolyásolja majd a tejtermelő szarvasmarháknál mind az energiapótlást, mind pedig a produktív és reproduktív tulajdonságokat.

A rendezvény első napján, csütörtökön többek között ló-, szarvasmarha-, kecske-, juh-, sertéstenyészállat-bírálatot, Holsten-fríz- és magyartarka-showbírálatot tartottak, valamint baromfi- és halfajta-, illetve fejésbemutató is volt. Szintén ezen a napon két konferenciát is tartottak: az egyikben az ammóniacsökkentést és nitrogén-gazdálkodást segítő, várható 2020 utáni intézkedésekről esett szó, – itt a vendégek között szerepel Dúl Údó Endre, a NAK állattenyésztési szakértője –, a másikon juhágazat képviselői vitatták meg az aktuális állategészségügyi, igazgatási kérdéseket. Pénteken a vadászok is tanácskoznak, illetve egy másik konferencián az állattenyésztési támogatások és a nitrát-rendelet aktualitásairól tájékoztatnak a NAK szakértői, Dúl Údó Endre, illetve Sztahura Erzsébet. (A konferenciákról bővebb információ itt.) Pénteken adják át tenyészállatdíjakat is, és megtartják agrár-felsőoktatási intézmények országos gazdászversenyét.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Eszmecsere a magyar halgazdálkodásról

Eszmecsere a magyar halgazdálkodásról

Beszélgetést folytatott a magyar halgazdálkodás aktuális kérdéseiről Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke és Németh István, a...

Göndör lett az ország legszebb tehene

Göndör lett az ország legszebb tehene

Megvan 2019 legszebb haszonállata: a XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon, mint az OMÉK társrendezvényén idén is átadták a kiállítás na...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!