A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképe szerint egy-egy háztartás évente 1 kilónyi szaloncukrot vásárol, a legkedveltebb a zselés, a marcipános, a kókuszos, a karamellás és a csokoládékrémes.
Miközben a tej felvásárlási ára folyamatosan csökken, a magas infláció miatt csökken a kereslet a tejtermékek iránt. Ráadásul az import is új erőre kapott.
A már több mint másfél éve zajló ukrajnai háború miatt még inkább megerősödött annak fontossága, hogy az ország minél inkább önellátó legyen az élelmiszertermelés terén – mondta a 17. Coop Rally országos beharangozó sajtótájékoztatóján Pekó László, a CO-OP Hungary Zrt. igazgatóságának elnöke. A minőségi magyar élelmiszer-előállítást és -termékeket a középpontba állító, idén több mint 100 hazai cég részvételével zajló szakmai rendezvény közel 300 résztvevője hat nyugat-magyarországi élelmiszergyártó céget, illetve a COOP Csoport két tagvállalatát fogja meglátogatni szeptember 13-án és 14-én.
A terméktanács szerint ősszel is legfeljebb 15-25 százalékkal mehet le az ára, a többi zöldség viszont már nem lesz olcsóbb.
2020 vége óta nem érkezett annyira gyenge GDP-adat, mint most, 2,3 százalékkal esett vissza a gazdaságunk teljesítménye április-júniusban.
Nincsenek könnyű helyzetben a továbbtanulás előtt álló fiatalok, ugyanis mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, ha finanszírozni szeretnék a tanulmányaikkal járó költségeket.
A jogszabályi előírásoknak megfelelően a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) átadta a 2022. évi közfeladat-ellátási beszámolóját az agrárminiszternek.
A magyarok utazási lehetőségei korlátozottak lesznek ebben az évben. Hosszabb utazást a 30-59 éves korosztály tagjainak többsége – 68%-a – nem tervez az idén, 77%-uk ezt a pénzhiánnyal indokolta.
Tovább emelkedtek a termőföldekért fizetendő összegek Magyarországon 2022-ben, a drágulás mértéke pedig több mint kilenc százalékra gyorsult a 2021-es 8,5 és a 2020-as 6,6 százalék után.
A gazdasági növekedés üteme 2024-től tartósan meghaladhatja a 4 százalékot, az infláció az idei második fél év során jelentősen csökkenhet – mondták az MBH Bank szakértői szerdán.
A Fed a szeptemberi ülésén egyelőre nem „robbantott”, vagyis nem emelt az irányadó rátájának szintjén. A döntést követő közleményben, illetve a sajtótájékoztatón is hangsúlyozta a jegybank, hogy a tartás okai a világgazdasági, ezen belül a kínai növekedéssel kapcsolatos aggodalmak, a tőkepiacokon látható magas volatilitás, valamint az alacsony amerikai infláció és a nem kielégítő amerikai munkaerő-piaci kondíciók. Janet Yellen, Fed elnökasszony a sajtótájékoztatón jelezte, hogy az idei hátralevő két ülés (október és december) valamelyikén megkezdhetik a kamatemelést. Érdekes adalék, hogy a válság idején 2008-ban az októberi és a decemberi üléseken történt kamatvágásokkal állították be a nulla százalékos alapkamatot. Akár szimbolikus értékű is lehet, hogy 7 év után idén decemberben nyúl hozzá az alapkamat szintjéhez a Fed.
Ahogy egy hónapja írtuk, a kelet-közép-európai régióban tovább gyorsult a gazdasági növekedés az első negyedévben és a növekedés kiegyensúlyozottnak és tartósnak ígérkezik. Eddig úgy tűnt, hogy mindezt sokáig támogathatja az alacsony kamatszint és a gyenge árfolyam is. Azonban a régiós országok többségében a vártnál gyorsabban következett be inflációs fordulat: az elmúlt hónapokban rendre meghaladta az áremelkedés mértéke a vártat, és az infláció több országban kikerült a negatív tartományból. Ez pedig több országban a vártnál hamarabb hozhatja el az első kamatemeléseket. Agrárszempontból öröm, hogy véget érni látszik az élelmiszerárak esése is.
