Új piaci lehetőségeket és modernizált, környezettudatos palántanevelést ígér a KITE Zrt. Derecskei Kertészeti Telephelyén végzett növényház-korszerűsítés, mely a nagyközönség számára 2019. szeptember 4-én a VIII. Magyar Paprika Napja rendezvényen mutatkozott be. A beruházás előkészületei 2016-ban történtek meg, a tesztüzemre 2019-ben került sor, teljes kihasználtságában pedig 2020-tól működik majd.
A XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon az Árpád-Agrár Zrt. standja valósággal pezsgett az üzleti partnerektől, a sajtó munkatársaitól és mindenkitől, aki a legfinomabb hazai zöldségtermesztés iránt érdeklődik.
Már egy tucatnyi magyar termény exportja szűnt meg, de akkora a visszaesés, hogy olyan híres hazai termesztésű zöldségek és gyümölcsök kivitele is visszaesik, mint a dinnye vagy a paprika. Nem alkalmazkodik az ország a megváltozott piaci igényekhez, de egyre nagyobb gondot okoz a klímaváltozás és a munkaerőhiány is.
Nincs biztonságos hazai élelmiszerellátás a kertészeti ágazat fennmaradása, gyarapodása nélkül – mondta Farkas Sándor, az AM miniszterhelyettese Szentesen, a Magyar Paprika Napján.
Korszerű technológiával, fajtaválasztással és bőséges öntözéssel is csak nehezen tudnak védekezni a zöldség- és növénytermesztők a nagy meleg ellen, hogy megakadályozzák a minőségromlást – közölte a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az MTI megkeresésére.
Az idén kisebb termőterületről a tavalyinál várhatóan több hajtatott zöldséget takaríthatnak be a termelők a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke szerint – közölte az MTI.
A kora tavaszi zord időjárás kevésbé érintette a zöldséghajtatást, így áprilistól már a teljes választéka elérhető a korai magyar zöldségeknek – írja a nak.hu. Az import termékeket fokozatosan váltják le a magyar termékek, melyek mind ízben, mind frissességben felülmúlják az importot.
Csődközeli helyzetbe kerültek a fóliasátras kistermelők, az október végi viharos szél óriási károkat okozott a megélhetésüket biztosító eszközökben – írja a Magyar Idők pénteki számában. A lap úgy tudja, a fóliasátrak mellett sok helyen a növények is sérültek, ami bevételkiesést okozott a gazdálkodóknak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mintegy százmillió forintos támogatást kér a kormánytól a károsult termelők megsegítésére.
Az idei zöldségtermés 2 millió tonna körül várható, 5-10 százalékkal több lehet a tavalyinál - mondta a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke az MTI-nek.
Minőségi romlást okozhat a most érő zöldségeknél és gyümölcsöknél a rendkívüli kánikula, de ha megfelelő átmenettel jön a lehűlés, a termés nincs veszélyben – írja a Világgazdaság.
A szabadföldön termesztett zöldségfélék betakarításának idõszaka rövid, de fogyasztásuk folyamatos az év minden napján.
Napjainkban az étkezési paprika termõfelülete (szabadföld és hajtatás) 5–6 ezer hektár között változik, ami a 80-as évekhez képest jelentõs visszaesésnek számít.
A kén fontos növényi tápanyag, noha a makroelemek (mezoelemek) közé sorolják, a nitrogénnél a foszfornál és a káliumnál lényegesen kevesebbet halmoznak fel belõle a növények.
A mai értelemben vett „étkezési paprika” termesztésének meghonosodása a XIX. század végére tehetõ Magyarországon. Az 1970-es évek végén még mintegy 10–12 ezer hektár termõfelülettel számolhattunk, de a kilencvenes évek elején egy erõteljes visszaesés indult meg, aminek hatására ma már az összes termõfelület alig haladja meg a 4000 ha-t.
A „Magyarország Kultúrflórája” sorozat bemutatásával az Agro Napló hasábjain azért foglalkozunk, mert szeretnénk, ha a lap tisztelt olvasói a sorozat folyamatosan megjelenõ füzeteivel elsõként ismerkednének meg.
Csallóköz Pozsony alatt kezdõdik, ahol a Duna két ágra szakad. Az egyik ága északnak fordul, az Érsekújvári Duna-ág vagy Kis-Duna, a másik a Nagy- vagy Öreg-Duna. Felszíne csekély kivétellel síkság. Szlovákia déli, kimondottan kontinentális jellegû szeszélyes éghajlatú területe. A július hónap átlagos közepe 20,2 oC, míg rendszeresen legalacsonyabb hõmérséklet januárban adódik.
Az elmúlt évben súlyos terméskiesést okozott a paprikán és a paradicsomon termésfoltosodás, fóliák alatt is (kőgyapoton) tömegesen jelentkezett a csúcsrothadás néven is ismert fiziológiai betegség. Annak ellenére, hogy a betegséggel sokat foglalkozott a szaksajtó, sok termesztő a pontos okával, a megelőzés és a megszüntetésének lehetséges módjaival nincs tisztában.
A szabadföldi paprika termesztésében az egyik legjelentősebb növényvédelmi problémát a vírusbetegségek okozhatják, ezért a termesztés meghatározó eleme a vírusvektor levéltetvek elleni védekezés. A vírusos betegségek következtében jelentősen csökken a növények termőképessége és romlik a termés minősége is, ezért a levéltetvek megfigyelését a kiültetés illetve kelést követően azonnal meg kell kezdeni sárga ragacsos lapokkal vagy sárga fogótálakkal.
A zöldségtermesztés legnehezebb és legtöbb kockázattal járó része a palántanevelés, ezen belül is az egyik legtöbbet vitatott és legtöbb bizonytalanságot a földkeverékek megválasztása és használata jelenti. Ugyanakkor az elmúlt években lényeges változás volt tapasztalható, egyre több termesztõ tért át a gyenge minõségû kertiföldekrõl és gyepkockákról a tõzegalapú tápkockák használatára. Talán most a palántanevelési idény kezdetén nem árt néhány szót errõl szólni, hisz még meglehetõsen sok ezen a téren a bizonytalanság, és van néhány kertész, akinek szüksége van ilyen téren néhány tanácsra.
Ott voltunk a dusnoki szója betakarításakor (VIDEÓKKAL!)
