Február 15. fontos dátum a mezőgazdasági termelők számára, hiszen ekkortól lehet műtrágyát kijuttatni a területekre, ha a talaj nem fagyott, vízzel nem telített, és összefüggő hótakaróval nem borított.
A 30 éves gyártási tapasztalattal rendelkező METALWOLF Kft. napjaink elvárásainak megfelelően a legkorszerűbb technológiával gyártja munkagépeit. A 25 embert foglalkoztató géderlaki családi vállalkozás széles portfóliójában tárcsákat, sorközművelőket, hengereket, kombinátorokat, ásóboronákat, fogasokat, lazítókat kínálnak, egyedi elképzeléseket is megvalósítanak, illetve gépeik egyedi kialakításokkal is kérhetőek. Ahogy a szlogenjük is mondja, igazi partnerek a talajművelésben.
A 30 éves gyártási tapasztalattal rendelkező METALWOLF Kft. napjaink elvárásainak megfelelően a legkorszerűbb technológiával gyártja munkagépeit. A 25 embert foglalkoztató géderlaki családi vállalkozás széles portfóliójában tárcsákat, sorközművelőket, hengereket, kombinátorokat, ásóboronákat, fogasokat, lazítókat kínálnak, egyedi elképzeléseket is megvalósítanak, illetve gépeik egyedi kialakításokkal is kérhetőek. Ahogy a szlogenjük is mondja, igazi partnerek a talajművelésben.
A 2020-as év eddig alaposan próbára teszi a gazdatársakat: a száraz ősz, a járványhelyzet miatti bizonytalanságok és a csapadék nélküli április-május sok partnerünknek okoz fejfájást. A talajmegújító mezőgazdaságot mint rendszert 5 éve népszerűsítjük a Kárpát-medencében, és egyértelmű, hogy az idei volt a legnehezebb évkezdés.
A Démétér Biosystems Bt. munkájának szerves része a tudás és a tapasztalatok megosztása, a tavaszi és a nyári időszakban megszervezett farmlátogatások ezt a célt szolgálják.
Válaszoljon 2019. június 5-ig a TALAJEGYETEM sorozatunk májusi kérdéseire és nyerje meg a Kwizda Agro Hungary Kft. által felajánlott 10 l Wuxal® Ascofol alga tartalmú biostimulátort.
Miért és hogyan érdemes a talajmegújító gazdálkodásra váltani? Ausztrál, francia, amerikai és magyar gazdák mesélnek az átmeneti időszakkal kapcsolatos tapasztalataikról és a bekövetkező változásokról – a talajban, az agrotechnikában és természetesen a fejekben.
Miért és hogyan érdemes a talajmegújító gazdálkodásra váltani? Ausztrál, francia, amerikai és magyar gazdák mesélnek az átmeneti időszakkal kapcsolatos tapasztalataikról és a bekövetkező változásokról – a talajban, az agrotechnikában és természetesen a fejekben.
Ismerd meg az egészséges talaj nyújtotta előnyöket! 2017. november 16-án 18 szakértő – gazdálkodó, kutató, szaktanácsadó és oktató – számol be a talajra alapozott gazdálkodással kapcsolatos legújabb eredményeiről és tapasztalatairól.
Ismerd meg az egészséges talaj nyújtotta előnyöket! 2017. november 16-án 18 szakértő – gazdálkodó, kutató, szaktanácsadó és oktató – számol be a talajra alapozott gazdálkodással kapcsolatos legújabb eredményeiről és tapasztalatairól.
Bottlik László gazdálkodó, korábbi PhD. hallgató, az Agro Napló cikkírója a PhD. doktori disszertációját „A felszíntakarás jelentősége a talajvédelemben és a klímakárok enyhítésében” címmel készítette el idén, a Szent István Egyetem Növénytudományi Doktori Iskolájában. A közvetlen kísérleti munkát a SZIE Növénytermesztési Intézet Földműveléstani Tanszékén Dr. Birkás Márta professzor asszony irányításával végezte. Munkájának elismeréseként felkértük arra, hogy a disszertáció gyakorlati szempontból jelentős eredményeit, megállapításait foglalja össze olvasóink számára.
Nagyon sokat halljuk, hogy a föld folyamatosan melegszik, változik a klíma, az élelmiszerekben vegyszermaradékot találnak és még sok más ijesztő dolgot. Amit nap mint nap tapasztalunk, hogy egyre több a boltok polcain a bio termék, és egyre többen járnak villanyautóval.
A Közép-Ázsiából származó perzsa here (Trifolium resupinatum) hírnevét legelők és kaszálók alkotóelemeként szerezte, azonban sűrű, egységes talajborítása, alacsony növése és hatékony nitrogénkötése a takarónövény-keverékekben is garantálja a helyét, nem beszélve arról, hogy e mixek legeltetéssel történő hasznosítása valóban kifizetődővé teszi a másodvetést.
A gyakorlatban a forgatás nélküli talajművelési rendszerek különbözően épülhetnek fel, de egy közös pillérük minden esetben van, az pedig a szántásos alapművelés elhagyása, kiváltása.
A mezőgazdasági szántóterületek kezelése során – legyen az hagyományos vagy forgatás nélküli talajművelési mód – elsődleges célunk a talaj szerkezetének megóvása és javítása, valamint a talaj megfelelő tápanyag-, levegő- és vízgazdálkodásának fenntartása, a termesztett növények igényeit figyelembe véve.
