A Monsanto hivalosan is elfogadta a Bayer legutóbb tett, egy részvényre vetítve mintegy 128 dolláros felvásárlási ajánlat, az akvizíció így összességében 65 milliárd dollárt tesz ki. A tranzakcióval a világ legnagyobb vetőmaggyártó és vegyipari konszernje jön létre, közel 70 milliárd dolláros éves forgalommal.
Az Európai Unió szigorú feltételek mellett jóváhagyta, hogy a Bayer német vegyipari konszern felvásárolja a Monsanto amerikai vetőmagtermelő és agrárvegyipari céget – közölte Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos szerdán – írja az MTI.
A Bayer budapesti irodájában 2016. január 20-án ünnepélyes keretek között került sor a cég által alapított MAGISTER CEREALIAE cím átadására. A címet első alkalommal Boros János növényvédő mérnök nyerte el. Boros János a Győr-Moson-Sopron megyei Töltéstavai Mezőgazdasági Zrt. főagronómusa, a bérelt területekkel együtt mintegy 1500 hektár növényvédelméért felel.
Vásároljon legalább 3 zsákot a Bayer Seeds termékeiből: Puncher, Lexer, Safer vagy Brentano hibridrepce vetőmagból. Küldje el az erről szóló számlát a Bayer Hungária Kft. címére (1123 Budapest, Alkotás utca 50. - Kérjük írja rá a borítékra: Bayer „Pro Raps” kupon akció), és 30.000 Ft kedvezményre jogosító kupont küldünk Önnek.
Az élelmiszer-termelés közvetetten mindenkit érint, mint ahogy az is, hogy a termelés során mekkora vegyi környezetterhelés történik. A Bayer most bemutatásra kerülő két technológiai megoldásának talán legfontosabb közös vonása, hogy mindkettő fő célja, hogy csökkentse a környezetbe feleslegesen kikerülő vegyi anyagok mennyiségét.
A sikeres repcetermesztés egyik kulcsa a megfelelő fajtaválasztás. A változó igényekhez igazodó nemesítés és a szakszerű fajtaválasztás egyaránt nagy felelősséggel jár. Fontos tehát, hogy a nemesítés lépést tartson a folyamatosan változó igényekkel, a termelő pedig tisztában legyen saját termőhelyi adottságaival és naprakész legyen a nemesítés legfrissebb eredményeit illetően. Időszerű tehát a kérdés: Milyen hibridet válasszunk az őszi repcevetéshez?
Bayer, a Life Science Company: középpontban az élettudományok Milliárdokat takarítottak meg az egészségügyi rendszernek a társállattartók Globális megatrendek: nő a szív- és érrendszeri betegségek száma – félünk tőle vagy teszünk is ellene?
Több, mint 20 gyomfajt vételeztek fel a Bayer Farm tiszagyulaházai kísérleti parcellájának kezeletlen kontrolljában - tájékoztatott bennünket Nagy Lajos a BAYER fejlesztője.
A Bayer CropScience – mint a világ vezető mezőgazdasági vállalatának – fejlesztői már a jövőre gondoltak, amikor – többek között a kétszikűek rezisztenciája elleni küzdelem jegyében – megalkották a Huszár aktívot. Ez a készítmény 2014-ben érkezett meg Magyarországra, és már az első szezonban sok gabonater- mesztő megkedvelte.
A hagyományokhoz híven szántóföldi növényvédelmi konferenciasorozat keretein belül ismertette meg a termelőkkel a Bayer CropSciense legújabb fejlesztéseit. Az ismert és jól bevált megoldások, valamint az új termékek mellett terítékre kerültek az elmúlt esztendő növényvédelmi tanulságai is. Bikalról tudósítunk.
„Minden nap, minden perc különleges” – mondták a régi bölcsek. „Minden év, minden szezon különleges” – mondtuk mi mezőgazdászok. De akkor jött a 2014-es esztendő, a legkülönlegesebb szezon! A hosszú enyhe ősz 2013-ban, a kórokozók áttelelése a tél szinte teljes hiánya miatt, a betegségek erőteljes korai fellépése, minden idők legerősebb hazai sárgarozsda-járványa, a rengeteg csapadék csupán a lényegesebb elemei e különlegességnek.
