Magyarországon az Európai Unió rendelkezéseit figyelembe véve és azzal összhangban egy agrárminisztériumi rendelettel módosították a vetőmag-minősítésre vonatkozó szabályokat. Így a továbbiakban hatósági felügyelet mellett végezhető vetőmag-minősítés, mivel ennek a folyamatnak egyes tevékenységeit átruházott jogkörben tehetik meg az erre feljogosított szakemberek.

Az átruházott jogkörben végzett, a vetőmag-minősítés egyes tevékenységeinek a vetőmag-előállító általi elvégzésének lehetősége csökkenti a hatóságok költségeit, a vetőmag-ágazat részére pedig a vetőmag-előállításban rugalmasságot jelent. A hatóság a közelmúltban közzétett minisztériumi jogszabály végrehajtási rendeletében, emellett szabályzatokba foglalt szigorú előírások mentén – így biztosítva a magas minőségi és szakmai követelmények betartását – kívánja biztosítani az átruházott jogkörben végzett vetőmag-minősítést, hogy az megfeleljen az uniós és a hazai jogszabályok előírásainak. Az Agro Napló az átruházott jogkörben végzett vetőmag-minősítésről kérdezte  a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) elnökét.

Takács Géza elmondta: az átruházott jogkörű minősítés azt jelenti, hogy nemcsak a hivatalos ellenőrök, a hatósági emberek, az állami alkalmazottak minősíthetnek vetőmagot szántóföldön, hanem ezzel a feladattal megbízott szakemberek is. Ezeknek a szakértőknek megfelelő agrárvégzettséggel kell rendelkezniük – ezt a minisztériumi rendelet pontosan szabályozza -, így azoknak a cégeknek, amelyek Magyarországon vetőmag-szaporítással, feldolgozással foglalkoznak, azoknak a jövőben lehetőségük lesz arra, hogy  a megbízotti jogkörrel felruházott szakemberekkel végeztessék el azokat az ellenőrzési munkákat,a amelyeket korábban csak az állami minőségellenőrök végezhettek el. A vetőmag-minősítési feladatokat megbízás alapján végző szakembereket akkreditálják, egy, a területen szakmai tudást bizonyító vizsga letételét követően, ami feljogosítja őket hatósági felügyelet mellett végzett vetőmag-minősítésre. Ennek egyik alapvető feltétele lesz, hogy ezek az emberek olyan cégnél dolgozzanak, ahol vetőmaggal foglalkoznak.

A sikeres vizsgát követően egy éven keresztül együtt jár dolgozni, vetőmagot szemlézni, minősíteni az állami felügyelővel. Ez lényegében egy éves gyakorlati betanulási időt jelent. Ez vonatkozik mind a szántóföldi minősítésre mind pedig a mintavételre is. Ezt követően végezhet önálló minősítést valaki, de munkáját akkor is ellenőrzik. Azaz a munkájának 15-25 százalékát a hivatalos állami felügyelők minden évben leellenőrzik szúrópróbaszerűen. Így folyamatos lesz az utóellenőrzés, hogy az átruházott jogkörben végzett vetőmag-minősítések megfelelnek-e mindannak, amit a hatósági előírások megkövetelnek a minőségbiztosítás érdekében.

Erre az intézkedésre, azaz az átruházott jogkörben végzett vetőmag-minősítésre azért van szükség, mert a létszámleépítés miatt ezeket a feladatokat az állami felügyelők egyedül már nem tudják ellátni. Ennek az eljárásának egyébként gyakorlata van az unió több tagállamában is. Eddig Magyarország az átruházott jogkörű vetőmag-minősítést nem engedte meg. Most az a rendelet, amely ezt szabályozza, már engedélyezi. A konkrét eljárási rendet ez ügyben a végrehajtási rendelet szabályozza majd lépésről-lépésre. Arra lehet számítani, hogy ennek alapján már ez év őszén elkezdődhet e területen a konkrét képzés, és gyakorlatilag a jövő nyáron már a tanfolyamot elvégzett és a vizsgákon megfelelt  szakemberek már együtt szemlézhetnek az állami felügyelőkkel. A Vetőmag Szövetség nagy eredménynek tartja, hogy ez az ügy eljutott idáig – mondta a VSZT elnöke. Hozzátette: az ugyanis nagyon fontos, hogy a magyar vetőmag-ellenőrzés továbbra is szigorú legyen, és megfeleljen a legmagasabb piaci követelményeknek és elvárásoknak is. Mindez ugyanakkor a szakmában dolgozó cégeknek sem lesz rossz, mert helyben elvégezhetnek olyan feladatokat, amelyeket korábban az állami vetőmag-minősítés rendszere végzett el, ezzel gyorsítani lehet saját munkájukat. Az a cég is, amelynek nem lesz olyan alkalmazottja, aki átruházott jogkörben végezhet vetőmag-minősítést, egy-egy feladatra bérelhet, alkalmazhat ilyen képzettségű szakembert, hogy az ő területeit is ellenőrizze. A szakma régóta várta, hogy ez a lehetőség megnyíljon.

