Bár jó szezon vár a magyar zöldségekre, nehézségek továbbra is vannak: a megnövekedett költségek kezelése, azok érvényesítése a termelői árakban továbbra meghatározó.
Már elérhetőek a hazai üzletek polcain a magyar termesztésből származó friss tavaszi zöldségek – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Nagyobb mennyiségben kaphatnak magyar paprikát és paradicsomot a boltok: az 500 termelőt tömörítő szentesi DélKerTÉSZ ugyanis 2,7 milliárd forintos beruházással növeli logisztikai kapacitásait.
A hozzáadott érték, az értékteremtés, az értékrend fogalmak mind-mind mást jelentenek, egy azonban mégis közös bennük az „Érték”, amely meghatároz egy nemzetet, azon belül egy társadalmat, de magát az érték előállítását is, esetünkben egy közismert hazai terméket, a szentesi paprikát jelenti.
Könnyű dolgunk van, mert természetes módon is bevihetjük a szervezetnek szükséges vitaminokat, amelyek ráadásul itthon teremnek, még a ködös téli időszakban is.
A térség és régió, esetlegesen Közép-Kelet Európa meghatározó paprika és paradicsom kereskedőjévé is válhat a szentesi DélKerTész, amely több mint két évtizedes fennállása óta, - az állandó és dinamikus fejlesztéseinek, hűséges tagjainak, beszállítóinak és ars poétikájának köszönhetően -, a hazai TÉSZ-ek között is olyan pozíciót ért el, amely garanciát jelent a további bővítésekhez, terjeszkedéshez.
A képen látható paradicsom palántát és Tomajino koktél paradicsomot, továbbá valamennyi terméket, amelyek az Árpád-Agrár Zrt. standján voltak láthatóak a XXVIII. hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásár keretében, megcsodálták az arra járók, de a legkisebbek meg is kóstolhatták a finom, mézédes Sweetelle koktélparadicsomot.
A szentesi zöldpaprika a magyar agrárium megőrzendő értéke, a régió ugyanis stratégiai zöldségtermesztő terület, ahol az elmúlt években jelentős fejlesztések teremtették meg a jövedelmezőbb gazdálkodás feltételeit és biztosítják a paprikatermesztéssel foglalkozók és családjaik jövőjét - hangsúlyozta az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára Szentesen, a X. Magyar Paprika Napja szakmai rendezvényen szeptember elején.
A geotermikus energia, mint egyedülálló kincs évtizedek óta megalapozója és egyben a jövőt jelentő energiaforrása a Dél-Alföldi régióban található kertészeti tevékenységeknek. Ahol termálvizek törnek fel a földből, - a világ számos területén -, ott egyértelmű a geotermikus energia hasznosítása, Európában pedig legjelentősebb geotermális víz- és hőtartalékaival hazánk rendelkezik. Az Árpád-Agrár Zrt. területein 21 termálkút található, ezek közül 20 db a 60-as, 70-es években létesült, amelyek korszerűsítése a hatékony felhasználás érdekében éppen időszerű.
A hosszútávon gondolkodó gazdálkodók és termelők jogosan tehetik fel a kérdést, hogy ki és milyen irányba tartja az iránytűt, mi alapján és hogyan döntsenek, ha egy növénykultúrát ellepnek a nem várt, ám látható és károkozó, kúszó-mászó mumusok.
A szabadföldön termesztett zöldségfélék betakarításának idõszaka rövid, de fogyasztásuk folyamatos az év minden napján.
Napjainkban az étkezési paprika termõfelülete (szabadföld és hajtatás) 5–6 ezer hektár között változik, ami a 80-as évekhez képest jelentõs visszaesésnek számít.
A kén fontos növényi tápanyag, noha a makroelemek (mezoelemek) közé sorolják, a nitrogénnél a foszfornál és a káliumnál lényegesen kevesebbet halmoznak fel belõle a növények.
A mai értelemben vett „étkezési paprika” termesztésének meghonosodása a XIX. század végére tehetõ Magyarországon. Az 1970-es évek végén még mintegy 10–12 ezer hektár termõfelülettel számolhattunk, de a kilencvenes évek elején egy erõteljes visszaesés indult meg, aminek hatására ma már az összes termõfelület alig haladja meg a 4000 ha-t.
A „Magyarország Kultúrflórája” sorozat bemutatásával az Agro Napló hasábjain azért foglalkozunk, mert szeretnénk, ha a lap tisztelt olvasói a sorozat folyamatosan megjelenõ füzeteivel elsõként ismerkednének meg.
Csallóköz Pozsony alatt kezdõdik, ahol a Duna két ágra szakad. Az egyik ága északnak fordul, az Érsekújvári Duna-ág vagy Kis-Duna, a másik a Nagy- vagy Öreg-Duna. Felszíne csekély kivétellel síkság. Szlovákia déli, kimondottan kontinentális jellegû szeszélyes éghajlatú területe. A július hónap átlagos közepe 20,2 oC, míg rendszeresen legalacsonyabb hõmérséklet januárban adódik.
Az elmúlt évben súlyos terméskiesést okozott a paprikán és a paradicsomon termésfoltosodás, fóliák alatt is (kőgyapoton) tömegesen jelentkezett a csúcsrothadás néven is ismert fiziológiai betegség. Annak ellenére, hogy a betegséggel sokat foglalkozott a szaksajtó, sok termesztő a pontos okával, a megelőzés és a megszüntetésének lehetséges módjaival nincs tisztában.
A szabadföldi paprika termesztésében az egyik legjelentősebb növényvédelmi problémát a vírusbetegségek okozhatják, ezért a termesztés meghatározó eleme a vírusvektor levéltetvek elleni védekezés. A vírusos betegségek következtében jelentősen csökken a növények termőképessége és romlik a termés minősége is, ezért a levéltetvek megfigyelését a kiültetés illetve kelést követően azonnal meg kell kezdeni sárga ragacsos lapokkal vagy sárga fogótálakkal.
A zöldségtermesztés legnehezebb és legtöbb kockázattal járó része a palántanevelés, ezen belül is az egyik legtöbbet vitatott és legtöbb bizonytalanságot a földkeverékek megválasztása és használata jelenti. Ugyanakkor az elmúlt években lényeges változás volt tapasztalható, egyre több termesztõ tért át a gyenge minõségû kertiföldekrõl és gyepkockákról a tõzegalapú tápkockák használatára. Talán most a palántanevelési idény kezdetén nem árt néhány szót errõl szólni, hisz még meglehetõsen sok ezen a téren a bizonytalanság, és van néhány kertész, akinek szüksége van ilyen téren néhány tanácsra.
Súlyos higiéniai problémák a Békés megyei állattartó telepen
