Partnereink hírei > X 2023.09.07.
Műtrágya nélkül indítjuk el a kalászosokat!?

Mit adjunk ki, mit hagyhatunk el, mennyit tudunk spórolni? Lehet-e olcsón, mégis sokat és jó minőségben termelni?
Mit adjunk ki, mit hagyhatunk el, mennyit tudunk spórolni? Lehet-e olcsón, mégis sokat és jó minőségben termelni?
Szakértőink válaszaiért kattintson a névre vagy fotóra!
A repce rendkívül tápanyag igényes kultúra, súlyos következményekkel jár, ha spórolunk a tápanyagszükségletét biztosító technológiákon. A szakértők hozzáaszólásáért kattintson a névre vagy fotóra!
Ahogy belekezdünk az aratásba, már azon kell gondolkodni, mit és milyen technológiával, tápanyaggal vessünk. A hagyományos szilárd alap és fejtrágyát kezdi felváltani a folyékony, amely formázható és sokkal gyorsabban hasznosuló tápanyag.
Jobban működik, ha van benne magnézium, foszfor és mikroelem is.
Ha már talajon keresztül nem adtunk ki nagyobb mennyiségben ként, akkor ezt tegyük meg állományban. Ma már a kén szükségességéről nem kell oldalakat írni. De vajon lombon keresztül megéri a pótlása?
A 2023-ban életbe lépett Közös Agrárpolitika keretében a Kormány kialakította az Agrár-ökológiai Programot (AÖP).
Egyre több helyen lehet látni sárga árpa-, halványzöld búza- és a szivárvány színeiben pompázó repcetáblákat. „Nagyon hiányzik már a nitrogén” – állapítjuk meg, bölcsen. Pedig más tápanyag is „elfogyhatott” a növények alól.
Miután a téli nyugalmi időszak befejeződik, folyamatosan biztosítani kell a nitrogénellátást, főleg az alulfejlett repce és őszibúza-vetések esetében. A nitrát formában jelen lévő nitrogént a növények gyökerei közvetlenül fel tudják venni, alacsony talajhőmérséklet esetén pedig ez az egyetlen forma, amit a növények hasznosítani tudnak. Jelentősebb mennyiségű nitrogén mineralizációra csak 5-8 °C feletti talajhőmérséklet esetén lehet számítani.
Csökkenteni kell a költségeket, mert sajnos a terményárak nem emelkednek, de a költségeink igen. Ehhez nyújtanak segítséget a lombtrágyák, amelyekkel több mázsa műtrágyát is ki tudunk váltani, ha szakszerűen csináljuk.
Várhatóan 2015. júniusában hagyja jóvá az Európai Unió a magyar vidékfejlesztési programot Ezzel egy időben folyamatosan jelennek meg azok a jogszabályok amik meghatározzák a magyarországi gazdálkodás egyre szigorodó követelményeit, amelyek eddig nem tapasztalt kihívást jelenthetnek a termelők részére. A Dow Agrosciences Hungary Kft. jelen kiadványával kíván segítséget nyújtani, hogy az új időszakban előtérbe kerülő környezetmegőrző technológiák alkalmazásával a magyar Termelők hatékonyan eredményességük javításával tudjanak helytállni az egyre erősödő versenyben.
Várhatóan 2015. júniusában hagyja jóvá az Európai Unió a magyar vidékfejlesztési programot. Ezzel egyidőben folyamatosan jelennek meg azok a jogszabályok amik meghatározzák a magyarországi gazdálkodás egyre szigorodó követelményeit, amelyek eddig nem tapasztalt kihívást jelenthetnek a termelők részére. A Dow Agrosciences Hungary Kft. jelen kiadványával kíván segítséget nyújtani, hogy az új időszakban előtérbe kerülő környezetmegőrző technológiák alkalmazásával a magyar Termelők hatékonyan eredményességük javításával tudjanak helytállni az egyre erősödő versenyben.
A Dow Agrosciences Hungary Kft. jelen kiadványával kíván segítséget nyújtani, hogy az új időszakban előtérbe kerülő környezetmegörző technológiák alkalmazásával a magyar termelők hatékonyan, eredményességük javításával tudjanak helytállni az egyre erősödő versenyben.
