Jövőre is velünk lesznek az ukrajnai háború hatásai, ami miatt alkalmazkodásra, a termelési és értékesítési folyamatok átértékelésére van szükség – mondta az agrárminiszter Siófokon.
Befejeződött az őszi betakarítás Békés vármegyében. A gazdák az alacsony felvásárlási árak és a túlszaporodott pockok kártétele miatt elégedetlenek.
Hagyományteremtő szándékkal idén először őszi szezonális ellenőrzéssorozatot rendelt el dr. Nobilis Márton élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár.
A járműüzemanyagok ára jelentősen emelkedett, az élelmiszereké csökkent augusztushoz viszonyítva. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,4%-kal nőttek, az élelmiszerek 0,2%-kal olcsóbbak lettek.
Újabb meghatározó mérföldkőhöz érkezett a magyar burgonya presztízsét általánosan növelő törekvés. Az ősi kultúrnövényünk népszerűsítését zászlajára tűző dunaegyházi Haladás Mezőgazdasági Zrt. brandje, a GoldenBurg ugyanis ismét komoly elismerésekben részesült, és ez a teljes hazai krumplitermelő ágazatra pozitívan hathat. A márka két terméke a napokban megkapta az Érték és Minőség Nagydíjat, amely nemcsak mérce és útmutató a honi gazdasági életben, hanem a magas, illetve megbízható minőség védjegye is.
A globális burgonyapiac a jelentések szerint igen ingadozó évnek néz elébe, sok országban jellemzően magas árakkal.
Júliusban 17,6 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest, az élelmiszerárak pedig átlagosan 0,9 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz viszonyítva.
A mezőgazdasági termékek átlagos felvásárlási ára májusban második hónapja volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál, az áprilisi 7,2 százalék után 1,1 százalékkal csökkentek.
A Ralstonia solanacearum okozta burgonyahervadás elleni rezisztencia mechanizmusait fedezték fel az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézete (ATK MGI) kutatóinak irányításával.
Az utóbbi években nehezebb helyzetbe kerültek a burgonyatermesztők, hisz egyre több betegség és kártevő ellen kell védekezni, miközben egyre több növényvédő szert vonnak ki. Az FMC-Agro burgonyában az utóbbi években évente új terméket hozott, melyek mind különlegesek és a professzionális termesztés részét képezik a gombaölő szerektől a rovarölő szereken át a deszikkálásig.
Argentínában a burgonyatermesztés központjának Balcarce városát és környékét tekintik, elsősorban a McCain-csoport burgonyafeldolgozó üzemének köszönhetően. A terület Buenos Airestől délkeletre négyszáz, az Atlanti-óceántól 60–80 kilométerre a szárazföld belseje felé található. A települést övező területen 32 ezer hektáron termesztenek burgonyát, a termésből szinte teljes egészében gyorsfagyasztott hasábburgonyát készítenek.
Évente mintegy 13–15 ezer tonna mennyiségű étkezési burgonyát termesztenek a komáromi Solum Zrt.-ben, amely a tárolást és csomagolást követően 1,5–10 kilogramm kiszerelésben jut el a kiskereskedelmi boltokba. A burgonyatermesztésre és tejtermelő szarvasmarhatartásra szakosodott Solum Zrt. teljes területéből 1200 hektár öntözhető. Az állattartással harmóniát alkotó növénytermesztő ágazatban évente 300 hektáron ültetik a burgonyát.
Elsődlegesen arra, hogy a leggazdaságosabb rendszert válasszuk ki, mert a burgonya öntözése hazánkban kicsit mást jelent, mint egy óceáni éghajlattal rendelkező ország esetében. Alapvetően a növény a csekély hőigénye miatt Magyarországon az elmúlt évek tapasztalatai alapján inkább stressznek van kitéve, mintsem „jól érezné magát”.
