Áprilisban, egy év után először, újra emelkedett az élelmiszerárak nemzetközi mutatója, ahogy drágult a cukor, a hús és a rizs – adta hírül az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
Nagy Márton a kötelező akciózásról egyeztetett a legnagyobb kereskedelmi szövetség és üzletláncok vezetőivel – tájékoztatta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) kedden az MTI-t.
Közel 500 millió forint európai uniós támogatást költ a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság őshonos állattartó telepek felújítására, továbbá eszköz- és gépbeszerzésére – közölte a szervezet az MTI-vel.
A világpiaci élelmiszerárak mutatója tovább süllyedt decemberben: az 1,9%-os csökkenéssel már a kilencedik egymást követő hónapot zárta negatívban – olvasható a FAO közleményében.
Átfogó ismeretanyaggal készültek a szervezők a Digitális Agrárakadémia (DAA) legutóbbi, ezúttal a Fejér megyei Cecén tartott bemutatógazdasági programra.
Négy hónap élénkülés után októberben lassult a mezőgazdasági termelői árak emelkedése: a felvásárlási árak átlagosan 58,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
2022-ben a globális marhahúsimport háromszor nagyobb ütemben emelkedhet, mint a globális marhahústermelés, ami rávilágít a hús iránti növekvő keresletre a nagy ázsiai piacokon, például Kínában.
Az első fél évben 82 ezerrel nőtt a sertés- és 5 ezerrel a szarvasmarha-állomány - jelentette a június 1-jei állapotok alapján csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A folyamatos önköltség-csökkentés és nagyobb betegségek hiánya miatt az USA sertés-, marha- és baromfikészletei növekedtek 2015-ben, írták a CME elemzői, Steve Meyer és Len Steiner.
A Tendre Takarmányipari Kft. elindulása óta eltelt években a partnerek száma folyamatosan emelkedik. Az eltelt évek talán már alkalmasak rá, hogy megnézzük honnan indultunk és hová jutottunk el. Erre a vizsgálódásra partnereink közül olyan szarvasmarha tartó gazdaságokat szeretnénk bemutatni, akik az elmúlt idõszakban együtt dolgoztak velünk, sõt lehet mondani, hogy a takarmánygyártás és -vásárlás relációjánál elmélyültebb, partneri viszonyt alakítottunk ki.
Szakmai körökben szoktuk mondani, hogy Magyarország, durván 100 évente lecseréli tehénállományát.
Az amerikai mezõgazdasági tárca (USDA) tanulmánya az Európai Unió marha-, sertés-, és baromfihús ágazatával foglalkozik. A 2003-as év tényszámait ismertetve, 2004-2005-re ad elõrejelzést a termelésrõl, a fogyasztásról és a külkereskedelemrõl.
Jogosult: Regisztrált mezõgazdasági termelõ, hímivarú (bika és tinó) szarvasmarha tartója
NYÁR (június - augusztus) A tehenek a borjaikkal az évnek ebben a szakaszában a legelõn tartózkodnak. A hazai éghajlati adottságok mellett gyepeink többsége július, augusztusra kisül.
I. Állat-egészségügy télen A húsmarha tenyésztés célja az évenkénti egy, biológiailag érett, egészséges borjú megszületése és felnevelése (100 tehén után évente 85 borjú). A cél elérése érdekében az alábbi alapelvek érvényesülését érdemes szem elõtt tartani: 1) az állatok egyedi megjelölése és nyilvántartása, 2) szaporodásbiológiai, termelési mutatók nyilvántartása, nyomon követése, 3) megfelelõ takarmányozás, 4) tenyésztési program, 5) szaporodásbiológiai management, 6) állat-egészségügyi technológia (vakcinázási, kezelési programok stb.), 7) kellõ gondosságú elletés, 8) megfelelõ tartási viszonyok.
Húshasznú tehenek A húshasznú tehenek táplálóanyag-igénye, így fehérjeszükséglete is szerény, mivel csak létfenntartásra és a borjú felnevelésére igényelnek ellátást. Mindezek ellenére csak akkor várható kedvezõ eredmény, ha a teheneket szakszerûen takarmányozzuk. A húshasznú tehenek táplálóanyag-ellátásában három szakaszt különítünk el: a laktáció elsõ felét, beleértve a fedeztetési idõszakot, a szoptatási idõszak második részét a borjak választásáig, és a vemhesség választás utáni idõszakát.
A fajták rendszerezése több szempont alapján lehetséges. Ha hasznosítás alapján különböztetjük meg a fajtákat, így lehetnek egyhasznú, kettõs és hármas hasznosítású fajták. A tejelõ szarvasmarhafajták az egyhasznú csoportba tartoznak.
A húsmarhatartás jövedelmezõsége nagymértékben függ a költségszinttõl, hiszen a választott borjú értékesítésébõl származó szerény árbevétel a napi költségek alacsony szinten tartását követeli meg. Az ágazat költségeinek kb. 80 százalékát a takarmányozás teszi ki. Az ebbõl fakadó kiadások ráadásul az év során rendkívül egyenetlenül oszlanak meg - jelentõs hányaduk a téli hónapokra esik. Jelen tanulmány éppen ezért nagyobb súlyt helyez a takarmányozási kérdésekre, az olcsóság szem elõtt tartásával. A tartástechnológiai alternatívák csak annyiban kerülnek említésre, amennyiben azt a takarmányozás megköveteli, hiszen egy korábbi közleményünkben már részletesen esett szó a lehetséges elhelyezési megoldásokról (AGRO NAPLÓ, 2001. március).
Húsmarhának nevezzük azokat az állományokat, amelyeket kizárólag a hízóalapanyag elõállítás és a hústermelés miatt nevelünk és tartunk. A kizárólag hústípusú marha takarmányozása mellett figyelmet szeretnék szentelni a hazánkban még mindig „népszerû” Holstein-fríz bikaborjak hízlalására és takarmányozására.
Igénylõ: Mezõgazdasági termelõ Támogatási forma: Alanyi (normatív), vissza nem térítendõ, egyszeri támogatás
A húsmarhatartással kapcsolatos sorozatunk e havi tanulmányában kiemelten foglalkozunk a legeltetéssel. Úgy véljük, hogy a legeltetés elõkészítése és megszervezése érdekében szükséges naprakész ismeretanyag segítséget nyújt azok számára, akik ezt a természetszerû és olcsó takarmányozási formát választják és alkalmazzák az év nagy részében.
Hogyan fejleszthető a kockázatkezelési rendszer a mezőgazdaságban?