A KITE tradicionálisan és a jövőt tekintve is fontosnak tartja a kutatás-fejlesztés területét, a világon fellelhető számos technikai, technológiai újdonság megismerését, feltérképezését – hangzott el Szabó Levente, a Kite Zrt. vezérigazgatójának előadásában Budapesten, a Dow AgroScienes (továbbiakban DAS) és a KITE közös rendezvényén. Fontos továbbá - szögezte le –, hogy a vállalat az innovációkat adaptálja, kiegészítse, kompletté tegye, majd ezekből teljes körű ajánlatot biztosítson a vele kapcsolatban álló termelők részére, egyúttal a magyar mezőgazdaság fejlődését szolgálva. Elsősorban azokat a termékeket preferálják, amelyek beilleszthetők e fenti célokat szolgáló komplex technológiai sorba. A DAS továbbgyarapítja azon multinacionális vállalatok körét a KITE partneri körében, akik az innováció, a kutatás-fejlesztés terén bizonyítottak és elkötelezettségük révén a fenntartható növénytermesztést szolgálva hozzájárulnak a termelők sikeréhez.
A világ gyártóinak és felhasználóinak köre erős koncentrációt mutat. A tíz legnagyobb gyártó ország az összes termelés 77 százalékát állítja elő, és a globális felhasználás háromnegyed része szintén tíz országhoz köthető. Világviszonylatban összesen előállított műtrágya mintegy ötödét gyártják Európában.
2015 évben megkezdődnek Magyarországon az Európai Unió 2014-2020 költségvetésének a Közös Agrár Politikával kapcsolatos kifizetései.
A repcét a nitrogén- és foszforigényes növények között tartják számon, de fontos gondoskodni a megfelelõ mennyiségû kálium-, magnézium-, kén- és bórutánpótlásról is. A felvehetõ tápanyagokból a nagyobb mennyiséget tavasszal igényli a repce, a nagy zöldtömeg kifejlõdésekor.
Cikksorozat a hazai precíziós gazdálkodás jelenéről
Hosszú előkészítő munka után, 2013 augusztusában létrejött az a megállapodás, melynek alapján kizárólag az IKR Agrár Kft. számára komplex műtrágyát gyártanak az ismét termelésbe állított peremartoni műtrágyagyárban. A 2013. év utolsó hónapjában megkezdődött az üzemszerű gyártás is. Ezzel jó néhány esztendő után ismét elérhető a hazai gazdálkodók számára egy magyarországi gyártású NPK-komplex termékcsalád, melynek márkaneve HUNFERT. Szándékaink szerint ez a termékcsalád az elkövetkezendő években a minőségi mércévé válik a Magyarországon felhasznált komplex műtrágyák között.
Amint azt a korábbi lapszámban ígértük, bemutatjuk a diósjenői Dombóvári Dénes gazda 500-ak Klubja kísérleti eredményeit, valamint a szántóföldi bemutatón, a Genezis és Üzemi technológia közötti tényleges terméskülönbséget legpontosabban megtippelő szerencsés nyertest. A nyertes egy zsák 50 kg-os Genezis NPK Prémium Repce műtrágyát vehetett át a Genezis Partnerhálózat üzletkötőjétől.
A 2012-es aszályos évet egy csapadékos időszak követte. A csapadék mennyisége már decemberben is meghaladta az elmúlt 30 év átlagát. A tendencia januárban és februárban is folytatódott. Országszerte ebben a két hónapban az Alföldtől a Dunántúlig jelentős mennyiségű csapadék hullott. Számos esetben a kéthavi mennyiség meghaladta a 120-150 mm-t is. A gazdaságok többségében az őszi búza és a repce fejtrágyázása megkésett, csak március első dekádjának végén, március 14-ig volt lehetőség a munkákat elvégezni. Ezt követően a havazás és esőzések ismét lehetetlenné tették a szántóföldi munkavégzést.
