A tavaly elindult „Megújuló vidék, megújuló agrárium” programban az Agrár-környezetgazdálkodásra és az Ökológiai gazdálkodásra összesen 1,2 millió hektárnyi földterület került be – mondta Feldman Zsolt.
Május 8-ig 111 676 egységes kérelmet adtak be a gazdálkodók, ennek több mint 76%-át, 85 415 darabot a kamarai falugazdászok segítségével. A kérelmek 2022. május 16-ig nyújthatók be szankciómentesen.
Online konferencián vizsgálta az agrárszakma a hazai ökológiai gazdálkodás aktuális trendjeit. A fókuszban a Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért című dokumentum állt.
A nyugati világban felnövő fiatalok egyre inkább a biotermékek vagy a nagyon alacsony növényvédőszer-maradékkal bíró élelmiszerek felé fordulnak. Átalakulóban a támogatási rendszer, aminek hatására növekszik a bioterületek aránya. Lehet-e élelmezni a világot, ha csökken a termés mennyisége? Vannak már olcsó tápanyagok, amelyekkel biogazdálkodásban is többet lehetne termelni!
Az ökológiai növénytermesztés egyre nagyobb figyelmet kap, dinamikusan terjed napjainkban. A biológia készítmények használata a kertészeti kultúrákban a legelterjedtebb, de az integrált szántóföldi termesztésben is folyamatosan nő, és ma már a hagyományos szántóföldi termesztésben is előfordul.
Az ukrajnai háború destabilizálta az amúgy is törékeny agrár-élelmiszerpiacokat, ezért a közép-kelet-európai agrárszervezetek szerint sürgősen át kell gondolni az Európai Zöld Megállapodást.
Az ökológiai termelésre való átállás, az ökológiai élelmiszerláncok fejlesztése és széles körű elterjesztése kiemelt célkitűzése az Európai Uniónak.
Az Agrárminisztérium gondozásában napvilágot látott Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért nevű minisztériumi dokumentum stratégiai jövőképet jelöl ki 2027-ig.
A támogatások gyors kifizetése segítség lehet a gazdáknak a tavaszi munkákhoz szükséges vetőmag, növényvédő szer, műtrágya megvásárlásához, vagy a fejlesztéseik megvalósításához – mondta Feldman Zsolt.
Hosszan elnyúló tápanyag-felszívódású szerves trágyakészítményt fejlesztett ki a gyulai Körös-Maros Biofarm Kft.
A biogazdálkodás, másként ökológiai gazdálkodás a világon az egyik leggyorsabban fejlõdõ mezõgazdálkodási módszer. A fejlõdés hátterében egyrészt az áll, hogy az igényes, fizetõképes (európai, amerikai) piac keresi a bioterméket, másrészt pedig az, hogy a gazdálkodók részére perspektívát jelentõ gazdálkodási mód szerte a világon. Az tapasztalható, hogy egy ügyes biogazdának jobbak a túlélési, gyarapodási esélyei, mint a nem biogazdálkodónak.
A növényvédőszer-használati tilalom 2018-tól hatályos bevezetése némileg átalakítja a zöldítés eddig alkalmazott gyakorlatát. Az új szabályozás egyik alaptétele, hogy a termelő ökológiai jelentőségű területként bejelenteni kívánt tábláin tilos növényvédő szert használni, ami a csávázott vetőmag vetésére is kiterjed.
A betakarítási időszak végeztével minden AKG-s illetve ÖKO-s területtel rendelkező, valamint nitrátérzékeny területen termelőnek tápanyag-gazdálkodási tervet kell készítenie a következő gazdálkodási évre vonatkozóan, az őszi, illetve tavaszi kultúráira egyaránt. A terv elkészítésének határideje AKG és ÖKO támogatások esetében szeptember vége, nitrátérzékeny területen az első tápanyag-kijuttatás előtt.
A Horsch a hagyományos talajművelő és vetőgépek mellé az elmúlt években kifejlesztette a ProfiBio névre hallgató termékcsaládot.
Az AKG és ÖKO intézkedések a Vidékfejlesztési Program legfajsúlyosabb támogatásai közé tartoznak, a program ezen intézkedéseinek köszönhetően eddig közel 900 ezer hektáron valósult meg a környezettudatos gazdálkodás.
A társadalom környezet- és egészségtudatosságának növekedésével párhuzamosan egyre inkább teret nyer az ökológiai gazdálkodás az Európai Unióban. Ez a szakpolitikai prioritásokban is tetten érhető, hiszen az Európai Bizottság által kiadott „Termőföldtől az asztalig” stratégia is ambiciózus célt tűzött ki ezen a területen.
Az új, egységes agrártámogatási program legnagyobb érdeklődéssel várt eleme az agro-ökológiai alaprogram (AÖP). Vajon egy újabb, környezetileg haszontalan, a gazdálkodóknak meg csak gondot okozó „álzöld” intézkedéssel lesz dolgunk, vagy tényleg elindulhat a magyar mezőgazdaság az agro-ökológiai átállás rögös, de hosszú távon kifizetődő útján?
Teljesen eltűnhet a magyar málna
