A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezésére 2021. január 1-jén hatályba lépett a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény, ami kedvezőbb adózást biztosított az őstermelőknek.
A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése című pályázati felhívása több ponton módosult, melyről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) részletesen beszámolt.
Az őstermelők családi gazdaságának alapításáról szóló szerződést – szemben a korábban előírt június 30-i dátummal – legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnéséig kell benyújtani, a határidő a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezésére tolódott ki – közölte a köztestület lapunkkal.
Idén januárban lépett hatályba a családi gazdaságokról szóló törvény, amelynek alapján kedvezőbb működési és adózási környezetben folytathatják tevékenységüket az őstermelők, a családi gazdaságok és az agrárvállalkozások.
Megkezdődött az Országgyűlésben a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslat vitája: Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára az új törvényi szabályozás legfőbb céljának nevezte, hogy az adminisztrációs terhek csökkentése mellett a XXI. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet és kedvező adózási feltételeket biztosítson a magyar gazdálkodók számára – közölte a szakminisztérium lapunkkal.
Több évre visszanyúló számos egyeztetést, valamint jelentős előkészítő munkát követően közigazgatási egyeztetés alatt van a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kezdeményezett, az őstermelői és családi gazdasági rendszer átfogó reformjáról szóló törvényjavaslat – közölte honlapján a köztestület.
Hogyan erősíthető a hazai dinnyetermelés?
