Az agrárium fenntarthatósági kérdései lesznek a középpontban április 13-án: a szektor legkiemelkedőbb szereplői mutatják be a legújabb fejlesztéseiket, s a programokon az ágazat aktuális kihívásairól és lehetőségeiről beszélgetnek a Széchenyi István Egyetem kutatói és az szakma elismert szakértői.
A biológiai termékek fejlesztése és mindennapi használata egyre nagyobb hangsúlyt kap a mezőgazdaságban. Nem véletlenül hallunk olyan sokat ezekről a termékekről, hiszen jól illeszkednek a fenntarthatósági és környezetvédelmi intézkedések gyakorlataiba.
Megkezdődött a Beporzók napja című program a Magyar Természettudományi Múzeumban.
Az Agriturf 2022 Zrt. tőzeghumát-üzemének létrejötte is igazolja, hogy a mezőgazdaságban vannak jó válaszok az elmúlt évek nehézségeire – mondta az agrárminiszter Mezőkövesden az átadón.
Miután az Európai Bizottság elfogadta hazánk uniós Közös Agrárpolitikával kapcsolatos Stratégiai Tervét, zöld utat kapott a magyar agrárium versenyképességének fokozását biztosító támogatáspolitika.
A 2027-ig tartó Közös Agrárpolitikában számos olyan új támogatási forma megjelenik, amely a korábbiaknál több címen nyújt segítséget az extenzív állattartás számára – mondta Feldman Zsolt.
Megjelent a legfrissebb globális öko statisztikai kiadvány.
A válság háztartásokra és vállalkozásokra gyakorolt hatásait enyhítő kormányzati intézkedések 56 milliárd forint kiadást jelentettek a K&H Bank és Biztosító számára.
Kihívásokban bővelkedő év volt 2022. A nehézségek azonban ismét arra figyelmeztetnek, hogy a változó világban felértékelődnek és támpontot biztosítanak a jövőálló agroökológiai termelési módszerek.
A 2022-es év sikere, hogy november 7-én az Európai Bizottság elfogadta Magyarország KAP stratégiai tervét, mely történelmi lehetőség a magyar agrárium számára. Az stratégiai dokumentum már letölthető.
Elindította idei lágy szárú tüzelőanyag-beszerző kampányát a Veolia cégcsoporthoz tartozó Pannon-Biomassza Kft. A vállalat idén is mintegy 200 ezer tonna gabona-, illetve egyéb szalma megvásárlására készül, melyet a térségbeli agrárvállalkozóktól kíván beszerezni az ország legnagyobb biomassza-tüzelésű erőműve a pécsi Pannon Hőerőmű Zrt. számára. Érdemes élni a lehetőséggel, hiszen az energiaszektor és az agrárágazat együttműködése egyszerre erősíti az energetikai fenntarthatóságot és önállóságot, valamint az agrárium jövedelmezőségét.
Elindította idei lágy szárú tüzelőanyag-beszerző kampányát a Veolia cégcsoporthoz tartozó Pannon-Biomassza Kft. A vállalat idén is mintegy 200 ezer tonna gabona-, illetve egyéb szalma megvásárlására készül, melyet a térségbeli agrárvállalkozóktól kíván beszerezni az ország legnagyobb biomassza-tüzelésű erőműve a pécsi Pannon Hőerőmű Zrt. számára. Érdemes élni a lehetőséggel, hiszen az energiaszektor és az agrárágazat együttműködése egyszerre erősíti az energetikai fenntarthatóságot és önállóságot, valamint az agrárium jövedelmezőségét.
Energiatudatos vállalat címet tanúsító védjeggyel ismerték el a COOP Gazdasági Csoport boltfejlesztéseit. Az elismerést a Virtuális Erőmű Program (VEP) energiahatékonysági kiválósági pályázatának 9. alkalommal megrendezett díjkiosztó gáláján vehette át az üzletlánc képviselője az Innovációs és Technológiai Minisztériumban. A Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft. által működtetett pályázat 2011 óta díjazza az energiahatékonyság és az energiatakarékosság mellett elkötelezett hazai vállalkozásokat.
A magyar mezőgazdaság csak tudásalapon fejlődhet tovább a jövőben, azaz széles körben kell alkalmaznia az új innovatív technológiákat és módszereket, például a digitalizációt, valamint a fenntarthatóság elveit.
A fenntartható, intenzív mezőgazdaság gyakorlatáról tartott szakmai napot a Syngenta az európai Interra® Farm Hálózat magyar állomásán, a dióskáli Plótár családi gazdaságban.
Napjaink legnagyobb kihívása, hogy tudunk-e 9-10 milliárd ember számára fenntartható élelmiszerellátást biztosítani változó étrend mellett, illetve elegendő energiát termelni az ökoszisztéma megőrzésével, miközben az energia- és vízigény 35-35%-kal, az élelmiszer iránti kereslet pedig 60%-kal nő világszerte 2016 és 2050 között.
A COVID–19-járvány miatt az elmúlt hónapokban még több figyelmet kapott az egészség, az éhezés és a növekvő népességet élelmiszerrel, vagy annak alapanyagával ellátó gazdálkodók jövője. A világ mezőgazdaságának egyik vezető szereplője, a Bayer is részt vett a fontos kérdések megválaszolásában és a tájékoztatásban. A cég szakemberei több fontos témát feldolgozva tartottak virtuális előadás-sorozatot, amelyen az Agro Napló is részt vett. A Bayer Future of Farming Dialogue, vagyis a jövő gazdálkodásáról tartott megbeszéléssorozatának egyik fő témája volt a fenntarthatóság az agráriumban.
