MENÜ

Címke: szárbontás

Partnereink hírei > X 2021.09.29.

A szárbontás másodlagos hatásai

A szántóföldön termesztett növénykultúrák betakarított termése a teljes növényi biomassza kevesebb, mint 50%-a. A fennmaradó nagyobb rész melléktermék, melynek jelentősebb része nem kerül vissza a talajba. A gabonafélék, ipari és takarmánynövények gyökér- és szármaradványa átlagosan a 8-10 tonnát is elérheti hektáronként.

Partnereink hírei > X 2021.09.21.

Érték hever a földeken: így fordíthatjuk a javunkra!

A tarlóhántás a nyári betakarítási munkák után az első és legfontosabb agrotechnikai beavatkozás. Ezzel a művelettel többek között a talaj vízkészletének megóvását, a talaj mihamarabbi beéredését – így a következő kultúra eredményességét – segíthetjük elő.

Partnereink hírei > X 2021.09.16.

7 érv a szárbontás mellett – Ön kihagyná?

Az aratás után visszamaradó szár- és gyökérmaradványok komoly tápanyag-utánpótlást jelenthetnek a talajnak, jelentős mennyiségben tartalmaznak ugyanis kötött állapotban lévő nitrogént, foszfort és káliumot is. Mindezt egyszerűen, hatékonyan és költséghatékonyan a magunk javára fordíthatjuk a Natur Agro Hungária szárbontó baktériumkészítményeinek alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/09 > Pr Natur Agro Natur Micro szárbontás

Szárbontással csak nyerhet!

Aki a repce nyárvégi vetése előtt beiktat egy mikorbiológiai szárbontást, az előző vetés után maradt szár- és gyökérmaradványok lebontásával tápanyagban gazdagabb, élettel telibb talajt kap. A repce zavartalan fejlődése szempontjából nagyon fontos az egészséges talajállapot, ebben is segítenek a talajkondicionáló készítmények.

Szakfolyóirat > 2017/10 > Pr Natur Agro Natur Micro Kukorica

Tarló- és talajkezelés a kapások után

A kukorica és napraforgó betakarítása után a nagy mennyiségű szár- és gyökérmaradvány állandó problémát jelent. Azonban tekinthetünk rá lehetőségként is, mivel tápanyagforrásként szolgálhat az utóvetemény számára, ha megfelelő módon, biológiai megoldásokkal kezeljük. A nagy tömegű növényi maradványok beforgatásával és lebontásával jelentős mennyiségű szerves anyag, foszfor és kálium nyerhető ki és juttatható a talajba természetes úton. Ez környezetkímélő és az esetleges későbbi, kémiai módszerekkel történő tápanyag-utánpótlás költségeit is csökkentheti.

Szakfolyóirat > 2019/09 > Pr Terragro Kereskedelmi Kft. klímaváltozás Talajvédelem

Termőföldek – Nyomás alatt…

Augusztus első napjaiban jelent meg az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, FAO) legfrissebb jelentése a klímaváltozás és a földhasználat elsivatagosodásra és élelmiszer-biztonságra gyakorolt hatásairól. Bolygónk szárazföldi területeinek mintegy 75 százaléka érintett! Ekkora területen kimutatható az emberi tevékenység káros hatása a talajok állapotán.

Szakfolyóirat > 2020/10 > Pr AGRO.bio Hungary Kft. CELL® cellulózbontó

Eljött a szemléletváltás ideje... A jó talaj aranyat ér!

A talaj egy feltételesen megújuló (megújítható) természeti erőforrás, amelynek termékenysége a szántóföldi termelés alapja. A termékeny talaj olyan fizikai, kémiai és biológiai egység, rendszer, amelynek legfontosabb értékmérő tulajdonsága a szerves anyag (humusz) tartalma. Ez minél magasabb, a talajnak annál jobb a tápanyag-, víz-, hőgazdálkodása, annál jobb a szerkezete.

Oldalak: 1 / 3
1 2 3