MENÜ

Címke: burgonya

Partnereink hírei > X 2020.04.03.

Kisebb felület – nagyobb intenzitás!

A különböző felületeken megjelenő cikkek zöme az ún. nagy növényekkel foglalkozik, értelemszerűen itt történik az inputfelhasználás meghatározó része. A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó cégek közül, akinek van lehetősége (öntözés, értékesítés, kézimunkaerő stb.), azok nyitottak az intenzív, kisebb kultúrák felé.

Hírek > Növénytermesztés 2020.03.25.

Kockázatos a bizonytalan eredetű vetőburgonya ültetése

Nem érdemes ellenőrizetlen vetőburgonyát ültetni, a megspórolt költségnél ugyanis jóval többet veszíthet a termelő, mivel fennáll a fertőzés és az ezzel járó terméskiesés kockázata – hívja fel az érintettek figyelmét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Hírek > Növénytermesztés 2019.07.29.

A hazai burgonyafajták jövőjéről tanácskoztak Nyírtelek-Gyulatanyán

Az idén már harmincadik alkalommal rendezték meg július 25-én az országos és nemzetközi burgonyatanácskozást, valamint fajta-, növényvédelmi és technológiai bemutatót a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Gyulatanyai Fajtakísérleti Állomásán – közölte az Agrárminisztérium az Agro Naplóval.

Partnereink hírei > X 2019.07.10.

Meghívó a gyulatanyai burgonyabemutatóra

Augusztinyi András, a Nitrogénművek Zrt., a Nébih és Nyírtelek Város Önkormányzata tisztelettel meghívja Önt és munkatársait Nyírtelek-Gyulatanyára az Országos és Nemzetközi Burgonya Tanácskozásra, Fajta-, Növényvédelmi, Technológiai Bemutatóra.

Szakfolyóirat > 2016/02 > Kertészet Nemesítés burgonya Argentína

Kitekintő - Burgonyanemesítés és termesztés-technológiai kutatások Argentínában

Argentínában a burgonyatermesztés központjának Balcarce városát és környékét tekintik, elsősorban a McCain-csoport burgonyafeldolgozó üzemének köszönhetően. A terület Buenos Airestől délkeletre négyszáz, az Atlanti-óceántól 60–80 kilométerre a szárazföld belseje felé található. A települést övező területen 32 ezer hektáron termesztenek burgonyát, a termésből szinte teljes egészében gyorsfagyasztott hasábburgonyát készítenek.

Szakfolyóirat > 2016/02 > Kertészet burgonya burgonyatermesztés Solum Zrt

Komáromban húzótermék az étkezési burgonya

Évente mintegy 13–15 ezer tonna mennyiségű étkezési burgonyát termesztenek a komáromi Solum Zrt.-ben, amely a tárolást és csomagolást követően 1,5–10 kilogramm kiszerelésben jut el a kiskereskedelmi boltokba. A burgonyatermesztésre és tejtermelő szarvasmarhatartásra szakosodott Solum Zrt. teljes területéből 1200 hektár öntözhető. Az állattartással harmóniát alkotó növénytermesztő ágazatban évente 300 hektáron ültetik a burgonyát.

Szakfolyóirat > 2016/02 > Kertészet Öntözés burgonya bakhát

Mire figyeljünk a burgonya öntözésénél?

Elsődlegesen arra, hogy a leggazdaságosabb rendszert válasszuk ki, mert a burgonya öntözése hazánkban kicsit mást jelent, mint egy óceáni éghajlattal rendelkező ország esetében. Alapvetően a növény a csekély hőigénye miatt Magyarországon az elmúlt évek tapasztalatai alapján inkább stressznek van kitéve, mintsem „jól érezné magát”.

Szakfolyóirat > 2016/02 > Kertészet Termesztés Tápanyag-gazdálkodás Kártevő

A burgonya termesztéséről

A burgonya fontos kultúrnövényünk, mind élelmezési szempontból, mind a számos egyéb irányú felhasználhatósága miatt. Termesztése jelentős befektetést igényel, a hozamok (és ezzel együtt a jövedelmezőség) csak megfelelő szakmai hozzáértéssel tarthatóak tartósan magas szinten. A sikeres növényvédelem – amely a termőhely vetőgumó/fajta megválasztásánál kezdődik – az egyik záloga a gazdaságos, jövedelmező termesztésnek.