2011-óta formálódik az a társulás, akik technológiai megoldásaikkal kívánták a ma ismert repcetermesztést még hatékonyabbá, profitorientált befektetéssé tenni Magyarországon. A Valkon Kft., KWS Magyarország Kft. és a Bayer CropScience kooperációban mindenki a maga hozzáadott értékével, azaz a gépészeti megoldással, vetőmaggal és növényvédő szerrel járul hozzá a sikeres repcetermesztéshez.
A Massey Ferguson új zászlóshajója, az MF 8700-as traktorsorozat elérte a 400 LE-tAz Amazone csoport 10000 eurót adományoz a világ éhezőit segítő szervezetnekBemutatkozik a STARSOIL, a SEPPI M. új, többfunkciós talajmaró-mulcsozójaJOHN DEERE traktorok mostantól kommunális - közutas sárga színben is!Nyolc fejjel a földönÚj A-szériás kistraktor modellt mutatott be a Valtra OlaszországbanÚj John Deere 3 és 4R szériaVéget értek az augusztusi szántóföldi bemutatók. Lássuk a gépkapcsolatokat!
A vetőmag a növénytermesztés legértékesebb eleme, az egyetlen, mely – genetikai anyagának és hatalmas energiatartalékának köszönhetően – új növény létrehozására képes. Ugyanakkor ez a hatalmas tudású élőlény önmagában teljesen védtelen, s épp összetétele miatt a károsítók számára nagyon vonzó célpontot jelent. A gazdaságos termesztés érdekében technológiánkkal magas termésátlagra kell törekednünk. Ehhez fontos, hogy az elvetett vetőmag nagy részéből egészséges, életképes utód fejlődjön. A magot és a csírázó növényt károsító kórokozók spórái a talajban, a vetőmagban vagy annak felületén találhatók. A maggal és talajból terjedő betegségek és a korai rovarkártevők ellen leghatékonyabban csávázással védekezhetünk, mely a legcélzottabb és fenntartható növényvédelmi eljárás.
Tudomány a jobb életért – szól a Bayer mottó, melyet elsősorban az egészséges élelmiszer előállítás vonatkozásában kíván megvalósítani a vállalat azáltal, hogy növényvédelmi üzletága évi 760 millió eurót, azaz naponta 2 millió eurót költ kutatás-fejlesztésre. A cég kutatási stratégiája szerint évről évre növelni kívánja a fejlesztésre fordított összeget. A 10 éves magyarországi csapat pedig maximálisan partner e fejlődés elősegítésében, küldetésük, hogy szántóföldi környezetben is a lehető legújabb technológiákat fejlesszék ki és adaptálják a hazai körülményekhez.
A vetőmag – mint „mini energiacsomag” – a növénytermesztés legértékesebb, de önmagában védtelen alapeleme: vonzó célpont a károsítók számára. A magot és a csírázó növényt károsító kórokozók spórái a talajban, a vetőmagban vagy annak felületén találhatók. A maggal és talajból terjedő betegségek és a korai rovarkártevők ellen leghatékonyabban csávázással védekezhetünk, mely a legcélzottabb és fenntartható növényvédelmi eljárás.
A gombaölõ szerek a termés, a minõség, s így a jövedelem fokozásának hatékony eszközei. Új fungicidek azonban nem csupán ezért kellenek. Nagy kihívás a gombák rezisztenciája elleni harc, melyhez egyre újabb készítményekre van szükség. A Bayer cég szakadatlan kutatásának eredményeként számos gombaölõ hatóanyag vált a növényvédelem meghatározó elemévé (pl. triadimefon, tebukonazol, protiokonazol). A 2013. évi kalászos fungicidpalettánk három kiemelt terméket tartalmaz. Ezek közül ma már a „legöregebb” a 2006-ban bevezetett Prosaro. A két másik készítmény az utóbbi két év újdonsága: 2012 – Zantara, 2013 – Falcon Pro.
A Monsoon – a Bayer CropScience saját fejlesztésû posztemergens kukorica gyomirtó szere, 22,5 g/l foramszulfuron és 22,5 g/l izoxadifen-etil hatóanyag-tartalommal, mint Monsoon (45 OD) – 10 éve került forgalomba. Bevezetését követõen mindössze néhány év alatt az egyik legnépszerûbb posztemergens kukorica gyomirtó szerré vált Magyarországon. A szulfonilurea típusú kukoricaherbicidek között ma is a legnagyobb területen kerül felhasználásra (Kleffmann, 2012).
