Magyarország a FAO elkötelezett partnereként nemzetközi agrár-ösztöndíjprogrammal és közös projektekkel segíti a fenntartható fejlődési célok elérését – emelte ki Nagy István.
A BASF-nél elválaszthatatlanul összekapcsolódik az innováció és a fenntarthatóság. A kutatók világszerte különféle innovatív megoldásokon dolgoznak az alternatív nyersanyagforrások kiaknázása, valamint az éghajlatbarát gyártási folyamatok és termékek kifejlesztése érdekében.
Ma már nem lehet érzésből színvonalas, versenyképes és fenntartható mezőgazdálkodást folytatni, az agrárium ugyanis komoly csúcstechnológiai és tudásintenzív ágazattá vált – mondta Dr. Gyuricza Csaba.
A 100-nál is több alkalmazott ötlet közül az ekolive-ot Szlovákiából és a Holloidot Ausztriából választották a legjobb megoldásnak a BASF Innovation Hub regionális fordulóján.
Az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarországnak a közös uniós agrárpolitika (KAP) 2023 és 2027 közötti időszakára vonatkozó, 8,4 milliárd eurós stratégiai tervét – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az automatizálás a mezőgazdaságban fontos szerepet játszhat az élelmiszertermelés hatékonyabbá és fentarthatóbbá tételében. De az egyenlőtlenségeket is növelheti.
A környezeti és gazdasági fenntarthatóság témájában indít rendezvénysorozatot a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA és a Pannon Vidék Szövetség november 24. és február 15. között.
A Szent László-patak rehabilitációja című projekt után folytatódik a vízfolyás rendezése. A patak fenntartható vízgazdálkodása a cél, melyre 1,4 milliárd forint uniós és hazai forrást használnak fel.
A magyar lakosság csaknem 30%-a kóstolt már növényi alapú, vegán húshelyettesítő terméket, sőt, 5% rendszeresen fogyasztja is – derül ki a Pápai Hús Kft. által a témában készített kutatásából.
2023. január 1-től indul az Európai Unióban, így hazánkban is az új, hét éves támogatási ciklus, melyhez az elmúlt 2 év alatt megtervezett hazai Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv készült.
Elindította idei lágy szárú tüzelőanyag-beszerző kampányát a Veolia cégcsoporthoz tartozó Pannon-Biomassza Kft. A vállalat idén is mintegy 200 ezer tonna gabona-, illetve egyéb szalma megvásárlására készül, melyet a térségbeli agrárvállalkozóktól kíván beszerezni az ország legnagyobb biomassza-tüzelésű erőműve a pécsi Pannon Hőerőmű Zrt. számára. Érdemes élni a lehetőséggel, hiszen az energiaszektor és az agrárágazat együttműködése egyszerre erősíti az energetikai fenntarthatóságot és önállóságot, valamint az agrárium jövedelmezőségét.
Elindította idei lágy szárú tüzelőanyag-beszerző kampányát a Veolia cégcsoporthoz tartozó Pannon-Biomassza Kft. A vállalat idén is mintegy 200 ezer tonna gabona-, illetve egyéb szalma megvásárlására készül, melyet a térségbeli agrárvállalkozóktól kíván beszerezni az ország legnagyobb biomassza-tüzelésű erőműve a pécsi Pannon Hőerőmű Zrt. számára. Érdemes élni a lehetőséggel, hiszen az energiaszektor és az agrárágazat együttműködése egyszerre erősíti az energetikai fenntarthatóságot és önállóságot, valamint az agrárium jövedelmezőségét.
Energiatudatos vállalat címet tanúsító védjeggyel ismerték el a COOP Gazdasági Csoport boltfejlesztéseit. Az elismerést a Virtuális Erőmű Program (VEP) energiahatékonysági kiválósági pályázatának 9. alkalommal megrendezett díjkiosztó gáláján vehette át az üzletlánc képviselője az Innovációs és Technológiai Minisztériumban. A Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft. által működtetett pályázat 2011 óta díjazza az energiahatékonyság és az energiatakarékosság mellett elkötelezett hazai vállalkozásokat.
A magyar mezőgazdaság csak tudásalapon fejlődhet tovább a jövőben, azaz széles körben kell alkalmaznia az új innovatív technológiákat és módszereket, például a digitalizációt, valamint a fenntarthatóság elveit.
A fenntartható, intenzív mezőgazdaság gyakorlatáról tartott szakmai napot a Syngenta az európai Interra® Farm Hálózat magyar állomásán, a dióskáli Plótár családi gazdaságban.