Szakfolyóirat > 2016/02 > Kertészet burgonya burgonyanemesítés burgonyatermesztés

Nagyobb erőt igényel a hazai burgonya menedzselése

Nemesítéssel növelhető a környezeti alkalmazkodóképesség, termésstabilitás Az élelmiszerellátás egyik jelentős növénye a burgonya. Terem szinte mindenütt. Ám kedvezőbb az ára más köretféléknek, és az étkezési szokások is változnak. Hosszabb távon arra lehet számítani, hogy a hazai burgonyatermelés tovább csökken. Csak azok maradhatnak talpon, akik versenyképesen termelnek. A hazai burgonyanemesítés keszthelyi fellegvárában beszélgettünk Polgár Zsolt egyetemi tanárral, a Pannon Egyetem Burgonyakutatási Központ igazgatójával.

Szakfolyóirat > 2015/04 > Gazdaság Gazda Támogatás Gyümölcs

NÓGRÁD MEGYE - Szépségével és ízeivel vonzó

Hazánk északi térségébe, az ország második legkisebb területű megyéjébe látogattunk el. Nógrád megyében alig 200 ezer ember él 131 településen, köztük hat jelentősebb méretű városban, a lakosság nagy tömegei azonban a kis falvakban. Hogy el ne tévedjünk a Cserhát és a Börzsöny varázslatos hegyei között, tájékozódásunkat segítette Mészáros László, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Nógrád Megyei Kirendeltségének vezetője.

Szakfolyóirat > 2009/03 > Szántóföld Kukorica Termesztés Gazdaság

A jó vetésváltás lehetõségeia jelenlegi vetésszerkezetben

A vetésváltást megalapozó agronómiai elméleteket értékelve megállapítható, hogy napjaink technológiai színvonalán tápanyag-gazdálkodási szempontból a vetésváltás és a vetésforgó nem indokolható. Ugyanakkor legjelentõsebb növényeink esetében is megfigyelhetõ, hogy mind a búza, mind a kukorica termése monokultúrában kisebb, mint vetésváltásban.  

Szakfolyóirat > 2006/08 > Gépesítés betakarítás Termelés burgonya

Újabb gépek a burgonya betakarításához

A burgonya betakarítása a termesztés egyik legösszetettebb munkafolyamata és a legtöbb kézimunkát igénylõ munkamûvelete. A termény szárrészeinek eltávolítása, a burgonyaföldbõl való kiásása, annak a szennyezõdésektõl történõ elválasztása (a kövek, rögök és növényi szennyezõdések eltávolítása), a gumók gyûjtõtartályba, zsákba, vagy konténerbe, illetve szállító jármûre rakása a legkülönbözõbb mûszaki eszközöket, technikai megoldásokat igényli.

Szakfolyóirat > 2006/04 > Gépesítés burgonya ültetőgép

Korszerû burgonyaültetõ gépek

A burgonyaültetés módja és minõsége döntõen befolyásolja a termesztés késõbbi (bakhátfeltöltõ, szárzúzó és betakarító) munkamûveleteit és ezeken kívül természetesen termésmegalapozó hatása is van. Az országban a burgonya szántóföldi ültetésre használt gépek típusválasztéka igen széles skálát mutat, ill. azok sokféle – a munka szervezését is meghatározó – változata áll a termelõk rendelkezésére. Jelen összeállításban a burgonyaültetõ gépek jellemzõ technikai-mûszaki megoldásai és alkalmazási területeik kerülnek ismertetésre.

Szakfolyóirat > 2006/04 > Szántóföld termés Öntözés burgonya

Az öntözés és az évjárat hatása a burgonyafajták termésére és minõségére

A burgonya termõterületének nagysága az elmúlt évtizedekben jelentõsen lecsökkent, 2005-ben már csak 24 ezer ha volt. Hazánkban az országos termésátlagok is kedvezõtlenül alakultak, az elmúlt évtizedek során csak néhány alkalommal haladta meg a 20 t/ha-t (1 ábra). Az elmúlt 2 évben a 24–25 t/ha-os termésátlag a kedvezõ évjárathatásnak tulajdonítható. A versenyképességünket az EU-n belül rontja, hogy az EU 25 országának az átlagos termésmennyisége 30 t/ha, a Nyugat-európai országok terméseredménye 35–40 t/ha között változik.