Szántóföldi konferenciával kötötte egybe a Bayer a 10. születésnapját, melyet a termelõkkel együtt ünnepelt november végén – többek között – a bikali kastélyszállóban. Az egész naposra nyúló konferencia témáit tekintve sokrétû volt, mi most a kukorica és kalászos kultúrában engedélyezett új termékekrõl számolunk be olvasónknak.
Más növényvédelmi eljárásokkal összevetve a vetőmag növényvédő szerekkel történő csávázása a készítmény és a benne lévő hatóanyag(ok) legcélzottabb kijuttatását biztosítja. A csávázás ugyanis lehetőséget teremt az alkalmazott hatóanyag mennyiségének minimalizálására, ami manapság a legfontosabb elvárások egyike, amit a növényvédelemmel szemben támasztanak. Ha az alkalmazott hatóanyag felszívódó tulajdonságú és nincs káros hatással a csírázásra, akkor hosszú ideig biztosítja a fiatal növény védelmét és gyors, stresszmentes növekedését, annak legérzékenyebb fejlődési szakaszában. Ezáltal feleslegessé válnak a későbbi állománypermetezések és javul az adott kultúra termesztésének gazdaságossága is.
Idén Mezõszilason, nem éppen kecsegtetõ idõjárási körülmények közepette látogattunk el a Bayer Légyott elsõ helyszínére, ahol négy kultúra, az õszi búza, kukorica, repce és napraforgó növényvédelmi megoldásait tekinthettük meg.
A vetõmag – mint „mini energiacsomag” – a növénytermesztés legértékesebb, de önmagában védtelen alapeleme: vonzó célpont a károsítók számára. A gazdaságos termesztés feltétele a magas termésátlag. A hozamcsökkenést gyakrabban okozzák kórokozók, mint a kedvezõtlen idõjárás. A magot és a csírázó növényt károsító kórokozók spórái a talajban, a vetõmagban vagy annak felületén találhatók. A maggal és talajból terjedõ betegségek és a korai rovarkártevõk ellen leghatékonyabban csávázással védekezhetünk, mely a legcélzottabb és fenntartható növényvédelmi eljárás.
Ma még nem tudjuk, hogy az õszi kalászosok hogy vészelik át a telet, s hogy milyen lesz az idõ tavasszal. Mégis érdemes olyan technológiát tervezni, mely biztosítja a magas termésszintet és a jó minõséget. S ez a szakszerû gyomkezeléssel kezdõdik. Mégpedig integrált módon, azaz a különbözõ megoldások kombinálásával kell megelõzni a gyomok kártételét. Ki kell használnunk az agrotechnika lehetõségeit (vetésváltás, fajta megválasztás, gyomhigiénia), illetve az optimális vetésidõt, talajmûvelést, mechanikai gyomirtást is. Gyomirtásunk így lesz igazán gazdaságos és eredményes.
Jövõre 10 éve lesz annak, hogy két vezetõ agrokémiai fejlesztõ vállalatból megalakult a Bayer CropScience. Kedves olvasóink közül többen emlékezhetnek még arra a hangulatos „road-show” sorozatra, melynek során az új cég bemutatkozott a mezõgazdaság szereplõi elõtt 2002. október elsõ felében. A jól sikerült rendezvényeken a növénykultúránkénti kiállítások, csokoládé és whisky kóstolás, illetve személyes bemutatkozások mellett a Bayer CropScience stratégiáját megismerhették a meghívott résztvevõk.
Decemberben Bikalra invitálta dél-dunántúli partnereit a Bayer hagyományos szezonzáró rendezvényére. A tanácskozás jó alkalom volt arra, hogy a 2011. évi tapasztalatok mellett informálják a gazdákat a 2012-es évi termékújdonságokról.