A precíziós tápanyag-gazdálkodás technológiáján belül alapvetõen két, egymástól eltérõ, de egymással nem ellentétes koncepciót különböztetünk meg. Mindkét esetben közös kiindulási pont, hogy a tábla mesterséges egység, amely nem tükrözi a talaj, ill. a növényállomány heterogenitását. Ebbõl pedig logikusan következik, hogy egy adott táblán belül eltérõ lehet a talaj tápelemtartalma, szerkezete, fizikai és kémiai tulajdonságai. Részben ebbõl kifolyólag, más részben a terület eltérõ kitettségébõl és a vegetáció folyamán különbözõ mértékben fellépõ biotikus, ill. abiotikus hatások eredményeként az egy adott táblán belüli növényállomány is heterogén lehet. Az elõbb felsorolt tulajdonságok intenzitásának függvényében nagyságrendi különbség van „tábla és tábla között”, hogy azok mennyire heterogének, megállapítható ugyanakkor, hogy gyakorlatilag nem létezik olyan terület, amelyen belül eltérések legalább valamilyen mértékben ne jelennének meg. Ez indokolhatja annak szükségességét, hogy a tápanyag-utánpótlás ne ugyanolyan mértékû legyen a tábla egészére, hanem az azon belül eltérõ egységekhez alkalmazkodjon. Az egyik ilyen koncepció a talajból indul ki, célja a táblán belüli kisebb egységekre kiterjedõ talajvizsgálat alapján az eltérõ talaj tápelem-ellátottsági viszonyok meghatározása és ennek alapján a kijuttatandó mûtrágyamennyiség differenciálása. (Lásd a „Tápanyag-utánpótlás helyspecifikusan” címû cikket!)
Hála a bõséges téli csapadéknak, január végére a talajok felsõ rétegében gyakorlatilag megszûnt az elmúlt másfél év szárazsága során kialakult vízhiány. A talajok mostanra átnedvesedtek, sok helyütt már telítõdtek is vízzel. Ez a vízkészlet elegendõ tartalékot biztosít az õszi vetéseknek március-áprilisig, ami – a vetések általános jó állapota mellett – józan optimizmusra ad okot az idei terméseredményeket illetõen.
A havas, fagyos télnek hamarosan vége lesz, és a földeken ismét megindulnak a munkák. Az idei õsz és tél kegyes volt a repcékhez: az állományok közel kétharmada jó állapotúnak minõsült a decemberi állapotfelmérések során.
A fejtrágyázás az a mûvelet, amellyel a vetés után a tenyészidõszak folyamán juttatunk mûtrágyákat a talajba, talajra vagy a növényzetre. Célja a növény kezdeti fejlõdésének elõsegítése, az áttelelt õszi vetések felerõsítése és a növények tápelemigényének kielégítése a tenyészidõ folyamán változó tápanyagszükségletük szerint, kiegészítve és tovább fokozva az alaptrágyázás és az esetleges startertrágyázás hatását.
Agrotechnikai aktualitások a kalászos gabona termesztésében címmel több fajtabemutatón is bemutatta az MTA Agrártudományi Kutatóközpont martonvásári Mezõgazdasági Intézete azokat az aktuális kísérleti eredményeket, amelyek alapján a martonvásári kalászos gabonák termesztéstechnológiája fejleszthetõ és optimalizálható a termesztés során, különös tekintettel a tápanyag-gazdálkodásra. Az Árendás Tamás által bemutatott információkat Benedek Szilveszter jegyezte le.
A Pétisó és a növénytáplálás immár 80 éve összetartozó fogalmak. A Pétisó 1931-et követõ megjelenése óta meghatározó szerepet játszik mind a hazai, mind a környezõ országok piacán. Ennek oka egyedi összetételében rejlik.
A hígtrágya az almozás nélküli tartástechnológiájú szarvasmarha-, ill. sertéstartásban, ritkábban baromfitartásban keletkezõ szervestrágya. Általában 10-30 százalék közötti szárazanyag-tartalommal rendelkezik, nagyobb részét úgynevezett hordozóanyaga, a trágya eltávolítására felhasznált víz alkotja. Ebben széles mérettartományban oszlanak el a bélsárból és vizeletbõl származó különbözõ szerves és szervetlen anyagok.