Az idei év első negyedévében tovább gyorsult a régió növekedése, amiben egyre nagyobb a fogyasztás szerepe. A megindult fogyasztásbővülés ezúttal tartósnak ígérkezik, mert a háztartások megtakarítási hajlandósága már-már túl magas és további költségvetési szigorra sincs szükség. Az alacsony inflációs környezet miatt tartósan alacsonyak lehetnek a kamatok Kelet-Európában és nincsen szükség erős árfolyamokra sem. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy végre Nyugat-Európa is jobban teljesít, akkor jogosan bízhatunk egy lendületes, tartós és kiegyensúlyozott hazai és régiós növekedésben.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően, csökkentette júniusban a kamatokat az EKB, illetve ezzel párhuzamosan egy új hitelezési programot is meghirdetett, ezzel próbálva életet lehelni az eurózóna gazdaságába, illetve elhárítani a deflációs veszélyt. Eközben a Fed megemelte 2015-re és 2016-ra vonatkozó kamatvárakozásait, az amerikai jegybank már jövő júniusban megkezdheti a kamatemelési ciklust.
Az első negyedéves GDP-adatok megerősítették az eddigi képet: a gyenge adat Amerikában az országot sújtó ítéletidőnek volt betudható – az áprilisi és májusi statisztikák a korábbi, magasabb növekedéssel konzisztens képet festenek. Míg Európában a gyenge növekedés – és az alacsony infláció – tényleges monetáris lazításra ösztönzi az EKB-t, ami júniusban, az új inflációs előrejelzés publikálásával egyidőben léphet.
Az elmúlt időszakban az eurózónában némileg javult a gazdaság helyzete, de a kép továbbra sem megnyugtató. Az alig megindult növekedés törékeny, a munkanélküliség magas szinten stagnál, miközben a gyenge kereslet miatt az infláció rég nem látott szintre süllyedt, az exportszektort pedig az erős euró fékezi.
Az előző Agro Naplóban megfogalmazott várakozásainknak megfelelően az USA-ban márciusban elmaradt a kamatemelés, az Európai Központi Bank pedig kamatot csökkentett a rekordmélységbe süllyedő nyersanyagárak hatására újra csökkenő infláció és az év eleji, kínai gazdasággal kapcsolatos aggodalmak miatt. A fejlett országok pénzbőségén túl a jelentős magyar exporttöbblet miatt is felértékelődési nyomás nehezedik a forintra. Ezzel a Magyar Nemzeti Bank ugyanolyan helyzetbe került, mint egy évvel ezelőtt. Emiatt arra számítunk, hogy a Magyar Nemzeti Bank újabb eszközöket vet be azért, hogy megállítsa a forint erősödését és hamarosan újraindítja majd a kamatcsökkentési ciklust.
Trump meglepetésszerű győzelme megfordíthatja az elmúlt évtizedek trendjeit, és emelkedő pályára állíthatja a régóta csökkenő inflációt és a kamatszintet. Bár az új elnök számos programja elég homályos volt és számos egymásnak ellentmondó elemet tartalmazott, de ha végrehajtja főbb ígéreteit, akkor rövid távon az USA-ban gyorsulhat az növekedés, a bérek és az infláció. A rövid távú előnyöket azonban a hosszú távú költségek meghaladhatják. A magasabb hiány miatt érdemben emelkedhet az amerikai államadósság is, a FED is bátrabban emel majd kamatot, ami a bevándorlás korlátozásával és a szabadkereskedelmi valamint klímavédelmi egyezmények felrúgásával hosszú távon már lassíthatja a növekedést. A legnagyobb kockázatot Magyarország számára az jelentheti, ha erősödik az amerikai protekcionizmus az ugyanis pont a leghatékonyabb ágazatok számára okozna jelentős károkat, nemcsak az USA-n kívül, hanem az USA-ban is, és lassítaná a német növekedést is.
Bár a korábbi várakozások arról szóltak, hogy a gyenge euró és az alacsony olajár kedvező hatásának kifutásával az eurózóna gazdasága érdemben lassulni fog, éppen ellenkező irányú folyamatok indultak meg. A bizalmi indexek csúcsközelben, új csúcson a foglalkoztatottság, pozitívba fordult a hitelfelvétel, emelkedésnek indult az építési engedélyek száma, ami jól tükrözi a lakossági bizalom erősödését. A francia elnökválasztás eredménye nyomán pedig egy jelentős bizonytalansági tényező is eltűnt az európai politikából, ami várhatóan az üzleti bizalom további erősödését támogatja. Úgy tűnik, az elmúlt néhány év döcögős növekedését a korábbinál lendületesebb és több lábon álló bővülés válthatja fel, melybe már a beruházások élénkülése is bekapcsolódik. Az Európai Bizottság tavaszi prognózisában felfelé módosította növekedési előrejelzését a régóta ilyen kedvezőnek nem látszó gazdasági kilátások fényében.
Az olaj világpiaci árának változása továbbra is nagy ingadozást okoz a fogyasztói árindexben, miközben a volatilis tételektől és a kormányzati intézkedések hatásától megtisztított mutató júniusban 2,1%-ra gyorsult, ami a legmagasabb érték 2013 márciusa óta.
