A tartalomból: Bemutatkozik az új ügyvezető igazgató és az új kereskedelmi vezető Új, korszerű őszi búzafajták a Szegedi Gabonakutató portfóliójában Őszi árpában is bővül a választék Egy kutatómunka nyomán: Esésszám – enzimaktivitás összefüggések tritikáléban
Dr. Tóth Beáta, a NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztály tudományos főmunkatársa szerint 2019-ben a fuzárium szempontjából veszélyes évre számíthatunk. A fuzárium elleni átgondolt védekezéssel hozzájárulhatunk a fenntartható gazdálkodáshoz.
A genetikai előrehaladás és a technológiai fejlődés összefüggéseire a DEKALB Magyarország szakembere mutat rá.
A repcenemesítés legfőbb irányait, legújabb eredményeit és kihívásait a nemesítő vállalatok szakemberei vázolják fel. A válaszokért kattintson!
Európában elsőként nemesített és regisztrált őszi lencsefajtákat a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézete. Két új télálló fajta, a „Pinklevi” és a „Rézi” kapott állami elismerést.
Idén is megrendezték a már hagyományosnak tekinthető feldolgozott gyümölcsök érzékszervi bírálata a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézetének Ceglédi Kutató Állomásán.
Az EU-választás jó alkalom arra, hogy újragondoljuk a génszerkesztés ügyét – vélekedik az unió agrárbiztosa.
Háromszázezer tonna GMO-mentes szója előállítása a cél, amivel kiváltható lenne az import fele – hangsúlyozta az agrárminiszter egy konferencián.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szükségesnek tartja a mutagenezissel kapcsolatos tudományos kutatások, kockázatfelmérések mielőbbi lefolytatását az emberi egészséget, környezetet érő esetleges káros hatások kiküszöbölése érdekében – közölte a két agrárszervezet közös közleményben hétfőn az MTI-vel.
Hatékonyabbá és gyorsabbá teszi a búzanemesítés folyamatát az az eljárás, amit a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének munkatársai dolgoztak ki – közölte az egyetem sajtóirodája. Az új technológiával könnyebbé válik az időjárás szélsőségeinek ellenálló fajták nemesítése.
Kutatás, nemesítés, fejlesztés a csongrád megyei Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. szemszögéből
Kerekasztal-beszélgetésen vett részt a Vidékfejlesztési Minisztériumban a Vetõmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács február utolsó napján, ahol szó volt arról, mi tekinthetõ magyar vetõmagnak, ki határozza meg a termelõk fajtaválasztását, illetve melyek a fejlesztési irányok és lehetõségek. A rendezvényen a VSZT részérõl elhangzott információkból az alábbi rövid összefoglalót állítottuk össze az Agro Napló olvasói számára.
Az utóbbi évek élelmiszertermelés, -forgalmazás és -fogyasztás tendenciái világszerte jelentõs mértékben megváltoztak, és egyre inkább elõtérbe kerültek a természetes eredetû, egészséges, minõségi élelmiszerek. A különbözõ élelmiszerbotrányok eredményeként, különösen a prémium kategóriákban alapvetõ követelménnyé vált a termékek elõállításának követhetõsége a szántóföldtõl a fogyasztó asztaláig, és élelmiszereinknek minden szintetikus vegyszermaradványtól és szennyezõdéstõl mentesnek kell lennie. A prémium kategóriájú élelmiszereknek emellett teljesítenie kell a funkcionális élelmiszerekkel szemben támasztott követelményeket is.
Jól tudjuk, hogy a sikeres búzatermesztés legfontosabb feltételei a termesztési környezet – talajadottságok, elővetemény, agronómiai és agrotechnikai adottságok –, az időjárás és a biológiai alapok. Ez utóbbihoz a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. már évtizedek óta kalászos fajtáival és azok magas biológiai értékű vetőmagjával járul hozzá.
Jól tudjuk, hogy a sikeres búzatermesztés legfontosabb feltételei a termesztési környezet – talajadottságok, elővetemény, agronómiai és agrotechnikai adottságok –, az időjárás és a biológiai alapok. Ez utóbbihoz a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. már évtizedek óta kalászos fajtáival és azok magas biológiai értékű vetőmagjával járul hozzá.
Jól tudjuk, hogy a sikeres búzatermesztés legfontosabb feltételei a termesztési környezet – talajadottságok, elővetemény, agronómiai és agrotechnikai adottságok –, az időjárás és a biológiai alapok. Ez utóbbihoz a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. már évtizedek óta kalászos fajtáival és azok magas biológiai értékű vetőmagjával járul hozzá.
Életem első komolyabb újságcikkét, amely a napraforgó-nemesítés körébe tartozott, 25 éves fővel írtam. Régen volt, mégis úgy emlékszem rá, mintha tegnap lett volna. Ifjonti magabiztossággal beszéltem az egyre gyorsuló fajtaváltásokról, nemesítési eredményekről, gyakorlatilag a tudományt, valamint a nemesítés vívmányait versenyfegyverként alkalmazva.
Egy szakmai műhelymunkába való betekintés megadja annak lehetőségét, hogy a partneri bizalom és a márka iránti elköteleződés tovább erősödjön. A KWS által rendezett szakmai napokon két hazai nemesítő állomásuk munkáját ismerhette meg a nagyközönség, a látottak bizonyítják, hogy az 1999-ben alakult magyarországi leányvállalat napjainkra nem érdemtelenül lett a hazai vetőmagpiac egyik meghatározó szereplője.
A magyar vetőmag-előállítás magas szinten, nagy hatásfokkal, innovatívan működik, ezt az előnyt meg kell őrizni a következő negyedszázadra is, hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács 25 éves jubileumi konferenciáján 2018 végén. A rendezvényen első alkalommal adták át a Vetőmag Szövetség-díjat, amelyet dr. Balikó Sándor, a Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt. nyugalmazott ágazatvezetője kapott.
Tisztelt Gazdálkodó! A cikkben olyan mondat szerepel, amit nemesítőcég eddig nem sokszor írhatott le, mert ilyesmi ritkán fordult elő a magyarországi őszi búza fajtaminősítések során.
A napraforgó, a kukorica és a gyümölcsök érési folyamatainak kedvezni fog a következő napokban várható meleg, nagyrészt száraz időjárás. A repce vetésének talaj-előkészítéséhez az ország nagyobb részén ideális a talaj fölső rétegének nedvességtartalma. forrás: omsz.hu
Segítünk a kalászosfajta-választásban!