A folyékony mûtrágya kijuttatásnál alapelv, hogy mindenképpen tisztában kell lennünk talajunk kötöttségével és a termõréteg vastagságával. A túlzott mennyiségben kijuttatott nitrogén sok esetben beszivárog a talaj alatti vízkészletbe, valamint a helytelen kijuttatás sok esetben perzselheti állományunkat.
A jövedelmezõ, minõségi búzatermesztés csak nitrogén mûtrágya használatával hosszú távon nem képzelhetõ el. Lehetnek olyan évjáratok, fõleg tápanyaggal jól ellátott talajokon, ahol ideig-óráig ez a stratégia is kifizetõdõ lehet. A növényeknek azonban nem csak nitrogénre van szüksége, zavartalan mûködésükhöz 12 féle ásványi tápelemet igényelnek. Ezeknek a tápelemeknek más-más szerepe van, így egymással nem helyettesíthetõk.
A magas malomipari minõségû búza elõállítása folyamán a nitrogéntrágyázás nem csak a termésmennyiség szempontjából fontos, hanem nagyban hozzájárul a kívánt minõség eléréséhez is.
A körte fehérjét, szénhidrátot, káliumot, vasat, foszfort, pektint és élelmi-rostot tartalmaz. A körte gyógyító hatása jól ismert az érelmeszesedésben szenvedõk, a reumás, a köszvényes betegek számára só oldó, savtalanító hatása miatt. Az emberiség legalább 3000 éve ismeri, termeszti.
A nitrogén a termés mennyiségét és minõségét is egyaránt jelentõsen befolyásolja. A kijuttatott mûtrágya hatóanyagok közül volumenben és értékben egyaránt a legnagyobb a felhasználása. Jelentõsége és fontossága ellenére a dózisok megállapítása vagy empirikus vagy a kevésbé pontos humuszból történõ becslés alapján történik.
A növénytáplálás célja a növények tápanyagigényének kielégítése környezetkárosítás nélkül, a gazdaságos és jó minõségû termés eléréséhez.
A közismert Kamex összetétele nem, de a neve megváltozott. Több tápelem. Jobb minõség. Magasabb hozam. A cukorrépa, kukorica, napraforgó és repce õszi trágyázására
A búza termelõi ára az elmúlt szezonban nem volt kielégítõ. A nem megfelelõ nyersfehérje-tartalom gyakran további árcsökkenést eredményezett a búzaárakban.
A téli kultúrák növekedése a hõmérséklet emelkedésével kora tavasszal hamar elkezdõdhet. Gyakran a tápanyagok ebben az idõszakban a növények számára még nincsenek felvehetõ formában. Ez azt jelenti, hogy hatékony mûtrágyázással kell támogatni a növekedés kezdetét.
Az ammonnitrát karbamid- (UAN-) oldatot a pontos kijuttatási lehetõség és a növényvédõ szerekkel való keverhetõség miatt a hozamra és minõségre gyakorolt gyengébb hatások ellenére közel egyenértékûnek tartják a mészammonsalétrommal (MAS-sal).
A kén a három filozófiai esszencia egyike. A napot, a szenvedélyt, az állandó és a változás örök dialektikáját, az õserõt és a szerelmet jelképezõ elem.
A növénytermesztési technológiák egyik legfontosabb összetevõje a szakszerû tápanyag-utánpótlás. Mint sok területen, ennek gyakorlatában is alapvetõ változások történtek mezõgazdaságunk átalakulása után.
A mezõgazdasági termékek minõségével szemben támasztott követelmények szigorodása és az egyre nyíló agrárolló felhívja a termelõk figyelmét erõforrásaik hatékonyabb felhasználásának fontosságára. Okszerû tápanyagellátással azon túl, hogy nagyobb mennyiségû és jobb minõségû terméket állíthatunk elõ, biztosíthatjuk talajaink termõképességének megõrzését is. A korszerû kísérleti eredményeken alapuló tápanyagellátás növénytermesztési szerepe mellett egyben a környezet védelmét is szolgálja, így megteremti a hosszú távon fenntartható fejlõdés alapjait.