Szakfolyóirat > 2004/6 > Gépesítés betakarítás tárolás burgonya

A vetõburgonya tárolása

A EU csatlakozás utáni idõszak is rengeteg kérdést felvet a magyar gazdálkodóknak. Mit termeljenek, hogyan tegyék azt, hogy tevékenységük jövedelmezõ legyen, különösen azoknál a növényeknél, melyeknek termelését az EU nem szabályozza, csak a piaci oldal határozza meg, hogy milyen áron adható el a megtermelt termék, mint például a burgonya.

Szakfolyóirat > 2004/5 > Szántóföld Kártevők talaj burgonya

Integrált védekezés a burgonya fontosabb károsítói ellen

Az agrobiocönózisok jellemzõ sajátossága, hogy növény és állatfajokban szegényebbek a természetes biocönózisoknál. Ebbõl is következik, hogy kevésbé stabilak. Az instabilitás alapvetõ oka, hogy az agrobiocönózisok elsõdleges energiaforrása a termesztett növény évenként változik a vetésváltás törvényszerû alkalmazásának következményeként.

Szakfolyóirat > 2004/3 > Növénytermesztés fajta burgonya fajtaválasztás

Fogyasztási igényeket kielégítõ burgonya fajtaválasztás és korszerû technológia

Az olvasó számára talán érdekes lehet, hogy vetésterületi nagyságához képest milyen nagy a minõsített burgonyafajták száma. A világon minõsített fajták száma jelenleg kb. 1900 db, és ebbõl több mint 500 fajta Európában van. Hazánkban a 10 évvel ezelõtti 12 fajtával szemben a Nemzeti Fajtajegyzékben 55 fajta szerepel. Az elmúlt évtizedben a mennyiségi változáson kívül jelentõs minõségi változások is történtek a hazai fajtaösszetételben. Addig, amíg a korábbi fajtajegyzékek csak érésidõ alapján csoportosították a fajtákat - lévén azok szinte kivétel nélkül „asztali” burgonyák, a mai hivatalos fajtajegyzék az étkezési burgonyák mellett az érésidõn belül elkülöníti a különbözõ hasznosítási célú élelmiszeripari burgonyákat (chips, pommes-frites, püré-pehely, valamint saláta és desszert)

Szakfolyóirat > 2003/11 > Gépesítés Termény gépek burgonya

Korszerû gépek és berendezések a burgonya-tárházakban

A burgonyatermesztés ágazati géprendszere a szántóföldi termelés és a tárolás, feldolgozás gépeit foglalja magába. Az ágazati géprendszer - kiegészítve a funkcionális géprendszerek gépeivel - határozza meg az egyes termeléstechnológiákat. A burgonya termesztése, annak betakarításával nem fejezõdik be, hiszen a nagy tömegû termés - ez országosan évente ~ 1 millió tonna burgonyát jelent - megfelelõ minõségû tárolásáról is gondoskodni kell.

Szakfolyóirat > 2003/11 > Növényvédelem repce Kukorica Napraforgó

Szántóföldi kultúrák növényegészségügyi helyzetének alakulása 2003 - ban

Az átlagoshoz képest szárazabb és melegebb tavaszi majd nyár eleji időjárás hatására az őszi búza állományok fejlődése elmaradt a kívánatostól az ország több termőterületén. A korábbi években rendszeresen fellépő és jelentős problémát okozó gombás betegségek az idén kisebb mértékben károsítottak. A gabonalisztharmat országosan a vetésterület 33%-án okozott gyenge és csak 6%-on közepes mértékű megbetegedést. Közepes fertőzést elsősorban Bács, Komárom, Szabolcs, Veszprém és Zala megyékben tapasztaltak. A rozsdabetegségek még ennél is kisebb mértékű megbetegedést okoztak. Vörösrozsdától a vetésterület 86%-a gyakorlatilag mentes volt, 13%-on gyenge és 1%-on közepes megbetegedés tapasztaltunk. Az ország melegebb területein a vetésfehérítõ bogarak imágói már március végén-április elején megkezdték betelepedésüket és május elején megkezdõdött a lárvakelésük. A termõterület 48%-a ugyan mentes volt kártételüktõl, de 39%-on gyenge, 12%-on közepes és 1%-on gradációs mértékben léptek fel és okoztak kárt. Figyelembe véve, hogy az állományok amúgy is rosszabb kondícióban voltak az aszály miatt, és ezért érzékenyebbek a kártétellel szemben, az ország minden megyéjében védekeztek a kártevõ ellen. A tartós nyári és õsz eleji szárazság viszont nem kedvezett a gabonafutrinka szaporodásának. A szeptember közepi felvételezések alapján a kalászos árvakelések 92%-a gyakorlatilag mentes volt a csócsároló kártételtõl, és 8% gyengén fertõzött. Ennek alapján - ha az õszi idõjárás kedvezõ lesz a búza kezdeti fejlõdésének - elsõsorban monokultúrás területeken és csak gyenge mértékû kártételre kell számítani az õszi gabonákban.

