Címke: GM

Partnereink hírei > X 2014.09.29.

Szójakörkép októberi száma

Szakfolyóirat > 2015/05 > Takarmányozás KAP Szója Takarmány

A takarmánypiac dilemmái I. rész - Az EU takarmánypiaca a szójaimport szorításában I.

Hat részes cikksorozattal kívánja e neves, - Popp József, Fári Miklós, Harangi-Rákos Mónika, Dudits Dénes alkotta - szerzőgárda bemutatni a fehérjetakarmány piac helyzetét és kilátásait az EU-ban és Magyarországon, továbbá feltárni a GM növények termesztésének és nemzetközi kereskedelmének összefüggéseit. A fehérjenövény termesztése az EU szántóterületének csupán 3%-át foglalja el, ráadásul az elmúlt 15-20 évben a száraz hüvelyesek termesztése 30%-kal, a szójababtermesztés pedig 12%-kal esett vissza a támogatások ellenére. Ez a tendencia növeli az EU jelenlegi riasztó mértékű importfüggőségét fehérjehordozó takarmányból, ezért az állattenyésztés rendkívül sebezhetővé vált az áringadozással szemben. Az EU-ban a fehérjetakarmány önellátottsága 30%, ezen belül a szója és szójaliszt esetében csupán 3% körül alakul. A behozatal évi 20 millió harmadik országokban megművelt hektárnak, azaz az EU szántóterületének közel 20%-ának felel meg. A problémát súlyosbítja, hogy a nem engedélyezett GMO-k csekély mértékű jelenléte is megakadályozhatja az importot, ami nagyon költséges az európai takarmányipar számára. Az importfüggés enyhítését célozza a KAP keretében bevezetett zöldítési támogatás, valamint a fehérjenövények termesztéséhez nyújtható szubvenció.

Szakfolyóirat > 2012/03 > Szántóföld Kukorica GM búzapiac

Árupiaci tendenciák és globális szempontok

Popp József, az Agrárgazdasági Kutatóintézet fõigazgató-helyettese rendkívül értékes elõadást tartott a Nufarm Hungária Kft. évadnyitó kereskedelmi rendezvényén. Az elõadó pontos számadatokkal támasztotta alá, hogy a globális primer energiatermelés (közel 500 EJ/év) és végsõ energia-felhasználás (mintegy 300 EJ/év) között 40 százalékos veszteség keletkezik az energia feldolgozásával és disztribúciójával. Becslések szerint a megújuló energiatermelés 2035-re a mai 13 százalékos arányról 19 százalékra növekszik majd, ugyanakkor a fosszilis energia aránya 87 százalékról 81 százalékra csökken.  

Szakfolyóirat > 2011/02 > Szántóföld repce Kukorica GMO

GMO: az EU piaca és követelményei egyre kevésbé fontosak

A világ gyorsan növekvõ élelmiszerszükségletének kielégítése hosszú távon csak a korlátozottan rendelkezésre álló erõforrások fenntartható használatával valósítható meg. A mezõgazdaságnak sokkal hatékonyabban és körültekintõbben kell gazdálkodnia a megmûvelhetõ földterülettel, a szûkös vízkészletekkel, a gyorsan fogyatkozó fosszilis energiahordozókkal, és sok térségben a korábbinál lényegesen kevesebb kemikáliát juttathat ki a környezetbe. Ehhez persze nem az archaikus gazdálkodási módszerek és struktúrák újraélesztésére, hanem az innovatív technológiák széles körû alkalmazására van szükség. Ezek közül kiemelendõ a GM-növények termesztése, amitõl az Európai Unió egyes tagállamai politikai és emocionális indíttatásból mereven elzárkóznak.  

Szakfolyóirat > 2009/02 > Szántóföld Termesztés növény GM

Változások a transzgénikus növények termesztésében

A világon évrõl évre egyre nagyobb területen termesztenek GM növényeket. A harmadik generációs és a több tulajdonságban módosított GM növényeknek növekedett a jelentõsége. Hazánkban a transzgénikus növények helyzetével kapcsolatban nincs elmozdulás. Ezen a területen az egyetemeknek és a kutatóintézeteknek kellene együtt mûködni.  

Szakfolyóirat > 2008/10-11 > Tudósítás Konferencia GMO növénytermesztés

Tudósítás a "GMO" konferenciáról

2008. szeptember 25-én az FVM színháztermében a rendezvénynek helyet adó minisztérium, a GOSZ, az Agrofórum és a Szekszárdi Növény Zrt. szervezésében megtartott konferencia „GMO moratórium, de meddig?” címmel ígért bõ félnapos programot a résztvevõknek. Az érdeklõdést a meghívó programja és az azokhoz kapcsolható kérdésfeltevések voltak hívatottak fokozni, mint pl.: áldás vagy átok a GMO, merre halad a világ, lehet-e érvényesíteni a koegzisztencia törvényt, milyen nemesítési irányokkal találkozunk?  

Szakfolyóirat > 2008/04 > Szántóföld Kukorica GMO hibridek

A GMO kukoricahibridek termesztésének elõnyei és hátrányai

Nyílt levél a magyar gazdáknak  

Szakfolyóirat > 2007/02 > Szántóföld GMO tapasztalat GM

Nemzetközi GMO körvizsgálatok eredményei és tapasztalatai

A címben felvetett kérdést már az elején pontosítanom kell. A nemzetközi vetõmagvizsgálatban bevezetett körvizsgálati rendszer eddigi eredményeit és tapasztalatait mutatom be.

Szakfolyóirat > 2007/02 > Szántóföld GMO növény GM

Vélemények, pro és kontra a GM növényekrõl

2005. január 20-án az FVM elrendelte a MON 810 jelû, rovarrezisztens GM kukorica vetõmagtermesztésének, forgalmazásának és felhasználásának átmeneti tilalmát.

Szakfolyóirat > 2006/09 > Szántóföld GMO növény fajták

Viták kereszttüzében a genetikailag módosított növényfajták

Rövid történeti áttekintés Az emberiség története, témánk szemszögébõl nézve egyenlõ a nemesítés, tenyésztés történetével. Szükségleteink valós vagy vélt (serkentõk, halucinogének, mérgek) kielégítésére mindenkor a tapasztalat és a tudás szintjén kiválogattunk, továbbszaporítottunk, munkára fogtunk (erjesztés) növényeket, állatokat, még mikroszervezeteket is.

Szakfolyóirat > 2005/3 > Szántóföld hibrid vetőmag GMO

GM-fajták problémái, különös tekintettel a hazai kukoricatermesztésünkre

A genetikailag módosított fajtának azt az új nemesítési eredményt nevezzük, ahol egy kívánt új tulajdonságot egy más fajból, annak örökletes tulajdonságot hordozó génjének átültetésével viszik be az új fajtába.

Szakfolyóirat > 2004/10 > Szántóföld Termesztés Gazdálkodás vetőmag

Nehéz az eligazodás a fajta és vetõmag választékban

Tizenöt évvel ezelõtt a politikai, társadalmi és gazdasági változások kezdetén abban reménykedtünk, hogy gyorsan és viszonylag zökkenõmentesen fogunk csatlakozni Európa gazdagabbik feléhez és ez a lépés majd számunkra is elhozza a várt erkölcsi megújulást és anyagi jólétet.