MENÜ

Címke: Fertőzés

Hírek > Állattenyésztés 2019.02.05.

Sepsiszentgyörgyöt is bevette az afrikai sertéspestis

Mintegy hatvan sertést kell elpusztítani Sepsiszentgyörgy Őrkő negyedében, ahol a múlt hét végén igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) megjelenését – közölte az Agerpres hírügynökség a Kovászna Megyei Állategészségügyi Igazgatóság vezetőjére, Sikó Barabási Sándorra hivatkozva.

Hírek > Állattenyésztés 2019.01.29.

Románia újabb két nyugati megyéjében jelent meg az ASP

Két újabb, Magyarországgal szomszédos román megyében észleltek afrikai sertéspestis miatti házisertés elhullást. Romániában az ASP megjelenése óta 364 539 sertést kellett elpusztítani, és 8535 állattartónak fizettek ki összesen 16,7 milliárd forintnyi kártérítést.

Hírek > Állattenyésztés 2019.01.23.

Óvintézkedéseket vezetnek be Szlovákiában a sertéspestis miatt

Szlovákia felkészült az afrikai sertéspestissel szembeni küzdelemre, ha a kór beszivárogna az országba. Az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet bejelentette, hogy szigorú óvintézkedéseket vezet be, miután a határ közelében a magyar oldalon egy elhullott vaddisznó-tetemet találtak – közölte az Inforádió.

Hírek > Állattenyésztés 2019.01.14.

Újabb afrikai sertéspestis góc Borsodban

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, Ózdhoz közeli Hangony község külterületén talált vaddisznó hullában mutatta ki tegnap az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma – adta hírül a hatóság.

Hírek > Állattenyésztés 2018.12.12.

Terjed az ASP a szabolcsi vaddisznók között

Egy Tiszavasvári külterületén kilőtt, valamint egy elhullottan talált vaddisznóból származó mintából mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nébih laboratóriuma. Az újabb esetek miatt a járványügyi helyzet elemzése folyamatban van, a fertőzött terület növelésére azonban egyelőre nincs szükség - adta hírül a Nébih.

Hírek > Állattenyésztés 2018.12.03.

Újabb határ menti román ASP kitörés

A határtól 8 kilométerre tapasztaltak újabb afrikai sertéspestises megbetegedést háztáji házisertés állományban Romániában. Magyarországon is korlátozásokat vezettek be az átnyúló védőkörzet miatt.

Hírek > Állattenyésztés 2018.11.27.

Románia évekig nyögi majd a sertéspestist

Románia 17 megyéjében közel 300 településen észleltek eddig az afrikai sertéspestis által érintett gócpontokat. Erdélyben könnyebb, az ország déli részén a szabadtartás miatt nehezebb megfékezni a járványt, ami teljesen átrendezi az ország húsiparát.

Szakfolyóirat > 2015/06 > Tudósítás Fertőzés Juh juhász

Juhászok és tudósok vitatták meg a juhágazat aktuális kérdéseit

Juhászaink évente mintegy 620 ezer bárányt kínálnak fel eladásra, amelynek 99 százaléka élőállatként hagyja el az országot. A bárányok 45 százaléka húsvét előtt születik, 35 százaléka augusztusra, 20-25 százaléka decemberre. Az árak éppen fordítva alakulnak, az év második felében folyamatosan csökken a báránykínálat, ám emelkednek az árak.

Szakfolyóirat > 2014/10 > Tudósítás vetőmag Fertőzés sárgarozsda

Sárgarozsda fertőzés, pocokkár, fémzárolt vetőmag, a növénytermesztés, növényvédelem aktualitásai

Agrár szakmai konferenciára invitálta a szakembereket a 
Gabonatermesztők Országos Szövetsége, ahol több aktuális témakör került kitárgyalásra különböző panelekben kerekasztal-beszélgetés formájában. Az Agro Napló véleménye szerint ez a konferencia szakmaiságával, aktualitásaival, a kivitelezés módjával, valamint hangvételével méltán kiérdemelte a kivételesen jó rendezvények „érdemérmet”.