A szőlő számára nélkülözhetetlen tápanyagok a C,O, H, N továbbá a P, S, K, Ca, Mg Fe és ezen kívül számos mikroelem. A következõkben csupán a N-el ,mint alapvetõen fontos tápelemmel kapcsolatos néhány kérdést tárgyaljuk.
Az élet alapját a nitrogénvegyületek összetétel és kötésforma szerinti egyaránt bőséges sokasága szolgáltatja. Szükség van ezért az élelmiszerek, műtrágyák , ill. a feldolgozóipar alap- és végtermékeinek nitrogéntartalom-mérésére egyaránt.
Növekvő élelmiszer-szükséglet, felelősebb szemléletű növénytermesztés, környezetkímélő trágyázás – a gazdálkodók sok kihívással szembesülnek napjainkban. A mezőgazdasági termelés eredményessége és hatékonysága megköveteli az újítások alkalmazását. Az N-Lock az innovatív formulázási technológiának és a nagy teljesítményű hatóanyagnak köszönhetően korszerű megoldás a terméshozam és a hatékonyság növelésére.
Növekvő élelmiszer-szükséglet, felelősebb szemléletű növénytermesztés, környezetkímélő trágyázás – a gazdálkodók sok kihívással szembesülnek napjainkban. A mezőgazdasági termelés eredményessége és hatékonysága megköveteli az újítások alkalmazását. Az N-Lock az innovatív formulázási technológiának és a nagy teljesítményű hatóanyagnak köszönhetően korszerű megoldás a terméshozam és a hatékonyság növelésére.
Április vége-május eleje – mindenki az időjárás-előrejelzést figyelte, vártuk a csapadékot, vártuk a meleget. A korán elvetett kukoricaállományok fáztak, hajnalban a talajfelszínhez közeli légrétegek igencsak lehűltek, lehűtve ezzel a talajfelszínt is. Aztán jöttek a fagyok.... ismét egy dilemma – korai vetés, virágzás „időzítése” az esetleges hőségnapok előtt (és egy kockázat a késői fagyokra), vagy későbbi, biztonságos vetés, kockáztatva egy későbbi hőstresszes virágzást. Azokon a helyeken, ahol a korán vetett kukorica elfagyott, ott az állományokat annyival vetette vissza a „hideg és fagy” stressz, mintha később vetettük volna el, így nem sokat nyertünk. Sokat segített a jó minőségű vetőmag (vigor, szemméret), a tartalék tápanyagok elérhetősége miatt, amit a csíranövény a tápláló szövetből még képes volt „kivenni” a regenerálódáshoz.
Az élelmiszer termelés során a mezőgazdaság nagy mennyiségű nitrogént használ fel. Habár az alacsony hatásfok miatt a nitrogén nagy része veszteségbe megy. A XXI. század követelményeinek megfelelő agro technológiák alkalmazásával ezen a hatékonyságon lényegesen lehet és kell változtatni, így különböző előnyöket érünk el, mint pl.: input megtakarítások, a környezetterhelés csökkenése, az élelmiszerbiztonság és a terméshozamok növelése.
A mezőgazdasági növénytermesztés az időjárási kockázatoknak leginkább kitett ágazat. Ez a tétel még fokozottabban igaz az őszi vetésű növény kultúrák esetében. Ezért is fontos az olyan agrotechnológia alkalmazás,a amik biztosítják, hogy minden körülmény között megmaradjon a befektetéseink értéke.
A mezőgazdasági termelés eredményessége és hatékonysága megköveteli az újítások alkalmazását. Az innovatív formulációval rendelkező és nagyhatású hatóanyagot tartalmazó N-Lock készítmény a magas termést a hatékonysággal párosítja.
