Hírek > Gazdaság 2023.08.31.
36 százalékkal nőtt az idén a búza termésátlaga

A kalászos gabonafélék aratása szinte befejeződött 2023. augusztus 13-ig, a tervezett 1 millió 619 ezer hektárból 1 millió 602 ezer hektáron végeztek a betakarítással.
A kalászos gabonafélék aratása szinte befejeződött 2023. augusztus 13-ig, a tervezett 1 millió 619 ezer hektárból 1 millió 602 ezer hektáron végeztek a betakarítással.
Elérhető az első növényvédő szer hazánkban, mely már kijuttatható pilóta nélküli légi járművel: az acetamiprid hatóanyagú, Mospilan 20 SG rovarölő szer esetében történt meg az engedély kiterjesztése.
Kiemelkedő a minősége a hazai meggynek, melynek termesztésében Magyarország továbbra is az Európai Unió egyik legmeghatározóbb szereplője – közölte Nagy István agrárminiszter.
Kevesebb meggy terem idén, de a minősége kimagaslóan jó lesz – jelentette ki az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az EFOTT fesztiválon.
Az elsőként érő árpa betakarítása többfelé már a múlt héten megkezdődött, de az időjárás záporokkal, zivatarokkal többször közbeszólt.
Megkezdődött az idei meggyszezon a korai fajták szedésével. Az idei évben is zamatos, kiváló minőségű gyümölcsök jellemzik a kínálatot.
Hatékony fajtanemesítésre, a szélsőséges időjárást jobban bíró fajtákra van szükség.
A mezőgazdasági terület nagysága 5 millió 81 ezer hektár, az ország területének majdnem 55%-a, a szántóterület 32 ezer hektárral nőtt egy év alatt – olvasható a KSH összesítő közleményében.
Immár harmadik alkalommal hirdeti meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Európai Friss Csapat program részeként június 17-ére a Zöldség- és Gyümölcsnapot.
Az elmúlt hetek esős-viharos időjárása nem okozott jelentős kárt a meggyültetvényekben – közölte a FruitVeB.
Soha nem unatkozik: harmadik generációs gazdálkodóként édesapjával jól működő gyümölcsös gazdaságot vezet, az Agrya országos alelnöke, lelkes résztvevője a Vidék Kaland programnak. A fiatal család- apának mindemellett még vízilabda egyesület vezetésére is van ideje. Szakács Roland kertésszel beszélgettünk gazdálkodásáról, terveikről, és arról, mitől is sikeres családi vállalkozás negyed évszázadon át.
A hazánkban található mintegy 15 000 hektár nagyságrendû meggyültetvényre egyre inkább elmondható, hogy az elmúlt évek legjelentõsebb gazdasági tényezõjévé a gombabetegségek súlyosbodó fellépése vált. Az évrõl évre visszatérõ moniliás hajtás- és virágszáradás mellett a meggyantraknózis immár ismétlõdõ járványos károsításának lehettünk tanúi, miközben az is beigazolódott, hogy fõleg az utóbbi, termésrothadást kiváltó infekciók tekintetében ismereteink több ponton hiányosak.
A nehéz helyzetben lévõ meggypiaci szereplõk uniós pozíciójának megõrzésérõl egyeztettek az FVM valamint a Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) szakértõi június közepén Budapesten.
Cseresznye- és meggyültetvényekben az idõjárás hatására egyik napról a másikra súlyos következményekkel járó, baktérium vagy gomba okozta járványok léphetnek fel.
Közép-Európa egyik legkedveltebb gyümölcse a meggy, melynek termesztése a mérsékelt égöv melegebb éghajlatú területein terjedt el.
Táblázat
Magyarország gyümölcstermesztésében a meggy az egyik legkedveltebb gyümölcsfajnak számít. Különösen ez volt a helyzet az 1980-as és 90-es években. Köszönhető ez a világviszonylatban is kiemelkedő gyümölcsminőséget produkáló hazai nemesítésű fajtasorozatnak is. Az utóbbi években egyre több gyümölcstermesztő telepít cseresznyét is.
Szerencsés módon a meggy, a cseresznye és a szilva Magyarország szinte összes termőtáján termeszthető. Az őszibarack és a kajszibarack igényesebb. Az előbbi Szeged-Szatymaz térségében, a Budai-hegység környékén és a Balaton déli partján, a kajszibarack Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (Gönc, Boldogkőváralja), Kecskemét dombosabb részein és a Balaton déli oldalán termeszthető a legkevesebb kockázattal. Palesits Zsolt, a Magyar Gyümölcsfaiskolák Országos Egyesületének elnöke összegzi a csonthéjas gyümölcsök nemesítésének hazai és nemzetközi trendjeit.
Mi a jelentősége a meggy, cseresznye esetében a megfelelő alanyhasználatnak? Előny vagy hátrány, hogy a hazai kertészetekben változatlan a sajmeggy pozíciója. Erről beszélgettünk Szügyi Sándorral, a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet tudományos munkatársával.
Az Észak-Alföldi TÉSZ szaktanácsot ad tagjainak egész évben. Az integrátori munka része a termesztési technológia főbb elemeinek és a fajtahasználatnak a meghatározása. Míg a TÉSZ tagjai többnyire saját földterületeiken, saját termelési eszközeikkel, korszerű gépekkel gondozzák a meggyültetvényeket, addig a TÉSZ befogadja a megtermelt gyümölcsöt, tárolja és értékesíti a vele kapcsolatban álló feldolgozóüzemnek. Kérdéseinkkel Juhász Sándort, az Észak-Alföldi TÉSZ kertészeti szaktanácsadóját kerestük fel.
A COMBI-PROTEC csalitechnológiát korábban csak viszonylag szűk meggy-, cseresznye- és diótermelői kör ismerte. Legnagyobb várakozással a cseresznyelegyekkel és a dióburok-fúróléggyel küzdők várták engedélyezését, mely végül is 2021 májusában megtörtént.
A 2022-es esztendő különleges év volt a gyümölcstermesztők számára. Az évtizedek óta tartó lassú klímaváltozás 2022-ben katasztrofális aszályban nyilvánult meg, melynek negatív hatása több ponton is érintette a termelés egészét. Korszerű öntözés nélkül a gyümölcsültetvények nagy része a piac által elvárt minőségi árut nem volt képes előállítani. Hiába volt magas az értékesítési ára az őszibaracknak és a kajszinak, a tavaszi fagykárok és az aszály okozta terméskiesés e növényeknél több mint 30% volt.