A burgonya fontos kultúrnövényünk, mind élelmezési szempontból, mind a számos egyéb irányú felhasználhatósága miatt. Termesztése jelentős befektetést igényel, a hozamok (és ezzel együtt a jövedelmezőség) csak megfelelő szakmai hozzáértéssel tarthatóak tartósan magas szinten. A sikeres növényvédelem – amely a termőhely vetőgumó/fajta megválasztásánál kezdődik – az egyik záloga a gazdaságos, jövedelmező termesztésnek.
Nemesítéssel növelhető a környezeti alkalmazkodóképesség, termésstabilitás Az élelmiszerellátás egyik jelentős növénye a burgonya. Terem szinte mindenütt. Ám kedvezőbb az ára más köretféléknek, és az étkezési szokások is változnak. Hosszabb távon arra lehet számítani, hogy a hazai burgonyatermelés tovább csökken. Csak azok maradhatnak talpon, akik versenyképesen termelnek. A hazai burgonyanemesítés keszthelyi fellegvárában beszélgettünk Polgár Zsolt egyetemi tanárral, a Pannon Egyetem Burgonyakutatási Központ igazgatójával.
Hazánk északi térségébe, az ország második legkisebb területű megyéjébe látogattunk el. Nógrád megyében alig 200 ezer ember él 131 településen, köztük hat jelentősebb méretű városban, a lakosság nagy tömegei azonban a kis falvakban. Hogy el ne tévedjünk a Cserhát és a Börzsöny varázslatos hegyei között, tájékozódásunkat segítette Mészáros László, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Nógrád Megyei Kirendeltségének vezetője.
Az igen csapadékos nyár, illetve az elmúlt napokban lehullott, a sokévi átlagot jóval meghaladó csapadékmennyiség Komárom-Esztergom megyében is fokozott odafigyelést igényel az állományok kezelését illetően.
Kevesen dicsekedhetnek azzal, hogy magukénak tudhatják a Prémium Hungaricum minősítést. Az exkluzív védjegyet most négy keszthelyi burgonyafajta is megkapta: a Balatoni Rózsa, a Katica, a Démon és a Somogyi Kifli.
A vetésváltást megalapozó agronómiai elméleteket értékelve megállapítható, hogy napjaink technológiai színvonalán tápanyag-gazdálkodási szempontból a vetésváltás és a vetésforgó nem indokolható. Ugyanakkor legjelentõsebb növényeink esetében is megfigyelhetõ, hogy mind a búza, mind a kukorica termése monokultúrában kisebb, mint vetésváltásban.
A burgonya minõségét, tárolhatóságát jelentõsen befolyásolják a betakarítás körülményei, ezért annak szakszerûségére nagy figyelmet kell fordítani.
A burgonyában elõforduló zárlati baktérium kórokozók és az alkalmazandó növény-egészségügyi elõírások
Annak ellenére, hogy a burgonya egyik legfontosabb tápláléknövényünk, s hogy termesztésének régi hagyományai vannak hazánkban, a termésátlagok mélyen a világszint alattiak, a legfejlettebb burgonyatermesztõ országokénak mintegy felét teszik ki csupán.
Szomorú sokadszorra is leírni, de a hazai burgonyatermesztés hosszú évek óta elhúzódó válságban van.
A levéltetvek kártétele és a védekezés lehetõségei különös tekintettel a tavaszi vetésû szántóföldi kultúrákra
Ha csak a termesztési adatokat figyelnénk azt is gondolhatnánk, hogy Magyarországon a burgonyafogyasztás megszûnõben van, tekintettel arra, hogy jelenleg az 1960-as évek termõfelületének tizedén (25 000 ha) termelnek burgonyát.
A burgonyatermesztés ágazati géprendszere a szántóföldi termelés és a tárolás, feldolgozás gépeit foglalja magában.
A fonálférgek által a növénytermesztésben elõidézett kár egyáltalán nem lebecsülendõ. A burgonya két zárlati kártevõje a közönséges burgonya fonálféreg, és a sápadt burgonya fonálféreg felszaporodása a burgonya termesztését ellehetetlenítheti.