DOW AGROSCIENCES KFT.: Az N-LOCK 2016-ban már több, mint 100 000 hektáron garantálta, a jelentős terméstöbbletet és nitrogén felhasználás hatékonyság javulást a magyar gazdálkodóknak. 2017-ben is tovább folytatjuk az egyre nagyobb számú hazai tapasztaltokon alapuló eredmények bemutatását, hogy a Termelők az egyre inkább előtérbe kerülő környezetmegőrző technológiák alkalmazásával hatékonyan eredményességük javításával tudjanak helytállni az egyre erősödő globális versenyben. A mezőgazdasági termelés eredményessége és hatékonysága megköveteli az újítások alkalmazását. Az innovatív formulációval rendelkező és nagyhatású hatóanyagot tartalmazó N-Lock készítmény a magas termést a hatékonysággal párosítja.
A növények nitrogén-ellátottságának figyelemmel követése a sikeres trágyázási stratégia egyik legfontosabb eleme. A megosztott kijuttatás alapvető feltétele annak, hogy a nitrogénellátást folyamatosan biztosítani tudjuk, és ezzel a megcélzott termésmennyiséget és minőséget elérjük.
Dow AgroSciences Kft.: Az N-LOCK 2016-ban már több, mint 100 000 hektáron garantálta, a jelentős terméstöbbletet és nitrogén felhasználás hatékonyság javulást a magyar gazdálkodóknak.
Megjelent a zöldítés szabályait több ponton is könnyítő, felülvizsgáló módosítás. A szabályok finomhangolásának alapvetően két oka van: egyrészt az utóbbi 2 évben felmerült javaslatokat építette be az FM a hazai zöldítési modellbe, másrészt az idén módosuló uniós delegált rendelet kedvező elemeit tette elérhetővé a magyar azdálkodók számára.
Az intenzív növekedés időszakában a növényeknek a megfelelő nitrogénellátás alapvető fontosságú. Ebben az intervallumban a szilárd nitrogén fejtrágyák hasznosulása bizonytalan. A nitrogén leginkább a vegetatív szervek növekedését és fejlődését segíti, de alapvető befolyással van a generatív szervekre is. Tapasztalatok és kísérletek egyaránt bizonyítják, hogy a termések mennyiségi és minőségi mutatói a nitrogénnel nagymértékben alakíthatók. A nitrogén fehérjealkotó, így a fejlődéshez nélkülözhetetlen elem, főleg hajtásnövekedés időszakában. Hiányát a növény satnya növekedése, fakó, világoszöld színe jelzi.
A növényeknek az a képessége, hogy a levelükön is fel tudják venni a tápanyagokat, ősi tulajdonság. Az élet kialakuláskor a kezdetleges vízi növények az egész testfelületükön át vették fel környezetükből a fennmaradásukhoz szükséges anyagokat és energiát. A szárazföldi növények megjelenésével az egyes funkciók differenciálódtak.
A növényeknek az a képessége, hogy a levelükön is fel tudják venni a tápanyagokat, ősi tulajdonság. Az élet kialakuláskor a kezdetleges vízi növények az egész testfelületükön át vették fel környezetükből a fennmaradásukhoz szükséges anyagokat és energiát. A szárazföldi növények megjelenésével az egyes funkciók differenciálódtak.
A növényeknek az a képessége, hogy a levelükön is fel tudják venni a tápanyagokat, ősi tulajdonság. Az élet kialakuláskor a kezdetleges vízi növények az egész testfelületükön át vették fel környezetükből a fennmaradásukhoz szükséges anyagokat és energiát. A szárazföldi növények megjelenésével az egyes funkciók differenciálódtak.
A hígtrágya tárolása és hasznosítása a nagyüzemi állattartás egyik legnagyobb problémája. A hígtrágya – összetételéből adódóan – nem kerülhet felszíni vizekbe (27/2006. II. 7. Korm. rendelet), és a mesterséges tisztítása sem jöhet szóba.
LEGYEN BIZTONSÁGBAN A BEFEKTETÉS
A nitrogénhasznosítás témaköre rendkívül komplex, hiszen az egyes évjáratokban az időjárási körülmények mellett az éppen fellépő kártevő- és betegségnyomás is nagymértékben befolyásolhatja az állományok termőképességét és ezáltal a nitrogénfelvétel hatékonyságát is.
A koncentrált állattartás egyik legnagyobb gondja a nagy mennyiségű trágya tárolása és hasznosítása. E két feladatot úgy kell megoldani, hogy a keletkező trágya ne fertőzze a talajvizet, ne terjesszen kórokozókat és gyommagvakat, kellemetlen szagával ne szennyezze a környezetét.