Szakfolyóirat > 2012/01 > Állategészségügy sertés Fertőzés kocasüldõk

Ellátási Lánc (Supply Chain) megközelítés szükséges a sertések dizentéria betegségének elkerülésére

Miután számos hír erõsítette meg a sertésdizentéria betegség megjelenését Észak-Angliában az utóbbi idõben, a tenyésztõknek és gazdáknak utána kellett nézni e betegség tüneteinek és a teendõknek a betegség megjelenésekor. Jackie Linden – vezetõ szerkesztõje a ThePigSite internetes honlapnak – úgy határozott, online szemináriumot szervez a termelõk informálására, hogy távol tarthassák a dizentériát a gazdaságuktól.

Szakfolyóirat > 2010/10 > Állategészségügy Fertőzés Fertőtlenítés Tehén

A fejés higiéniája - Tejelõ állományaink egyik leggyakoribb problémája a tehenek tõgygyulladása

A tõgygyulladás (mastitis) a tehéntõgy külsõ mechanikai, kémiai vagy biológiai behatásra adott válaszreakciója. A mastitis kialakulásának hajlamát más egyéb tényezõk (genetika, környezet, takarmányozás, fejéstechnológia stb.) is befolyásolják. Ezek hatására a beteg tõgy az általa termelt tej összetételének megváltoztatásával és csökkent termeléssel reagál.  

Szakfolyóirat > 2010/07 > Pr Kukorica Gomba Napraforgó

Csökkentsük a szklerotínia fertõzés utóhatását

A növénytermesztõk számára hosszú évek óta az olajos növények jelentik a legbiztosabb árbevételt, így a napraforgó és a repce vetésterülete 2000 óta folyamatosan növekszik. A nagy vetésterület miatt sok termelõ nem tudja betartani a megkívánt 4–5 éves vetésforgót, kockáztatják, hogy 2–3 évente önmaguk vagy egymás után kerüljenek vissza. Ilyen feltételek mellett nagyon megnõ a veszélye a fehérpenész (Sclerotinia sclerotiorum) okozta megbetegedésnek, amely a kórokozó számára kedvezõ, csapadékos idõjárás esetén óriási kárt okoz.  

Szakfolyóirat > 2009/05 > Kertészet Gomba Fertőzés fa

A diófák legfontosabb betegségei

A hazai dióültetvények elsõsorban árutermelésre létesültek. Az árugyümölcsösök termését csak akkor lehet megfelelõ haszonnal értékesíteni, exportálni, ha az elõírt minõségi elvárásoknak megfelel. Ez többek között csak akkor lehetséges, ha a diófát károsító betegségek ellen szakszerûen tudunk védekezni. A szakszerû védekezéshez pedig nélkülözhetetlen a betegségek felismerése, amelyekhez segítséget kívánunk nyújtani.

Szakfolyóirat > 2004/3 > Növényvédelem Fertőzés betegség tûzelhalás

Az almástermésûek tûzelhalása (Erwinia amilovora)

Magyarországon elõször 1996 - ban figyeltek fel a baktérium okozta tûzelhalás betegségére. A vegetációs idõszak alatt megfertõzõdött ültetvények, rohamos pusztulásnak indulhatnak. Kártételi veszélyessége miatt a zárlati károsítók csoportjába tartozik. Gazdanövényei az almástermésû kultúrák (alma, körte, birs, naspolya), valamint a vadontermõ és dísznövények, például: galagonya, berkenye, madárbirs, tûztövis, japán birs.

Szakfolyóirat > 2004/1-2 > Takarmányozás Gomba Fertőzés Takarmány

A takarmányok penészgomba-fertõzöttségének veszélyei

A gombáknak több mint 80 ezer faját ismerjük, melyek a természetben széles körben elõfordulnak. Jellemzõen szaprofita élõlények, elhalt növényi és állati eredetû anyagokon élnek, egy részük azonban megtelepik élõ növényen, állaton is. Fõ "tevékenységük" a szerves anyagok bontása, emellett másodlagos anyagcseréjük során különféle - az állati szervezetre jelentõs hatású - anyagot képeznek. Egyes gombák és termékeik hasznosíthatók az iparban és a mezõgazdaságban (így például az antibiotikumok a gyógyszeripar új fejezetét nyitották meg), mások (elsõsorban a gombatoxinok) jelentõs károkat okoznak a növények és állatok életmûködésében.