A csapból is a koronavírussal kapcsolatos mindenféle információja folyik. Mennyire agresszív, maradj otthon, mossál kezet, mi lesz most! Sokan a nagy információhalmaztól stresszelnek, nem tudják, hogy merre az előre. Jelenleg senki nincs, aki meg tudná mondani, hogy mi a tuti. Egy picit tapogatódzunk a sötétben, és reméljük, hogy a vezetőink jól döntenek.
A koronavírus-járvány által kialakult helyzet ellenére a szemnek igen kellemes látvány, ahogy a mezők alakulnak. A szárazság és a késői fagyok ellenére az őszi vetések elfogadhatók. Sok helyen tapasztalni, hogy a gyengébb búzát a homokos talajokon picit megfogta a fagy, első ránézésre olyan mintha beteg lenne, de szerencsére nem az.
A Horsch közel 30 éve gyárt szántóföldi kultivátort. Az alapigény azonban azóta sem változott. A mulcsos talajművelés alapjai még mindig ugyanazok!
A Lemken több mint 25 éve gyárt szántóföldi kultivátorokat, melyek a szakmai elvárásoknak megfelelően mindig új funkciókkal kiegészítve jelentek meg a piacon. A Lemken Karat 9 grubberek háromgerendelyes kivitelben, 3–7 méters munkaszélességben érkeznek a piacra, de már gyorskéscsereeszközzel kiegészítve.
Az elmúlt években gyorsan terjednek a tarlóhántásban és -ápolásban a szántóföldi kultivátorok és különféle mulcskezelő elemekkel kombinált mulcskultivátorok, amelyeknél a fő munkavégző szervek azonban szintén a kultivátorkapák.
A sekély talajművelés egyre fontosabb lesz a klímaváltozás végett és azért is, hogy minél költségtakarékosabban tudjuk elvégezni az első művelete(ke)t az aratás után.
A magyarországi precíziós mezőgazdaság adatoldalú megközelítését bemutató cikksorozatunk nyolcadik részében a vízgazdálkodás, a talajelőkészítés, valamint a forgatásos és a forgatás nélküli talajművelés jelentőségéről beszélgettünk a témában tapasztalt szakemberekkel.
A csonka AGROmashEXPO kiállításon is túl vagyunk. Nagyon sok termelő értetlenkedett, hogy miért csak ennyi kiállító vett részt. A Phylazonit standján találkozhattak velünk, ahol mindig volt látogató érdeklődő.
A nagyon nagy szárazság és erős szelek óriási termőföldvesztést okoznak. Szó szerint elszáll a talpunk alól a termőföld. Az igen intenzív talajművelés eredménye ez. A borítatlan felszínt elviszi a szél. Nagyon sok helyen találkoztunk ilyennel. Egy másik formája a termőföldvesztésnek az eldiffundálás. Az intenzív művelet folyamán elég a föld és szén-dioxid formájában távozik a légkörbe.
Érdekes időben élünk. Lehet, hogy a mezőgazdaság az elmúlt 60–70 évben nem változott annyit, mint manapság és amennyit a közeljövőben változnia kell. A klíma változik, és ennek a hatásait a jelenlegi Ukrajnában folyó helyzet felerősítette. Érezzük, hogy nap mint nap minden drágul. A német infláció is kb. 10% lehet. Az inputárak növekszenek, addig nem volt gond, amíg a termények árai is velük tartottak, de most ez megállt és egy kicsit csökkent is. Egyik oldalról fájdalmas, másik oldalról meg érthető.
Szántóföldi termesztés szántás nélkül? Tápanyag-utánpótlás trágyázás nélkül? Növényvédelem permetezés nélkül? Mindez egyszerre elképzelhetetlennek tűnik, hiszen napjaink intenzív növénytermesztése arról szól, hogy igyekszünk minél megfelelőbb körülményeket biztosítani a kultúrnövények számára, ezért műveljük a talajt, trágyázunk, öntözünk és permetezünk a kártevők, a kórokozók és a gyomok ellen. Célunk a minél nagyobb és jobb minőségű termés elérése. Bár mindez észszerűen hangzik, de ha rendszerként tekintünk a növénytermesztésre, akkor be kell látnunk, hogy az egyes technológiai elemek egyoldalú intenzifikálása és az adott termőhely egyensúlyi állapotától való tartós eltérés nem kívánt mellékhatásokkal jár.
Már a 70-es években voltak modellezések a klímaváltozásra. A 90-es években még kinevették azt, aki a klímaváltozásról beszélt. És most a vezetőket szidják, hogy miért nem készítették fel az országot, a termelőket a klímaváltozásra. Sokan nagyot néztek volna, ha betiltják pl. az eke használatát, vagy elveszik a földalapú támogatást attól, aki alapos indok nélkül szánt.
A korábban elvetett őszi kalászosok már szépen sorolnak. Azonban újra hallani már különböző régiókból, hogy jöhetne csapadék, hogy biztonságosan kikeljen a búza.
Bár ma a naptár szerint elkezdődött a tél, az időjárás egyelőre őszi jelleget mutat, és komolyabb lehűlés a következő egy hét során sem valószínű, sőt a jövő hét első felében az éjszakai fagyok is megszűnnek. forrás: omsz.hu
Újabb veszett rókát lőttek ki az ukrán határnál