Az MNB Monetáris Tanácsa szeptemberi ülésén a hitel- és betétkamatokat csökkentő és az árfolyamot gyengítő döntéseket hozott az euróval szemben korábban 301,5-ig erősödő forint miatt. Az MNB arra is figyelmeztette a piacot, hogy a BUBOR kamatok várhatóan legalább egy, de akár két évig is zérus körül maradhatnak, valamint újabb eszközök bevezetését helyezte kilátásba arra az esetre, ha a BUBOR vagy a hosszú hozamok mégsem csökkennének. Ezen túl a közelmúltban azt is elmondta a jegybank, hogy akár 7 évig is alacsonyabbak lehetnek a kamatok az inflációnál.
2017-ben 2,4% volt az éves átlagos infláció, azonban a múlt év augusztusában/szeptemberében látott lokális csúcsokat követően – amely hónapokban 2,5-2,6% volt az infláció – egyértelműen lassult az áremelkedés üteme, 2017 decemberére 2,1%-ra csökkent az infláció. Ez a tendencia folytatódott 2018-ban is, az év eddigi részében 2% körüli inflációs adatokat láthattunk.
A 2017-es kirobbanó teljesítményt követően 2018 első felében lassult a növekedés üteme az eurózónában és azóta csak tovább gyűltek fölötte a viharfelhők részint a kereskedelmi háború élesedése miatt. A kedvező munkapiaci adatok, a stabilizálódó hitelezés és az Európai Központi Bank által alacsonyan tartott kamatok azonban segítenek a növekedésnek, így joggal bízhatunk abban, hogy az első féléves lassulás után 2% körül stabilizálódik az európai növekedés.
Bár 2018-ban a Fed négyszer emelte az irányadó kamatot és az EKB is bejelentette a pénzcsapok elzárását, a globális növekedés körüli kockázatok és a tőzsdék esése miatt az év végére elbizonytalanodtak a világ vezető jegybankjai. 2018-ban az MNB végig alacsonyan tartotta a kamatokat, év végére azonban, amikor az infláció elérte a 3%-ot, a jegybank már elképzelhetőnek tartotta a szigorítást.
Márciusban 3,7%-ra gyorsult az infláció a februári 3,1%-ról, amit alapvetően az üzemanyagok, valamint az alkohol és dohánytermékek árának emelkedése okozott.
Az elmúlt hónapokban a romló külső környezet ellenére – reagálva a hazai gazdaság túlfűtöttségének első jeleire – fordulat állt be a gazdaságpolitikában.
A külső környezet gyengélkedése egyelőre nem hagyott nyomot a hazai gazdaság teljesítményén, a GDP 2019-ben is robusztus ütemben bővült. Bár a negyedik negyedéves adatok még nem ismertek, de az éves növekedés elérhette a 4,9%-ot. 2020-ban 3,5% környékére lassulhat a GDP bővülése az állami beruházások csökkenése és a gyenge európai kereslet miatt. Ráadásul a növekedés nemcsak erős, hanem fenntartható is, a költségvetés hiánya mérsékelt, az államadósság/GDP ráta csökkenő. A makrogazdasági változók közül az infláció érdemel kiemelt figyelmet, hiszen elérte a jegybank inflációs célsávjának felső, 4%-os határát. Bár az inflációs kockázatok felfelé mutatnak és a forint is sokat gyengült, a legvalószínűbb mégis az, hogy februártól várhatóan ismét csökkenésnek indul az áremelkedés üteme, így a jegybank az idén jó eséllyel nem változtat az irányadó kamaton.
A magas várakozásokat is meghaladva, 4,7%-ra ugrott az éves infláció januárban. Noha ebben számos egyszeri tényező is szerepet játszott és az infláció márciusra várhatóan visszatér az MNB 3 ±1%-os toleranciasávjába, a gyors áremelkedés, illetve az ezzel egyidejűleg rekordszintre gyengülő forint után változott az MNB viselkedése.
A hazai mezőgazdaság működési feltételeire jelentős hatással vannak az inputtényezők árai, amelyek esetében emelkedő tendenciák figyelhetők meg. A jelenségről szóló helyzetértékelés ennek keretében kíván tájékoztatást adni.
Becsapja magát az, aki nem veszi tudomásul a változást, aki megszokásból cselekszik. Az elmúlt év árnyékából értékelve 2023 egy igazán nehéz év lesz. Ennek hátterét, a legfontosabb beavatkozási pontokat, a kilátásokat elemzem e cikkben.
Kevés szelídgesztenye termett az idén
