Az idei évben a súlyos időjárási anomáliák ellenére is szeretné a NAK a fajspecifikus gyümölcsös rendezvények megtartását tovább erősíteni.
A kalászos gabonafélék aratása szinte befejeződött 2023. augusztus 13-ig, a tervezett 1 millió 619 ezer hektárból 1 millió 602 ezer hektáron végeztek a betakarítással.
Közeledik már a nyár vége, de még bőven élvezhetjük a szezonális nyári gyümölcsök ízeit: a sárgadinnyéét, a görögdinnyéét, az őszibarackét, a nektarinét és a szederét.
Jelentős károkat okoztak a tavaszi fagyok a hazai őszibarack ültetvényeken, így az átlagosnál jóval gyengébb termés várható ebben az évben – derül ki a NAK és a FruitVeb közös körképéből.
A tavaszi fagyok miatt kevesebb kajszi- és őszibarack teremhet az idén – olvasható a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács honlapján.
Az őszibarack, a nektarin és a lapos barack továbbra is népszerű ebben az időszakban, a tartós kereslet miatt az árak elég magasak maradhatnak, és ellensúlyozzák a magasabb termelési költségeket.
Immár harmadik alkalommal hirdeti meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Európai Friss Csapat program részeként június 17-ére a Zöldség- és Gyümölcsnapot.
A múlt heti, az aszályt megszüntető csapadék után hétfő reggelre sokfelé fagy alakult ki, mely a virágzó gyümölcsfákban okozott károkat. Hamarosan újabb csapadék, lehűlés és újabb reggeli fagy várható.
Egyes gyümölcsfafajoknál már februárban elkezdődtek a metszési munkák, de a kerti tevékenységek java még hátravan.
Az Európai Bizottság március 7-i döntésével a Homokháti őszibarack-pálinka elnevezés uniós oltalomban részesült.
Hazánk éghajlata és az érzékeny fajták hosszú sora gyakran nyújt kedvezõ életfeltételeket az õszibarack levélfodrosodás kórokozója számára.
Magyarországon az õszibarack-gyümölcsösök leginkább meszes talajú termõhelyeken fordulnak elõ, vagy savanyú talajok esetén melioratív meszezésre vagy mésztrágyázásra van szükség.
Nyári időben az őszibarack az egyik legkedveltebb gyümölcsünk. Sajnos az utóbbi két év szélsõséges idõjárása miatt kevesebb termett belõle. Ezen gyümölcsfaj a helyi sajátosságok által meghatározott tápanyagszükségletektől elvonatkoztatva a tápelemek közül a káliumot és a nitrogént igényli leginkább. Ezen igény többé-kevésbé összefügg az agrotechnika sajátosságaival (rendszeresen lemetszett nagyarányú vessző tömeg regenerálódása) és azzal a ténnyel, hogy hazánk az őszibarack termeszthetőség északi határa közelében fekszik. Ez utóbbi sok időjárási stresszt jelent (téli-, tavaszi fagy, nyári hőség, szárazság, stb.), amivel szembeni tűrőképességet a kálium fokozza.
Bevezetés A 60-as és 70-es években az ültetvényeket 7-10 méteres sortávolsággal, valamint 4-6 méteres tõtávolsággal alakították ki. A 70-es évek végén, részben a nektarin fajták bevezetése által, sok termelõ ültetvényeit belterjesebbé próbálta tenni. Az alanyfajták változása kisebb hatást gyakorolt az intenzitás növelésére, mivel az úgynevezett erõsebb növekedésû alanyfajtákon is kialakíthatók kisebb méretû fák, ha a nemest megfelelõ metszésben részesítik. Külföldön a közismert katlan- és tányérkoronák után bevezetett orsó koronák arra is lehetõséget adtak, hogy részlegesen gépi metszést végezzenek.
Tavasszal, két rokon gombafaj, két rokon gyümölcsfajon az őszibarack- és a szilvafákon okoz feltünő, szövet nagyobbodással, torzulással járó tüneteket.
Már elkezdődött a madárinfluenza-vakcina kísérlet Hollandiában