Szakfolyóirat > 2003/4 > Pr burgonya terméktanács

Országos Burgonya Terméktanács

Az Országos Burgonya Terméktanács az egyesülési jogról szóló 1989. évi törvény, valamint a 4814/1992. számú bírósági végzés alapján, mint jogi személyiséggel rendelkezõ társadalmi szervezet alakult meg. Önkéntesen létrehozott, képviseleti joggal rendelkezõ szervezet, céljait alapszabályban fogalmazta meg, s azok megvalósítása érdekében szervezi tevékenységét, biztosítja a demokratikus, önkormányzati elven történõ mûködését, elõsegíti a tagok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését.

Szakfolyóirat > 2003/4 > Növényvédelem burgonya levéltetvek Szántóföld

Szántóföldi kultúrák növényvédelmi előrejelzése

A burgonya, legfontosabb szántóföldi kultúráink egyike, amely növényvédelmi szempontból széles körű figyelmet érdemel. Számos zárlati károsítót kell rendszeresen vizsgálni a Magyarországra kerülõ és az itt termelt tételekben. Az egyik ilyen zárlati károsító a burgonya hervadás és barna rothadás (Ralstonia solanacearum). A baktérium tünetei Magyarországon elsõként 2000 - ben jelentek meg étkezési Kondor és Desiree fajtákban. Késõbb vetõgumótermõ területen is kimutatható volt a kórokozó. A tünetek közül, amelyek megjelenésére a rendkívül meleg időjárás és az öntözés hajlamosít, a növények csúcsi leveleinek hervadása, és az egész szárra kiterjedő turgorveszteség jelenik meg először a beteg növényállományban. Késõbb ez a hervadás az egész bokorra kiterjed, a levelek alulról felfelé száradnak és az edénynyalábok barnásan elszínezõdnek. Az átvágott szárból piszkosfehér baktériumnyálka áramlik. A fertõzött gumókat kettévágva az edénynyalábgyûrû barnásan színezõdik és nyomás hatására, piszkosfehér nyálka válik ki. Ha gyanús növényeket, vagy gumókat találunk, értesíteni kell a megyei illetékes Növény - és Talajvédelmi Szolgálatot.

Szakfolyóirat > 2001/10 > Pr Kísérlet burgonya sárgarépa

Kísérletek gyök-gumós növények betárolás utáni védelmére

A burgonya, sárgarépa igen fontos nyersanyaga a hazai konyhának. A hazai igényeket rendszerint megtudjuk termelni, néha azonban ellátási gondok jelentkeznek és a háziasszonyok bosszúságára ilyenkor a szolid árak az égbe szökkennek. A hullámzó ellátásnak egyik oka lehet, hogy a megtermelt és beraktározott árut a különféle gombabetegségek is elõszeretettel „fogyasztják” Az FVM adatai szerint évente sárgarépát 1900 ha termelünk és ebbõl 45 ezer tonna, petrezselyembõl 1700 ha területen 28 erez tonna, burgonyából 35000 ha területrõl 800 ezer tonna termést takarítunk be.

Szakfolyóirat > 2001/8 > Pr Vetés burgonya

Kiváló minõségû vetõburgonyák a hazai piacon

A Bédalin Kft jó néhány éve tevékenykedik burgonya forgalmazóként a magyar piacon. Több rangos külföldi nemesítõ céggel, exportõrrel állunk kapcsolatban – AGROFEX Hollandia – GERMICOPA Franciaország – NORIKA Németország – SELEKTA PACOV Csehország – akikkel együtt már a magyar termelõk számára is garantált minõségû vetõburgonya fajtákat tudunk ajánlani.

