Az egész évben folyamatos, biztonságos primőrkínálat biztosítása érdekében a kertészeti ágazat az eddigi támogatások mellett 30 milliárd forintos keretösszegű további fejlesztési forrásra számíthat – jelentette be az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Szentesen, a „IX. Magyar Paprika Napja” elnevezésű szakmai rendezvényen.
Hamarosan új, 2,5 hektáros, a legkorszerűbb technológiával felszerelt üvegház kezdi meg működését az Árpád-Agrár Zrt-nél, Szegváron – közölte a társaság lapunkkal.
Letarolják a poloskák a hazai paprikaültetvényeket – írja a Magyar Nemzet. Egyelőre még menthetőnek tűnik a helyzet, viszont sok bonyodalmat okoz a kártevők irtása.
A CIMAT elnevezésű új, határokon átnyúló projekt keretében belga és holland egyetemek, kutatóintézetek, és gyártók együttműködésének a célja helyi élelmiszer-előállítást segítő, kisméretű multifunkcionális robotok kifejlesztése – derül ki a Syngenta Magyarország Blog hírlevél legfrissebb számából.
A Nébih engedélyezte a Benevia® és a Coragen® 20 SC rovarölő permetezőszerek szükséghelyzeti felhasználását hajtatott paprika és hajtatott paradicsom kultúrákban.
Az Árpád-Agrár Zrt.-vel foglalkozó cikkünk folytatásában a biológiai növényvédelem, a közösségi média szerepe és a munkaerő megtartása kap hangsúlyt. Az egészséges hazai élelmiszer előállítása és fogyasztása mindenidők legfontosabb törekvésévé vált, ami érdekében a termelők kulcsszerepet kaptak és vállaltak. Oltyán István, az Árpád-Agrár Zrt. palántanevelési ágazatvezetője számol be a felelősségről és azokról az intézkedésekről, amelyek a cégcsoporton belül a munkaerő megtartását eredményezték.
Ezzel a címmel jellemezhető leginkább a szentesi Árpád-Agrár Zrt.-ben zajló folyamatos munkavégzés és a kiváló minőségű termékek előállítása. Az irántuk egyre jobban növekvő kereslet, a hazai agrárgazdaságban is meghatározó szereppel bír. Oltyán István palántanevelési ágazatvezető interjújában beszámol a jelenlegi helyzetről, a korábbiakban bevezetett újítások előnyéről és mindazokról a folyamatokról, amelyek a zavartalan munkavégzést, a jövőbe vetett hitet és a további export piacok nyitását jelentik.
Új piaci lehetőségeket és modernizált, környezettudatos palántanevelést ígér a KITE Zrt. Derecskei Kertészeti Telephelyén végzett növényház-korszerűsítés, mely a nagyközönség számára 2019. szeptember 4-én a VIII. Magyar Paprika Napja rendezvényen mutatkozott be. A beruházás előkészületei 2016-ban történtek meg, a tesztüzemre 2019-ben került sor, teljes kihasználtságában pedig 2020-tól működik majd.
A XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon az Árpád-Agrár Zrt. standja valósággal pezsgett az üzleti partnerektől, a sajtó munkatársaitól és mindenkitől, aki a legfinomabb hazai zöldségtermesztés iránt érdeklődik.
Már egy tucatnyi magyar termény exportja szűnt meg, de akkora a visszaesés, hogy olyan híres hazai termesztésű zöldségek és gyümölcsök kivitele is visszaesik, mint a dinnye vagy a paprika. Nem alkalmazkodik az ország a megváltozott piaci igényekhez, de egyre nagyobb gondot okoz a klímaváltozás és a munkaerőhiány is.
A szabadföldön termesztett zöldségfélék betakarításának idõszaka rövid, de fogyasztásuk folyamatos az év minden napján.
Napjainkban az étkezési paprika termõfelülete (szabadföld és hajtatás) 5–6 ezer hektár között változik, ami a 80-as évekhez képest jelentõs visszaesésnek számít.
A kén fontos növényi tápanyag, noha a makroelemek (mezoelemek) közé sorolják, a nitrogénnél a foszfornál és a káliumnál lényegesen kevesebbet halmoznak fel belõle a növények.
A mai értelemben vett „étkezési paprika” termesztésének meghonosodása a XIX. század végére tehetõ Magyarországon. Az 1970-es évek végén még mintegy 10–12 ezer hektár termõfelülettel számolhattunk, de a kilencvenes évek elején egy erõteljes visszaesés indult meg, aminek hatására ma már az összes termõfelület alig haladja meg a 4000 ha-t.
A „Magyarország Kultúrflórája” sorozat bemutatásával az Agro Napló hasábjain azért foglalkozunk, mert szeretnénk, ha a lap tisztelt olvasói a sorozat folyamatosan megjelenõ füzeteivel elsõként ismerkednének meg.
Csallóköz Pozsony alatt kezdõdik, ahol a Duna két ágra szakad. Az egyik ága északnak fordul, az Érsekújvári Duna-ág vagy Kis-Duna, a másik a Nagy- vagy Öreg-Duna. Felszíne csekély kivétellel síkság. Szlovákia déli, kimondottan kontinentális jellegû szeszélyes éghajlatú területe. A július hónap átlagos közepe 20,2 oC, míg rendszeresen legalacsonyabb hõmérséklet januárban adódik.
Az elmúlt évben súlyos terméskiesést okozott a paprikán és a paradicsomon termésfoltosodás, fóliák alatt is (kőgyapoton) tömegesen jelentkezett a csúcsrothadás néven is ismert fiziológiai betegség. Annak ellenére, hogy a betegséggel sokat foglalkozott a szaksajtó, sok termesztő a pontos okával, a megelőzés és a megszüntetésének lehetséges módjaival nincs tisztában.
A szabadföldi paprika termesztésében az egyik legjelentősebb növényvédelmi problémát a vírusbetegségek okozhatják, ezért a termesztés meghatározó eleme a vírusvektor levéltetvek elleni védekezés. A vírusos betegségek következtében jelentősen csökken a növények termőképessége és romlik a termés minősége is, ezért a levéltetvek megfigyelését a kiültetés illetve kelést követően azonnal meg kell kezdeni sárga ragacsos lapokkal vagy sárga fogótálakkal.
A zöldségtermesztés legnehezebb és legtöbb kockázattal járó része a palántanevelés, ezen belül is az egyik legtöbbet vitatott és legtöbb bizonytalanságot a földkeverékek megválasztása és használata jelenti. Ugyanakkor az elmúlt években lényeges változás volt tapasztalható, egyre több termesztõ tért át a gyenge minõségû kertiföldekrõl és gyepkockákról a tõzegalapú tápkockák használatára. Talán most a palántanevelési idény kezdetén nem árt néhány szót errõl szólni, hisz még meglehetõsen sok ezen a téren a bizonytalanság, és van néhány kertész, akinek szüksége van ilyen téren néhány tanácsra.
A Shandongi Tudományos Akadémia is támogatja a SZIE koronavírus prevencióját