A mezőgazdasági növénytermesztés az időjárási kockázatoknak leginkább kitett ágazat, ez még fokozottabban igaz az őszi vetésű kultúrák esetében. Ezért is fontos az olyan agrotechnológia alkalmazása, amely biztosítja, hogy minden körülmény között megmaradjon a befektetéseink értéke.
A nitrogénstabilizátor fő funkciója, hogy a gyökérzónában megtartsa a hasznosítható nitrogén formát (NH4-), ezáltal a növény mindig a kondíciójának megfelelően tud nitrogén utánpótláshoz jutni. A mezőgazdasági termelés eredményessége és hatékonysága megköveteli az újítások alkalmazását. Az innovatív formulációval rendelkező és nagy hatású hatóanyagot tartalmazó N-Lock készítmény a magas termést a hatékonysággal párosítja.
A bioszférában, a litoszférában és a hidroszférában jelenlévő nagymennyiségű nitrogén vegyület ellenére, a globális nitrogén legnagyobb része az atmoszférában található elemi nitrogén formájában.
A repce termése nemcsak olajban, de fehérjében is bővelkedik. Dús levélzete, csaknem embermagas szára is tetemes tápanyagmennyiséget igényel. Kis túlzással szinte bármennyi pluszban kiadott nitrogén megtérül ebben a kultúrában. Az adagolás időpontja azonban nagyon nem mindegy!
A növények nitrogénigénye nem állandó, az a tenyészidőszak során folyamatosan változik. A műtrágyával kijuttatandó szükséges mennyiség a talaj nitrogénszolgáltató képességének és a növény igényének ismeretében egyszerűen kiszámolható. De mikorra is érdemes időzíteni a kijuttatást?
A Dow Agrosciences Hungary Kft. jelen kiadványával kíván segítséget nyújtani, hogy az új időszakban előtérbe kerülő környezetmegörző technológiák alkalmazásával a magyar termelők hatékonyan, eredményességük javításával tudjanak helytállni az egyre erősödő versenyben.
A nitrogén a teljes termesztési folyamatban alapvetően meghatározza a növények vegetatív tömegét és terméshozamát. Míg a szántóterületeken az Egyesült Királyságban átlagosan 190 kg/ha, Németországban is közel 150 kg/ha az átlagosan kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége, addig hazánkban mindössze 100 kg/ha körül alakul.
Napjainkban a nitrogén műtrágyák széles palettája áll rendelkezésre. Azonban a helyes termékválasztáshoz ismernünk kell talajadottságainkat, hogy a legmegfelelőbb összetételű és nem utolsósorban kiváló minőségű, kedvező ár/érték arányú készítményt választhassunk. A 39% összes hatóanyag-tartalmú Genezis Pétisó (27% N + 7% CaO + 5% MgO) használatával egyszerre valósíthatja meg a hatékony és környezetkímélő nitrogén utánpótlást.
A légköri ammónia elillanásának egyik oka a mezőgazdasági nitrogénveszteség, ami komoly környezetterhelést jelent a savasodásban játszott szerepe miatt, illetve a levegőbe kerülő ammónia később olyan részecskékké alakul, melyek szív- és érrendszeri betegségeket okozhatnak. Az ammónia-kibocsátás csökkentése tehát nem csak a termelőnek jelent költségmegtakarítást, de a társadalom számára is előnyökkel jár.
Az első nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programban külön alfejezet szól a mezőgazdasági mitigációs (csökkentési) tervekről, amelynek fő fókuszában a mezőgazdasági ammónia-emisszió található.
Az egyre romló levegő és környezetszennyezettség következtében évente több millióan halnak meg a világon, többen, mint közlekedési balesetekben. A káros anyagok kibocsátásában az ipar és a közlekedés mellett a mezőgazdaságnak is nagy szerepe van.
Egy lombtrágya, amely magnéziumot, foszfort, nitrogént, ként és mikroelemeket is tartalmaz. Elfelejthetjük a por oldását és számos mikroelem lombtrágyát.