Szakfolyóirat > 2001/8 > Gépesítés betakarítás burgonya

A burgonya betakarítás gépei, gépi technológiái

A burgonya betakarításakor több munkamûvelet összevonását képezõ, komplex munkafolyamatról beszélünk. A betakarításhoz szorosan kapcsolódik, az azt megelõzõ szárzúzás is, amellyel jelentõsen megkönnyítjük a betakarító gépek munkáját – csökkentjük az eltömõdések lehetõségét –, egyúttal javítjuk a betakarított termény minõségét is. A betakarító gépek kiválasztását elsõsorban a betakarítandó terület nagysága, valamint az határozza meg, hogy a földbõl kiásott és begyûjtött terménytõl közvetlenül még a gépen választjuk le a szennyezõdéseket, vagy a betakarítás után (a piacra való elõkészítés, ill. a tárolás-elõkészítés során) újabb szennyezõdés eltávolításra nyílik lehetõségünk. Hazai viszonylatban a termõterület mintegy 80 %-án gépi betakarítást alkalmazunk, mivel figyelembe veendõ, hogy nálunk a házikerti, háztáji termelés is jelentõs részarányt képvisel, ahol a betakarításkor elsõsorban a kézi munkaerõ jöhet szóba. A burgonya gépi betakarításában egy- és kétmenetes technológiai változatokat alkalmaznak.

Szakfolyóirat > 2001/6 > Növényvédelem burgonya vírus vetőburgonya

A burgonya vírusbetegségei

Magyarországon a burgonyatermesztés legjelentõsebb problémája a vírusok által okozott terméscsökkenés. A burgonya több mint 30 vírussal fertõzhetõ, melyek közül hazánkban a burgonya levélsodródás, Y-, A-, X-, M- és S-vírusok rendszeres elõfordulásával számolunk. A felsorolt vírusok közül járványos megbetegedést a burgonya levélsodródás és a burgonya Y-vírusok okoznak, ezért a dolgozatban ezekkel a vírusokkal foglalkozunk. Vegetatív szaporításából adódóan a burgonya a vírusokat csaknem mindig átviszi a következõ generációba, ezért a fertõzés erõssége évrõl-évre növekszik. A vírusfertõzés által kiváltott tünetegyüttest és terméscsökkenést vírusos leromlásnak nevezzük, amely vírusfogékony fajták esetében egyik évrõl a másikra 25-30 %-os terméscsökkenést is okozhat. Ez a leromlás az elsõdleges oka annak, hogy a hazai 15-18 t/hektáros termésátlag az Európai Uniós országok átlagának (35 t/ha) felét is alig éri el.

Szakfolyóirat > 2001/5 > Növénytermesztés Tápanyag Trágyázás burgonya

Javaslatok a burgonya tápanyag-ellátására

A burgonya egyike azon szántóföldi növényeinknek, amely a számára kedvezõ ökológiai feltételek között, magas biológiai értékû vetõgumóval és megfelelõ termesztési technológiával - terület egységre vetítve - kiemelkedõen magas termés elérésére képes. Genetikai potenciálja meghaladja a 100 t/ha gumótermést. Több országban - mint pl. USA Washington Állama, Skócia, Hollandia - üzemi viszonyok között is 80 t/ha feletti terméseket takarítanak be. A burgonya növény sajátos morfológiai és anatómiai sajátosságaiból adódóan - mint a korlátozott gyökér kiterjedése és a gyökerek alacsony szívóereje stb. - csak akkor képes genetikailag meghatározott nagy teljesítménye kifejtésére, ha a tenyészidõszak alatt mindenkori igényének megfelelõen, felvehetõ formában rendelkezésre állnak a szükséges tápanyagok. A kijuttatott tápanyagok mennyisége, aránya, összetétele, hatóanyaguk formája, a kijuttatás ideje és módja a termésmennyiség mellett nagymértékben befolyásolja a gumók minõségét és beltartalmi értékét, ezért tápanyagellátása megkülönböztetett figyelmet igényel.

Oldalak: 1 / 8
1 2 3 4 5 6 ... 8