Takács Géza az Agro Naplónak azt is elmondta, hogy miként fest a magyar vetőmagágazat számokban. Így az ágazatban valamivel több mint 900 vállalkozás tevékenykedik. A vetőmagágazatban érdekelt cégek éves árbevétele most mintegy 2 milliárd eurót, azaz mintegy 640-650 milliárd forintot tesz ki. A vetőmag üzletágból származó bevétel 0,32 milliárd euró, azaz mintegy 100 milliárd forint. A szóban forgó cégeknél mintegy 13400 ember dolgozik összesen. A vetőmag üzletágban foglalkoztatottak száma 2300 körül van főállásban. A vetőmag üzletágban alkalmazottként időszakosan foglalkoztatottak száma mintegy 2500. A magyar vetőmagpiac értéke mintegy 230 millió euró, azaz mintegy 73-75 milliárd forint. A magyar cégek kalászosok, hibridnövények továbbá takarmánynövények és hüvelyesek valamint zöldségnövények és virágok vetőmagjait állítják elő elsősorban.

Az adott kérdést a nemzeti vetőmag-politika oldaláról kell megközelíteni – mondta az Agro Napló megkeresésére a témával kapcsolatban Bíró János, a Syngenta kelet-európai növényvédelmi vezetője –, ugyanis ez jelenti az átfogó szabályozási eszközöket, a kapcsolódó jogszabályok általános keretét. A vetőmag-politika biztosítja, hogy a kormány jövőképe megfelelően tükröződjön a vetőmagágazatban folyó mindennapi műveletekben. Ez a kapcsolat azért fontos kiemelkedő módon, mert a jól előkészített vetőmag-politika segíti az érintetteket abban, hogy megértsék a meghatározott határokon belüli szerepüket, felelősségüket és hozzájárulásukat, ezáltal elősegítve az ágazat zökkenőmentes működését.

A mostani évtized elejéig, azaz 2011-ig a vetőmagágazat irányítása hatékonyan működött, a folyamatok, az ellenőrzések jogi háttere állandó és stabil volt, benne olyan törvényi lehetőségekkel, mint az átruházott hatósági jogkör. Ez utóbbi sajnálatos módon kivezetésre került 2011-ben a területet szabályozó rendeletből. A feladatok visszaszálltak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Növénytermesztési- és Kertészeti Igazgatóságára, illetve a szántóföldi szemléket illetően a kormányhivatalokra. Ám az évek folyamán az állami ellenőrzési területen az ismételten megnövekedett feladatokat kapacitás- és forráshiány miatt már nem lehetett maradéktalanul ellátni a kialakult struktúrában.

E korlátok leküzdésére, valamint a működőképes, hatékony és versenyképes nemzeti vetőmagágazat megújítására, fellendítésére született meg ez a mostani döntés az átruházott hatósági jogkör ismételt bevezetésének lehetőségéről  Ez nagymértékben annak köszönhető, hogy az Agrárminisztérium jelenlegi vezetése a vetőmagágazat releváns technikai és intézményi szempontjait alaposan kiértékelte, majd az összes érintett érdekelt fél véleményét kikérte és döntött a szükséges jogszabály-módosításról.

A mostani magyar szakpolitikai döntés világos és koherens az Európai Unió rendelkezéseivel. Az átruházott jogkörben végzett vetőmag-minősítés csökkenti a hatóságok költségeit, a vetőmagágazat részére a vetőmag-előállításban rugalmasságot, s további versenyképességi előnyt jelent, elsősorban az export piacokon a területen tevékenykedő cégek számára.

A Nébih közleménye a változásokról

A korábbi jogszabályokat módosító rendelet úgy rendelkezik, hogy a Nébih kérelemre adja ki az engedélyt. Mivel a jogszabály nem ír elő egységes kérelem nyomtatványt az átruházott jogkörben végzett tevékenység kezdeményezésére, a Nébih javasolja partnereinek, hogy az ügyintézés megkönnyítése érdekében, a benyújtandó dokumentumban az alábbi tartalmi elemeket tüntessék fel.

A kérelem tartalmi elemei:

1. A kérelmező neve, címe (természetes személy vagy cég azonosító adatai)
2. Az átruházott jogkörben végezni kívánt tevékenység megnevezése

• átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzés
• átruházott jogkörben végzett mintavétel
• átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálat

3. Átruházott jogkörben végezni kívánt tevékenységet mely fajokra kívánja végezni (aktuális 48/2004 FVM rendelet mellékletei szerinti pontos fajnév)
4. A tevékenység végzésének időtartamának megadása
5. Az átruházott tevékenység folytatására vonatkozó munkaszerződés vagy megbízási szerződés csatolása
6. Cégszerű aláírás, dátum
7. Cég ellenjegyzése

Kapcsolódó jogszabály: 24/2019. (V. 31.) AM rendelet a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet módosításáról