A kalászfuzárium-járványok veszélye az elmúlt évek során inkább nõtt, mint csökkent. A 2010-es év az elmúlt évtizedek legsúlyosabb járványát hozta. A fajtastruktúra ebben a tekintetben nem sokat változott, viszont a kukoricabogár miatt a korábbi kukorica monokultúra, vagy inkább a több éven keresztül kukorica kukoricát követõ vetésszerkezet nagyrészt megszûnt, és ma a kukorica még nagyobb arányban elõveteménye a búzának, mint korábban. Ez a probléma most halmozottan jelentkezett, és azokon a táblákon, ahol a táblákra hetekig nem lehetett rámenni, a védekezés elmaradása miatt igen súlyos helyzetek alakultak ki.
A csávázószerek kutatásában a Bayer közel 100 éves múltra tekint vissza. A modern csávázószerek az 1970-es évek végén jelentek meg.û
A repcében a kora tavaszi regulátorozás szemmel látható eredményt produkált. A szárba induláskor Folicur Soloval történõ másodszori regulátorozás pozitív irányban befolyásolta a repce termésképzõ szerveinek kialakulását.
A repcetermesztés sikerességét döntõen befolyásoló tényezõk egyike az optimális tõszám. A vetést és a kelést követõen több kártevõ is veszélyezteti a repcét, amelyek – ha nem avatkoznánk be – súlyos tõszámcsökkenést idézhetnek elõ. A kiritkult állományú repce rosszul telel és tavaszra általában kitárcsázásra kerül. Ezért a kártevõk elleni õszi védekezési idényre idejében fel kell készülni.
A kukorica gyomirtásban az elõzõ évek száraz tavaszai következtében egyre nagyobb igény jelent meg a korai posztemergensen is alkalmazható készítményekre. Mi lenne más egy kutatás és fejlesztésorientált vállalat célja, mint folyamatosan megújítani és a piaci igényekhez igazítani a meglevõ termékajánlatot.
A hagyományos és közkedvelt Bayer Légyott idén 5 régióban került megrendezésre. A dél-dunántúli helyszínnek a Dalmandi Mezõgazdasági Zrt. adott otthont. A jó hangulatban zajló rendezvényen Gyenei Ferenc termelési igazgatóval és Pávkovits András növényvédelmi mérnökkel beszélgettünk.
A csávázás és a Bayer neve elválaszthatatlan. A csávázószerek és alkalmazási eljárások kutatásában és fejlesztésében a Bayer közel 100 éves múltra tekint vissza. A modern csávázószerek az 1970-es évek végén jelentek meg. A Baytan márkanév méltán számít mérföldkõnek: nem csak a hatóanyaga, de a formuláció is újszerû volt.
A kalászfuzáriózis nem minden évben okoz súlyos járványt. A 2007-es év úgy marad meg emlékezetünkben, mint aszályos esztendõ, mégis sok helyen volt fuzáriumjárvány és ennek megfelelõen kiugróan magas DON-szennyezettségek is elõfordultak.
Magyar Tudományos Akadémia Mezõgazdasági Kutatóintézete
Szántóföldi növényvédelmi bemutatók a Bayer CropScience szervezésében
A Bayer CropScience a nagy szántóföldi szakmai rendezvényei, „Légyottjai” után augusztusra is tartogatott egy országos rendezvényt, a „Szõlõs Légyottot”. Immár harmadik alkalommal, a Tokaji és Szekszárdi borvidékek után az Egri borvidéken a demjéni Egri Korona Borház szõlészete és borászata látta el a házigazda szerepét.
A Bayer Légyott rendezvénysorozat harmadik évében, június 14-én a Békés megyei Csorváson, a Csorvási Gazdák Szövetkezetében, június 20-án a Somogy megyei Fonón, az Agrofon Kft. területén, valamint június 22-én a Heves megyei Nagygomboson, a Gödöllõi Tangazdaság Rt. nagygombosi kerületében került sor. A regionális növényvédelmi találkozón az érdeklõdõ gazdák hat szántóföldi növénykultúra közel háromtucat növényvédelmi technológiáját láthatták a Bayer szakembergárdájának bemutatásában.
A Bayer közismert korszerû, hatékony és átfogó növényvédelmi megoldásairól. A növényvédõ szerek fejlesztése területén is vezetõ vállalat az idei évet egy nagyszabású rendezvénysorozattal nyitotta.
Az innovatív termékek és integrált növényvédelmi megoldások területén vezetõ Bayer CropScience két nagyszabású szántóföldi bemutató keretében látta vendégül partnereit. Az elsõ Bayer Légyott rendezvénysorozatra a Dunántúlon június 15–16-án Lajoskomáromban, az Alföldön pedig június 17–18-án Kabán került sor.