Napjaink legnagyobb kihívása, hogy tudunk-e 9-10 milliárd ember számára fenntartható élelmiszerellátást biztosítani változó étrend mellett, illetve elegendő energiát termelni az ökoszisztéma megőrzésével, miközben az energia- és vízigény 35-35%-kal, az élelmiszer iránti kereslet pedig 60%-kal nő világszerte 2016 és 2050 között.
A COVID–19-járvány miatt az elmúlt hónapokban még több figyelmet kapott az egészség, az éhezés és a növekvő népességet élelmiszerrel, vagy annak alapanyagával ellátó gazdálkodók jövője. A világ mezőgazdaságának egyik vezető szereplője, a Bayer is részt vett a fontos kérdések megválaszolásában és a tájékoztatásban. A cég szakemberei több fontos témát feldolgozva tartottak virtuális előadás-sorozatot, amelyen az Agro Napló is részt vett. A Bayer Future of Farming Dialogue, vagyis a jövő gazdálkodásáról tartott megbeszéléssorozatának egyik fő témája volt a fenntarthatóság az agráriumban.
Ha Kwizda Agro, akkor sokaknak növényvédelmi megoldásokat és speciális tápanyag-ellátási technológiákat kínáló gyártó és forgalmazó vállalat jut eszébe. Technológiáink a fenntarthatóságot, a talajvédelmet, a tápanyagok és vízhasznosítás hatékonyságának növelését szolgálják, összhangban az Európai Bizottság Zöld irányelveivel.
Sajtótájékoztató keretében jelentették be a Marton Genetics cégcsoport és a Bio-Nat Kft. közös kutatás‑fejlesztési együttműködése során kifejlesztett, a kalászosok csávázásával egyidejűleg vetőmagra felvihető MV-SUPARY mikrobiológiai készítményt, mely megkapta az eseti engedélyt és idén ősztől a martonvásári kalászos vetőmagokra felcsávázva piaci bevezetésre kerül.
A fenntarthatóság napjainkban egyre hangsúlyosabb kérdés az élelmiszer-termelésben is. Az OECD előrejelzése szerint 30 éven belül 9 milliárd ember élelmezését kell megoldani, csökkenő földterületek és erősebb klímavédelmi intézkedések mellett.
Az új, egységes agrártámogatási program legnagyobb érdeklődéssel várt eleme az agro-ökológiai alaprogram (AÖP). Vajon egy újabb, környezetileg haszontalan, a gazdálkodóknak meg csak gondot okozó „álzöld” intézkedéssel lesz dolgunk, vagy tényleg elindulhat a magyar mezőgazdaság az agro-ökológiai átállás rögös, de hosszú távon kifizetődő útján?
A XXIX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok „A Magyar Állattenyésztésért Termékdíj” pályázatának nagydíját a Bonafarm Mezőgazdaság takarmány- és sertéságazatának a „Fenntartható takarmányozási megoldások a vágósertés-előállítás környezetterhelésének és ökológiai lábnyomának csökkentése érdekében” című kutatási anyaga nyerte el.
A zöldhitelezés nemzetközi gyakorlata jelenleg két jól azonosítható megközelítésen alapszik. Az egyik lehetőség a fenntarthatósági teljesítmény meghatározott, lehetőség szerint számszerűsített javulását veszi alapul, míg a másik adott cél elérését támogató, biztosító feltételek (ideális esetben küszöbértékhez kötötten) teljesülését veszi alapul. Tekintettel, hogy az EU-szabályzói, szakpolitikai keretek és a hazai pénzügyi felügyelet is ez utóbbi megközelítését hangsúlyozza, a továbbiakban mi is ennek részleteit bontjuk ki.
Szántóföldi termesztés szántás nélkül? Tápanyag-utánpótlás trágyázás nélkül? Növényvédelem permetezés nélkül? Mindez egyszerre elképzelhetetlennek tűnik, hiszen napjaink intenzív növénytermesztése arról szól, hogy igyekszünk minél megfelelőbb körülményeket biztosítani a kultúrnövények számára, ezért műveljük a talajt, trágyázunk, öntözünk és permetezünk a kártevők, a kórokozók és a gyomok ellen. Célunk a minél nagyobb és jobb minőségű termés elérése. Bár mindez észszerűen hangzik, de ha rendszerként tekintünk a növénytermesztésre, akkor be kell látnunk, hogy az egyes technológiai elemek egyoldalú intenzifikálása és az adott termőhely egyensúlyi állapotától való tartós eltérés nem kívánt mellékhatásokkal jár.
Jövőre változás lesz a Közös Agrárpolitikában, így több jogcímet érintően is módosulásra kell készülni. Új támogatási elemként bevezetésre kerül a kis és közepes méretű gazdaságok számára meghirdetett, a fenntarthatóságot elősegítő kiegészítő jövedelemtámogatás.
Dalmandon a drónok és a precíziós gazdálkodás