A burgonya betakarítása a termesztés egyik legösszetettebb munkafolyamata és a legtöbb kézimunkát igénylõ munkamûvelete. A termény szárrészeinek eltávolítása, a burgonyaföldbõl való kiásása, annak a szennyezõdésektõl történõ elválasztása (a kövek, rögök és növényi szennyezõdések eltávolítása), a gumók gyûjtõtartályba, zsákba, vagy konténerbe, illetve szállító jármûre rakása a legkülönbözõbb mûszaki eszközöket, technikai megoldásokat igényli.
A burgonyaültetés módja és minõsége döntõen befolyásolja a termesztés késõbbi (bakhátfeltöltõ, szárzúzó és betakarító) munkamûveleteit és ezeken kívül természetesen termésmegalapozó hatása is van. Az országban a burgonya szántóföldi ültetésre használt gépek típusválasztéka igen széles skálát mutat, ill. azok sokféle – a munka szervezését is meghatározó – változata áll a termelõk rendelkezésére. Jelen összeállításban a burgonyaültetõ gépek jellemzõ technikai-mûszaki megoldásai és alkalmazási területeik kerülnek ismertetésre.
A burgonya termõterületének nagysága az elmúlt évtizedekben jelentõsen lecsökkent, 2005-ben már csak 24 ezer ha volt. Hazánkban az országos termésátlagok is kedvezõtlenül alakultak, az elmúlt évtizedek során csak néhány alkalommal haladta meg a 20 t/ha-t (1 ábra). Az elmúlt 2 évben a 24–25 t/ha-os termésátlag a kedvezõ évjárathatásnak tulajdonítható. A versenyképességünket az EU-n belül rontja, hogy az EU 25 országának az átlagos termésmennyisége 30 t/ha, a Nyugat-európai országok terméseredménye 35–40 t/ha között változik.
A szántóföldi kultúrák közül a burgonyának van a legtöbb kórokozója, kártevõje. A Magyarországon rendszeresen fellépõ, védekezést igénylõ károsítók száma szerencsére jóval kevesebb, de sajnos új, behurcolt károsítókkal is számolnunk kell.
Táplálkozás-élettani szempontból a burgonya igen fontos növényünk, melyet hazánkban kb. 30–35 ezer ha-on termesztenek évente.
Újabb sorsfordulóhoz érkezett a magyar burgonyatermesztés. Az 1970-es évek elején bekövetkezõ fajta- és termesztéstechnológiai váltáshoz hasonló horderejû változások elõtt áll burgonyatermesztésünk.
A burgonyatermelés ágazati géprendszere a szántóföldi termelés és a tárolás, feldolgozás gépeit foglalja magában. Az ágazati géprendszer, kiegészítve a funkcionális géprendszerek gépeivel, határozza meg az egyes termesztéstechnológiákat.
A hagyományos burgonyatermelési módot az különbözteti meg a ma széles körûen elterjedt bakhátas termesztési eljárástól, hogy a hagyományos mûveléssel csak a kelés után, míg a mai bakhátas technológiai rendszerben már a kelés elõtt kialakítjuk a bakhátak végsõ profilját.
A burgonya a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó egyéves fejlõdésû növény. Módosult gyökerei a gumók, melyekkel szaporítjuk.
Az Agro Napló ezt megelõzõ számában részletesen szóltunk a gyomnövények terjedésérõl. A lakosságot, illetve mezõgazdasági szakembereinket a címben szereplõ két faj különösen érdekli, mert kártételük igen jelentõs és ráadásul a parlagfû az allergiát elõidézõ legfontosabb, mintegy 200 faj legveszedelmesebbike.
A gazdálkodók felismerték, hogy a termelésnek eredményessége nem csak a szántóföldi termelés sikerén múlik. Oda kell figyelni a járulékos költségekre, a betakarítással, tárolással kapcsolatos kérdésekre is.