A nitrogénalapú, komplex hatóanyag-tartalmú lombtrágyákkal jelentős mennyiségű tápanyagot tudunk a növénybe juttatni. Így a növekedés nem torpan meg, az érés időszakában használva pedig a szemek kitelnek.
Az elmúlt évtizedekben a világ állattenyésztésének nagyfokú koncentrációját és az állatlétszám növekedését figyelhetjük meg. A FAOSTAT adatai szerint 2016-ban a világon közel 65 milliárd csirkét, 1,5 milliárd sertést és tejtermelés céljából 234 millió szarvasmarhát tartottak. Az állattartás intenzitásának fokozása az egy telepre jutó állatlétszám emelkedésével, koncentrált, nagy energia- és fehérjetartalmú takarmányok etetésével, továbbá az állatgyógyászati készítmények (pl. antibiotikumok, vakcinák) és az állattartást kiszolgáló tartási- és eszközrendszer növekedésével jár együtt. Ez fokozott környezeti terhelést okozhat, melynek mérséklése a fenntartható mezőgazdasági termelés egyik központi eleme.
Az elmúlt pár hónapban talán a nitrogén és a foszfor áremelkedése volt a legnagyobb az inputanyagpiacon. Ilyen magas áraknál már érdemes elgondolkodni, hogy a szilárd NPK helyett áttérünk a folyékonyra. De mit lehet tenni a nitrogénnel?
Ilyen magas nitrogénárak mellett szinte mindenkit foglalkoztat, hogy lehet-e nitrogénfejtrágyával részben vagy egészben kiváltani a szemes vagy folyékony nitrogénműtrágyát.
Ismét elmondhatjuk, hogy olyan évjáraton vagyunk túl a növénytermesztésben, amilyenre még nem volt precedens az elmúlt évtizedekben.
Ilyen magas nitrogénárak miatt különös figyelmet kell szentelni azoknak a tápanyagoknak, amelyek „vigyáznak” a nitrogénre vagy részben ki is váltják őket. A VulcanAgro Kft. portfóliójában több olyan termék is megtalálható, aminek használata most sokat tud segíteni!
Nem csökkennek a nitrogénárak, és késő tavaszig sem várható változás. Lassan mindenhol kialakul a vetésterv és az input technológia. Országosan 20–50%-kal kevesebb nitrogént használunk, ami hatalmas kockázatot rejt.
Nem, sajnos a kijuttatásra szánt nitrogén hatóanyag jelentős része gazdaságosan nem váltható ki levéltrágyák alkalmazásával!
Kultúrnövényeink az egészséges fejlődés és a megfelelő hozam elérése érdekében valamennyi tápelemet igénylik a faj sajátosságainak megfelelő mennyiségben és arányban. Amennyiben ez az arány sérül, az adott tápelem(ek) minimumba kerül(nek) és a termést korlátozó tényezővé válik/válnak (ezt írja le a Liebig-féle minimum elv). Ez nemcsak akkor következik be, ha nem megfelelő arányban és mennyiségben látjuk el a növényt az adott tápelemmel/tápelemekkel, hanem akkor is, ha az adott elem/elemek felvétele valamilyen okból (savanyú kémhatás, kimosódás, tömődöttség, vízhiány, ionantagonizmus, stb.) gátolt.
A lombtrágyázás lehet jó technológia, amivel tonnákkal többet is termelhetünk, és még a költségeinket is alacsonyan tarthatjuk. A 2+1 akciót azért csináljuk, hogy egymásra épülő több termékkel és hatóanyaggal valóban látványos eredményt tudjunk elérni.
A Genezis Green Max egy egyedülálló talajkondicionáló készítmény, a fenntartható és környezetbarát növénytáplálás nélkülözhetetlen eleme.
A növények tápanyagfelvétele normális tavasz mellett is hirtelen megnő. Ezt a dinamikát a talajok a legritkább esetben tudják kielégíteni a növények számára. Abban az esetben, ha nem áll rendelkezésre könnyen felvehető tápanyag, akkor már az elején elveszítjük az esélyét a magasabb termésnek.