Szakfolyóirat > 2003/12 > Állategészségügy Fertőzés marha húsmarhatartásban

A húsmarhatartással kapcsolatos állategészségügyi kérdések - az évszakok függvényében

I. Állat-egészségügy télen A húsmarha tenyésztés célja az évenkénti egy, biológiailag érett, egészséges borjú megszületése és felnevelése (100 tehén után évente 85 borjú). A cél elérése érdekében az alábbi alapelvek érvényesülését érdemes szem elõtt tartani: 1) az állatok egyedi megjelölése és nyilvántartása, 2) szaporodásbiológiai, termelési mutatók nyilvántartása, nyomon követése, 3) megfelelõ takarmányozás, 4) tenyésztési program, 5) szaporodásbiológiai management, 6) állat-egészségügyi technológia (vakcinázási, kezelési programok stb.), 7) kellõ gondosságú elletés, 8) megfelelõ tartási viszonyok.

Szakfolyóirat > 2003/6 > Növényvédelem szőlő Fertőzés lisztharmat

Szõlõ lisztharmat

A XIX. század közepén, fertõzött szőlővesszõkkel hurcolták be Európába a szőlő lisztharmat betegségét okozó mikrogombát. Hamarosan hazánkban is megjelent. Az okozott tüneteket senki nem jellemezte jobban, mint kertészkedõ írónk, Jókai Mór: „A szõlõszemek piszkos hamuszint vesznek fel, egyes bogyó felreped, s a szõlõmag kiduzzad belõle. Az a hamuszínû por az ezernyi apró gomba, mely gyökerét a bogyó héjába fúrja s annak a nedvét kiszívja. Ha letöröljük, a szõlõszem héja alatta gesztenyeszínû s olyan kemény is, mint a gesztenye héja. Ha kifejlettebb korában lepi meg a szõlõfürtöt, akkor az megtöpped, olyan lesz, mint a mazsola-szőlő csakhogy savanyúbb az ecetnél. A lisztharmatos szőlőből bort nem lehet szûrni.”

Szakfolyóirat > 2003/4 > Növényvédelem Fertőzés moníliás száradás

Csonthéjasok moníliás virágfertőzése és hajtásszáradása

A Prunus-fajokhoz tartózó csonthéjas-termésű gyümölcsfáink közül elsősorban a meggyet, kajszibarackot és a szilvát károsítja a moníliás virágfertőzés, de a cseresznye, őszibarack, mandula és a ringló virágai is fertőződhetnek. A moníliás barna rothadás kórokozójának spórája, megtelepedve a virág bibéjén a virágokat fertõzi. A virágfertőzést és gyümölcsrothadást okozó mikroszkopikus gomba-faj hazánkban ritkán kifejlődő ivaros alakjának a tudományos neve Monilinia laxa az ivartalan alak neve Monilia cinerea.

Szakfolyóirat > 2003/4 > Növényvédelem Napraforgó Fertőzés Kártevő

A napraforgó kártevői és betegségei

A napraforgótermesztés területfoglalásának növekedése nagyban hozzájárul a járványt okozó fitopatogén kórokozók szerepének növekedéséhez. A betegséget okozó kórokozók között számolni kell a levél- és szár károsodást kiváltó Peronospora, Macrophomina, Alternaria és Septoria, valamint a tányérrothadást előidéző Sclerotinia és Botrytis fajokkal. A betegségek jelentkezésére és járványos elterjedésére különösen meleg, párás, csapadékos ökológiai körülmények között kell számítani.

Szakfolyóirat > 2001/9 > Állategészségügy Fertőzés Juh betegség

Juhok gyakoribb fertõzõ betegségei I.

Baktériumos eredetû megbetegedések Lépfene Kórokozója a Bacillus anthracis spórásodásra hajlamos baktérium. Míg a spórátlan alak kevéssé ellenálló, a spórásodott forma évtizedekig megõrzi fertõzõképességét, így a megbetegedés legfõképpen lépfenespórákat tartalmazó takarmány, ivóvíz felvételével történik.