A EU csatlakozás utáni idõszak is rengeteg kérdést felvet a magyar gazdálkodóknak. Mit termeljenek, hogyan tegyék azt, hogy tevékenységük jövedelmezõ legyen, különösen azoknál a növényeknél, melyeknek termelését az EU nem szabályozza, csak a piaci oldal határozza meg, hogy milyen áron adható el a megtermelt termék, mint például a burgonya.
Az agrobiocönózisok jellemzõ sajátossága, hogy növény és állatfajokban szegényebbek a természetes biocönózisoknál. Ebbõl is következik, hogy kevésbé stabilak. Az instabilitás alapvetõ oka, hogy az agrobiocönózisok elsõdleges energiaforrása a termesztett növény évenként változik a vetésváltás törvényszerû alkalmazásának következményeként.
Az olvasó számára talán érdekes lehet, hogy vetésterületi nagyságához képest milyen nagy a minõsített burgonyafajták száma. A világon minõsített fajták száma jelenleg kb. 1900 db, és ebbõl több mint 500 fajta Európában van. Hazánkban a 10 évvel ezelõtti 12 fajtával szemben a Nemzeti Fajtajegyzékben 55 fajta szerepel. Az elmúlt évtizedben a mennyiségi változáson kívül jelentõs minõségi változások is történtek a hazai fajtaösszetételben. Addig, amíg a korábbi fajtajegyzékek csak érésidõ alapján csoportosították a fajtákat - lévén azok szinte kivétel nélkül „asztali” burgonyák, a mai hivatalos fajtajegyzék az étkezési burgonyák mellett az érésidõn belül elkülöníti a különbözõ hasznosítási célú élelmiszeripari burgonyákat (chips, pommes-frites, püré-pehely, valamint saláta és desszert)
A burgonyatermesztés ágazati géprendszere a szántóföldi termelés és a tárolás, feldolgozás gépeit foglalja magába. Az ágazati géprendszer - kiegészítve a funkcionális géprendszerek gépeivel - határozza meg az egyes termeléstechnológiákat. A burgonya termesztése, annak betakarításával nem fejezõdik be, hiszen a nagy tömegû termés - ez országosan évente ~ 1 millió tonna burgonyát jelent - megfelelõ minõségû tárolásáról is gondoskodni kell.
Az átlagoshoz képest szárazabb és melegebb tavaszi majd nyár eleji időjárás hatására az őszi búza állományok fejlődése elmaradt a kívánatostól az ország több termőterületén. A korábbi években rendszeresen fellépő és jelentős problémát okozó gombás betegségek az idén kisebb mértékben károsítottak. A gabonalisztharmat országosan a vetésterület 33%-án okozott gyenge és csak 6%-on közepes mértékű megbetegedést. Közepes fertőzést elsősorban Bács, Komárom, Szabolcs, Veszprém és Zala megyékben tapasztaltak. A rozsdabetegségek még ennél is kisebb mértékű megbetegedést okoztak. Vörösrozsdától a vetésterület 86%-a gyakorlatilag mentes volt, 13%-on gyenge és 1%-on közepes megbetegedés tapasztaltunk. Az ország melegebb területein a vetésfehérítõ bogarak imágói már március végén-április elején megkezdték betelepedésüket és május elején megkezdõdött a lárvakelésük. A termõterület 48%-a ugyan mentes volt kártételüktõl, de 39%-on gyenge, 12%-on közepes és 1%-on gradációs mértékben léptek fel és okoztak kárt. Figyelembe véve, hogy az állományok amúgy is rosszabb kondícióban voltak az aszály miatt, és ezért érzékenyebbek a kártétellel szemben, az ország minden megyéjében védekeztek a kártevõ ellen. A tartós nyári és õsz eleji szárazság viszont nem kedvezett a gabonafutrinka szaporodásának. A szeptember közepi felvételezések alapján a kalászos árvakelések 92%-a gyakorlatilag mentes volt a csócsároló kártételtõl, és 8% gyengén fertõzött. Ennek alapján - ha az õszi idõjárás kedvezõ lesz a búza kezdeti fejlõdésének - elsõsorban monokultúrás területeken és csak gyenge mértékû kártételre kell számítani az õszi gabonákban.