Az Aventis és a Schering kizárólag a Bayer-rel tárgyal Leverkusen / Strasbourg – Az Aventis és a Schering a következõ hetekben kizárólagosan a Bayer AG-vel tárgyal agro-vállalatuk, az Aventis CropScience eladásáról. A strasbourgi székhelyû, növényvédelemmel foglalkozó és növényvédõ szereket gyártó cég 76 %-a az Aventis, míg 24 %-a a Schering tulajdonában van. A Bayer ezzel a vásárlással növényvédelmi üzletágát akarja jelentõs mértékben kibõvíteni. Ez lenne a Bayer történetének legnagyobb üzletszerzése.
Vezető szerepet tölt be a Bayer a fenntarthatóságot elősegítő kutatásokban és az innovációban – a februárban megtartott nagyszabású rendezvényének adott hívogató cím is ezt sugallta.
A Bayer kiváló kalászos gombaölő szerei évek óta segítik a jó minőségű nagy gabonatermés elérését. Az alkalmazott termesztéstechnológiának meghatározó eleme a növényvédelem, hiszen a fajta, a termőterület és a növénytáplálás mellett az állomány egészségi állapota határozza meg a termés mennyiségét és minőségét, és így a termesztés gazdaságosságát is. Három vezető készítményünk, a Falcon Pro, a Zantara és a Prosaro ebben az évben is Bayer Sikér Trió néven kezdi meg tavaszi turnéját a gabonatáblákon.
A repce vetőmagpiac nagyon dinamikusan változik, mert jelentős a genetikai haladás, az innováció. A néhány éve még korszerűnek számító repcékhez képest az újgenerációs repcehibridek jelentős termés-előnnyel rendelkeznek. Jelzi ezt az is, hogy egy-egy hibrid életciklusa egyre rövidebbé válik.
Partnercégeink meghívásainak eleget téve a nyár első harmadában országszerte jártuk a szántóföldeket. A bemutatókról szóló tudósítást egyedi köntösben tálaljuk, kultúránként tájékoztatva az olvasót azokról a technológiákról, koncepciókról, amelyek a KOCKÁZATMINIMALIZÁLÁST, a mai sikeres termesztés egyik kulcselemét tűzték zászlajukra. Múlt havi lapszámunkban a kalászos és repce kultúrákban, a mostani összeállításunkban a kukoricában fellelhető kockázatminimalizáló megoldásokat taglaljuk.
Partnercégeink meghívásainak eleget téve a nyár első harmadában országszerte jártuk a szántóföldeket. A bemutatókról szóló tudósítást egyedi köntösben tálaljuk, kultúránként tájékoztatva az olvasót azokról a technológiákról, koncepciókról, amelyek a KOCKÁZATMINIMALIZÁLÁST, a mai sikeres termesztés egyik kulcselemét tűzték zászlajukra. Múlt havi lapszámunkban a kalászos és repce kultúrákban, a mostani összeállításunkban a napraforgóban fellelhető kockázatminimalizáló megoldásokat taglaljuk.
A repce vetőmagpiac nagyon dinamikusan változik, mert jelentős a genetikai haladás, az innováció. A néhány éve még korszerűnek számító repcékhez képest az újgenerációs repcehibridek jelentős termés-előnnyel rendelkeznek. Jelzi ezt az is, hogy egy-egy hibrid életciklusa egyre rövidebbé válik.
Az olajos növények termésbiztonságát és jövedelmezőségét legnagyobb mértékben befolyásoló kórokozók elleni komplex védelmet állította fókuszba a Bayer szezonindító rendezvényein, amelyeket novemberben négy helyszínen, Bikalon, Sárváron, Hajdúszoboszlón és Kecskeméten tartott meg.
A betegségek elleni védekezés az intenzív napraforgó-termesztés része.
Kalászos gabonatermesztésünk esélye az egészséges, megfelelő paraméterekkel rendelkező minőségi termény előállítása. Ehhez intenzív termesztéstechnológiára van szükség, amely magában foglalja a hatékony, korszerű fungicidek okszerű alkalmazását is.
„Az EU-ban 42 millió ember nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerhez”
