MENÜ

Változás az osztalék adózásában

2019.02.22.

Az új szociális hozzájárulási adó törvény hatályba lépésével egyidejűleg az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos szabályozást hatályon kívül helyezték, ezért az osztalék után is más szabályok szerint kell adót fizetni - hívta fel a figyelmet a Leitner + Leitner Tax Adótanácsadó Kft.

 

Bár az osztalék utáni 15 százalékos személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség megmaradt, e mellett – az eddigi 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás helyett – 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót (továbbiakban: adót) kell fizetni.

2019. január elsejétől – az eddig megszokott 450.000 forintos ehofizetési felső határ helyett – már az éves jövedelem nagyságához igazodó a szociális hozzájárulási adófizetési korlát van érvényben. Az adót mindaddig meg kell fizetni, amíg a magánszemély jövedelme a minimálbér huszonnégyszeresét (149.000 Ft*24=3.576.000 Ft-ot) el nem éri.

Mit is tekintünk osztaléknak?

Osztaléknak minősül az SZJA törvény szerint:

  • a számviteli szabályok szerint osztalékként meghatározott jövedelem;
  • a kamatozó részvény kamata;
  • a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem;
  • az alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozama;
  • a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére juttatott vagyoni érték;
  • a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg;

Osztalékelőlegnek az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel minősül.

Mentesül az adófizetési kötelezettség alól az Európai Gazdasági Térség (amelyet jelenleg az Európai Unió 28 tagja, valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia alkot) bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama. Érdemes megjegyezni, hogy az EGT tagállamokon kívüli országokban lévő részvények osztaléka, osztalékelőlege után továbbra is fennáll a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség.

Mely jövedelmeket kell figyelembe venni az osztalék mellett az adófizetési felső határ megállapításakor?

  • a személyijövedelem-adó törvény szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelmet,
  • a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díjat,
  • az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíjat,
  • a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíjat,
  • biztosítottnak minősülő személyek részére juttatott minden olyan jövedelmet, amely járulékalapot képez.

Lehetőség van arra is, hogy a biztosított természetes személy nyilatkozzon arról, hogy a jövedelmei és tőkejövedelmei összege várhatóan elérik a tárgyévben az adófizetési felső határt. Azonban, ha jövedelmei együttesen mégsem érik el ezt az összeget, akkor 6 százalékkal megnövelt szociális hozzájárulási adót kell majd megfizetnie.