A Terméktanács minden megnyilvánulása ebben az évben a marketing jegyében történik. Az előző évben megkezdett munkát, az úgynevezett burgonya ABC bemutatását idén annak gyakorlati megismertetése követi.
Az Országos Burgonya Terméktanács az egyesülési jogról szóló 1989. évi törvény, valamint a 4814/1992. számú bírósági végzés alapján, mint jogi személyiséggel rendelkezõ társadalmi szervezet alakult meg. Önkéntesen létrehozott, képviseleti joggal rendelkezõ szervezet, céljait alapszabályban fogalmazta meg, s azok megvalósítása érdekében szervezi tevékenységét, biztosítja a demokratikus, önkormányzati elven történõ mûködését, elõsegíti a tagok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését.
A burgonya különösen kedvelt tápnövénye néhány fitofág kártevőnek (levéltetvek, burgonyabogár) és fitopatogén kórokozónak (vírusok, fitoftóra, alternária).
A burgonya, legfontosabb szántóföldi kultúráink egyike, amely növényvédelmi szempontból széles körű figyelmet érdemel. Számos zárlati károsítót kell rendszeresen vizsgálni a Magyarországra kerülõ és az itt termelt tételekben. Az egyik ilyen zárlati károsító a burgonya hervadás és barna rothadás (Ralstonia solanacearum). A baktérium tünetei Magyarországon elsõként 2000 - ben jelentek meg étkezési Kondor és Desiree fajtákban. Késõbb vetõgumótermõ területen is kimutatható volt a kórokozó. A tünetek közül, amelyek megjelenésére a rendkívül meleg időjárás és az öntözés hajlamosít, a növények csúcsi leveleinek hervadása, és az egész szárra kiterjedő turgorveszteség jelenik meg először a beteg növényállományban. Késõbb ez a hervadás az egész bokorra kiterjed, a levelek alulról felfelé száradnak és az edénynyalábok barnásan elszínezõdnek. Az átvágott szárból piszkosfehér baktériumnyálka áramlik. A fertõzött gumókat kettévágva az edénynyalábgyûrû barnásan színezõdik és nyomás hatására, piszkosfehér nyálka válik ki. Ha gyanús növényeket, vagy gumókat találunk, értesíteni kell a megyei illetékes Növény - és Talajvédelmi Szolgálatot.
A burgonya, sárgarépa igen fontos nyersanyaga a hazai konyhának. A hazai igényeket rendszerint megtudjuk termelni, néha azonban ellátási gondok jelentkeznek és a háziasszonyok bosszúságára ilyenkor a szolid árak az égbe szökkennek. A hullámzó ellátásnak egyik oka lehet, hogy a megtermelt és beraktározott árut a különféle gombabetegségek is elõszeretettel „fogyasztják” Az FVM adatai szerint évente sárgarépát 1900 ha termelünk és ebbõl 45 ezer tonna, petrezselyembõl 1700 ha területen 28 erez tonna, burgonyából 35000 ha területrõl 800 ezer tonna termést takarítunk be.
Növényi eredetû táplálékaink közül – a gabonaféléket követõen – a burgonya a legfontosabb élelmezési cikkünk. A burgonya szántóföldrõl történõ betakarítás utáni közvetlen felhasználás mintegy 120-150 napot tesz ki, ezért éves burgonya szükségletünk nagyobb részét tárolnunk kell.
A Bédalin Kft jó néhány éve tevékenykedik burgonya forgalmazóként a magyar piacon. Több rangos külföldi nemesítõ céggel, exportõrrel állunk kapcsolatban – AGROFEX Hollandia – GERMICOPA Franciaország – NORIKA Németország – SELEKTA PACOV Csehország – akikkel együtt már a magyar termelõk számára is garantált minõségû vetõburgonya fajtákat tudunk ajánlani.