Szakfolyóirat > 2001/4 > Növényvédelem Fertőzés

Tûzelhalással kapcsolatos tapasztalatok 2000-ben

2000. ismét a tûzelhalás éve volt. A közismerten rapszódikusan fellépõ bakteriózis az 1998-99-es viszonylagos szunnyadása után tavaly váratlanul érzékeny károkat okozott számos árutermelõ almásban és szórvány birsekben. A Pécs környéki Mecsekoldalban szinte nem maradt egészséges birsalmafa, sokat olyan súlyos fertõzés ért, hogy a csonkolás már nem segített, ki kellett vágni az egész fát. Mik lehetnek az elmúlt év tanulságai?

Szakfolyóirat > 2000/12 > Állategészségügy Fertőzés házinyúl

A házinyúl leggyakoribb hasmenéses bántalma a kokcidiózis

S. József, kaposvári olvasónktól az alábbi levél érkezett az Agró Napló szerkesztõségébe: “Tisztelt Doktor Úr! Idõs kisnyugdíjasok vagyunk, és nyúltartással egészítjük ki kevéske nyugdíjunkat. Az utóbbi években azonban nagyon sok veszteséget és bosszúságot okoz, hogy a szép kisnyulak a leválasztás után hasmenést kapnak, több közülük felfúvódik, majd sok elpusztul. De amelyik meggyógyul, az is nagyon visszamarad a fejlõdésben.   Olvastam az Agro Naplóban, hogy a Doktor úr szokott válaszolni a gazdák kérdéseire, ezért kérem, ha lehetséges, akkor írja meg ebben az újságban, hogy mi okozhatja a nyulaim betegségét, és hogyan tudnék ettõl a bajtól megszabadulni...”

Szakfolyóirat > 2017/10 > Állategészségügy Mezőgazdaság Állattenyésztés haszonállat

Az afrikai sertéspestis elleni védekezés lehetőségei

Az afrikai sertéspestis fenyegetettségének árnyékában nem árt tisztában lenni a kórokozó terjedésének lehetőségeivel és a védekezés elemeivel. Tekintve, hogy a betegség gyógyítására nem áll rendelkezésre sem állatgyógyászati készítmény, sem hatékony vakcina, így az érintett területeken, telepeken a gazdasági kár jelentős, mert a fertőzött állományokat és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi egyedét le kell ölni.

Szakfolyóirat > 2018/09 > Pr állategészségügy Állattenyésztés Járvány

Járványvédelem a sertéstartásban avagy kezdjük az alapoknál: az itatóberendezések tisztítása és fertőtlenítése

Egy átlagos, 500–600 kocás telepen naponta kb. 50–60 m³ itatóvizet használnak fel. Ennek mikrobiológiai minősége közvetlenül befolyásolja a termelési eredményeket, az itatórendszer pedig könnyen kórokozók gyűjtőhelyévé, és az állomány folyamatos fertőzési forrásává válhat. Kémiai minőségi problémákat nálunk elsősorban a kemény víz, a magas vas- és mangántartalom szokott okozni, amelyek hozzájárulnak a csőrendszer belső falán képződő lerakódásokhoz (ezek a szervetlen, míg a mikroorganizmusok a szerves lerakódásokért felelősek).

Szakfolyóirat > 2018/10 > Állategészségügy Mezőgazdaság Állattenyésztés haszonállat

Bognár Lajos: Az ASP-járványt sikeresen lokalizálta a magyar állategészségügy

Az Európai Unióban 2014-ben, míg Magyarországon 2018 áprilisában jelent meg előbb Heves, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az afrikai sertéspestis (ASP). Az igen komoly gazdasági károkkal járó járványos állatbetegség a magyar állategészségügyi hatóságok gyors és szigorú intézkedéseinek köszönhetően nem terjedt át a házisertés-állományra, ugyanis hazánkban az eddig regisztrált 35 pozitív vaddisznóeset mindegyike a fertőzött területről származott. Mindez azt mutatja, hogy a vírus lokalizációjára tett magyar hatósági intézkedések sikeresek. – mondta az országos főállatorvos az Agro Napló érdeklődésére az aktuális ASP-helyzetről.

Oldalak: 1 / 10
1 2 3 4 5 6 ... 10