Ha Kwizda Agro, akkor sokaknak növényvédelmi megoldásokat és speciális tápanyag-ellátási technológiákat kínáló gyártó és forgalmazó vállalat jut eszébe. Technológiáink a fenntarthatóságot, a talajvédelmet, a tápanyagok és vízhasznosítás hatékonyságának növelését szolgálják, összhangban az Európai Bizottság Zöld irányelveivel.
Sajtótájékoztató keretében jelentették be a Marton Genetics cégcsoport és a Bio-Nat Kft. közös kutatás‑fejlesztési együttműködése során kifejlesztett, a kalászosok csávázásával egyidejűleg vetőmagra felvihető MV-SUPARY mikrobiológiai készítményt, mely megkapta az eseti engedélyt és idén ősztől a martonvásári kalászos vetőmagokra felcsávázva piaci bevezetésre kerül.
A fenntarthatóság napjainkban egyre hangsúlyosabb kérdés az élelmiszer-termelésben is. Az OECD előrejelzése szerint 30 éven belül 9 milliárd ember élelmezését kell megoldani, csökkenő földterületek és erősebb klímavédelmi intézkedések mellett.
Az új, egységes agrártámogatási program legnagyobb érdeklődéssel várt eleme az agro-ökológiai alaprogram (AÖP). Vajon egy újabb, környezetileg haszontalan, a gazdálkodóknak meg csak gondot okozó „álzöld” intézkedéssel lesz dolgunk, vagy tényleg elindulhat a magyar mezőgazdaság az agro-ökológiai átállás rögös, de hosszú távon kifizetődő útján?
A XXIX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok „A Magyar Állattenyésztésért Termékdíj” pályázatának nagydíját a Bonafarm Mezőgazdaság takarmány- és sertéságazatának a „Fenntartható takarmányozási megoldások a vágósertés-előállítás környezetterhelésének és ökológiai lábnyomának csökkentése érdekében” című kutatási anyaga nyerte el.
A zöldhitelezés nemzetközi gyakorlata jelenleg két jól azonosítható megközelítésen alapszik. Az egyik lehetőség a fenntarthatósági teljesítmény meghatározott, lehetőség szerint számszerűsített javulását veszi alapul, míg a másik adott cél elérését támogató, biztosító feltételek (ideális esetben küszöbértékhez kötötten) teljesülését veszi alapul. Tekintettel, hogy az EU-szabályzói, szakpolitikai keretek és a hazai pénzügyi felügyelet is ez utóbbi megközelítését hangsúlyozza, a továbbiakban mi is ennek részleteit bontjuk ki.
Szántóföldi termesztés szántás nélkül? Tápanyag-utánpótlás trágyázás nélkül? Növényvédelem permetezés nélkül? Mindez egyszerre elképzelhetetlennek tűnik, hiszen napjaink intenzív növénytermesztése arról szól, hogy igyekszünk minél megfelelőbb körülményeket biztosítani a kultúrnövények számára, ezért műveljük a talajt, trágyázunk, öntözünk és permetezünk a kártevők, a kórokozók és a gyomok ellen. Célunk a minél nagyobb és jobb minőségű termés elérése. Bár mindez észszerűen hangzik, de ha rendszerként tekintünk a növénytermesztésre, akkor be kell látnunk, hogy az egyes technológiai elemek egyoldalú intenzifikálása és az adott termőhely egyensúlyi állapotától való tartós eltérés nem kívánt mellékhatásokkal jár.
Jövőre változás lesz a Közös Agrárpolitikában, így több jogcímet érintően is módosulásra kell készülni. Új támogatási elemként bevezetésre kerül a kis és közepes méretű gazdaságok számára meghirdetett, a fenntarthatóságot elősegítő kiegészítő jövedelemtámogatás.
A Föld lakosságának a száma elérte, meghaladta a 8 milliárd főt. Ez most sok vagy kevés, nehéz megmondani. Az elmúlt évszázad elején kb. 2 milliárdan éltek a Földön, és közel száz év alatt lettünk ennyien. Amennyiben egy parcellán az egerek felszaporodnak és a föld már nem tudja eltartani, akkor külső, termelő közbeavatkozása nélkül is összeomlik a populáció! Amikor már sokan leszünk, akkor gondoskodik az anyaföld, hogy megtizedeljen.
Hőmérsékleti hullámvasúton jár időjárásunk, ami tavasszal gyakori eset. A délies áramlással érkező meleg légtömegben 20 fok fölötti maximumok alakulnak ki, míg az ezt követő sarkvidéki eredetűben hóesés és éjszakai fagyok jönnek. Az elmúlt három éjszaka előfordult -1, -7 fokos fagyok súlyos károkat okoztak elsősorban a csonthéjasokban, főleg a kajsziban. Esővel az ország döntő részén nagyon jól állunk, kivétel ez alól az északnyugati országrész, amely a Hajnalka napi, szinte saját légörvényünk markáns csapadékából is jórészt kimaradt. A folytatás hasonló, bolondos, immár áprilisi időt ígér: az átmeneti felmelegedés után újabb lehűlés, több-kevesebb csapadék és a jövő héten újabb fagyok érkeznek. forrás: omsz.hu
Mit hoz a bolondos tavaszi idő?