A burgonya betakarításakor több munkamûvelet összevonását képezõ, komplex munkafolyamatról beszélünk. A betakarításhoz szorosan kapcsolódik, az azt megelõzõ szárzúzás is, amellyel jelentõsen megkönnyítjük a betakarító gépek munkáját – csökkentjük az eltömõdések lehetõségét –, egyúttal javítjuk a betakarított termény minõségét is. A betakarító gépek kiválasztását elsõsorban a betakarítandó terület nagysága, valamint az határozza meg, hogy a földbõl kiásott és begyûjtött terménytõl közvetlenül még a gépen választjuk le a szennyezõdéseket, vagy a betakarítás után (a piacra való elõkészítés, ill. a tárolás-elõkészítés során) újabb szennyezõdés eltávolításra nyílik lehetõségünk. Hazai viszonylatban a termõterület mintegy 80 %-án gépi betakarítást alkalmazunk, mivel figyelembe veendõ, hogy nálunk a házikerti, háztáji termelés is jelentõs részarányt képvisel, ahol a betakarításkor elsõsorban a kézi munkaerõ jöhet szóba. A burgonya gépi betakarításában egy- és kétmenetes technológiai változatokat alkalmaznak.
Magyarországon a burgonyatermesztés legjelentõsebb problémája a vírusok által okozott terméscsökkenés. A burgonya több mint 30 vírussal fertõzhetõ, melyek közül hazánkban a burgonya levélsodródás, Y-, A-, X-, M- és S-vírusok rendszeres elõfordulásával számolunk. A felsorolt vírusok közül járványos megbetegedést a burgonya levélsodródás és a burgonya Y-vírusok okoznak, ezért a dolgozatban ezekkel a vírusokkal foglalkozunk. Vegetatív szaporításából adódóan a burgonya a vírusokat csaknem mindig átviszi a következõ generációba, ezért a fertõzés erõssége évrõl-évre növekszik. A vírusfertõzés által kiváltott tünetegyüttest és terméscsökkenést vírusos leromlásnak nevezzük, amely vírusfogékony fajták esetében egyik évrõl a másikra 25-30 %-os terméscsökkenést is okozhat. Ez a leromlás az elsõdleges oka annak, hogy a hazai 15-18 t/hektáros termésátlag az Európai Uniós országok átlagának (35 t/ha) felét is alig éri el.
Igénylõ: Étkezési burgonya-termelõ, regisztrált integrátor
A burgonya egyike azon szántóföldi növényeinknek, amely a számára kedvezõ ökológiai feltételek között, magas biológiai értékû vetõgumóval és megfelelõ termesztési technológiával - terület egységre vetítve - kiemelkedõen magas termés elérésére képes. Genetikai potenciálja meghaladja a 100 t/ha gumótermést. Több országban - mint pl. USA Washington Állama, Skócia, Hollandia - üzemi viszonyok között is 80 t/ha feletti terméseket takarítanak be. A burgonya növény sajátos morfológiai és anatómiai sajátosságaiból adódóan - mint a korlátozott gyökér kiterjedése és a gyökerek alacsony szívóereje stb. - csak akkor képes genetikailag meghatározott nagy teljesítménye kifejtésére, ha a tenyészidõszak alatt mindenkori igényének megfelelõen, felvehetõ formában rendelkezésre állnak a szükséges tápanyagok. A kijuttatott tápanyagok mennyisége, aránya, összetétele, hatóanyaguk formája, a kijuttatás ideje és módja a termésmennyiség mellett nagymértékben befolyásolja a gumók minõségét és beltartalmi értékét, ezért tápanyagellátása megkülönböztetett figyelmet igényel.
A címben szereplő „kisnövények” alatt a vetésszerkezetben elfoglalt nagyságukat értjük úgy országosan, mint egy-egy termelő esetében. Termesztésüket egyrészt magas hektáronkénti árbevételük, másrészt a termelés diverzifikálása teszi indokolttá.
Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk harmadik évadjának ötödik részében a burgonya és a takarmánynövények termesztésének adatokon alapuló, modern technológiáit nézzük meg közelebbről Komárom-Esztergom vármegyében.
LEMORZSOLÓDVA…
