A talajlakó baktériumok, sugárgombák, gombák, enzimjeik segítségével bontják el a talajba került szerves anyagokat. Mivel a növény-maradványok különböző mennyiségben tartalmaznak cukrokat, fehérjéket, keményítőt, zsírokat, cellulózt, hemicellulózt és lignint, ezért a bontásuk sebessége és hatékonysága is változó.

Mi történik, ha visszajuttatjuk a talajba a növényi maradványokat?

A növényi maradványok visszajuttatása a talajba hatékony módszer a talaj szervesanyag-készletének fenntartására, a talajok biológiai aktivitásának fokozására, illetve annak fizikai tulajdonságainak javítására, mellyel csökkenthető a talajerózió kockázata is. A szármaradványok gyarapítják a talaj humusztartalmát, végső soron a növény számára felvehető tápelemek szabadulnak fel belőle, ami a következő kultúrnövény hasznára is válik.

A növényi szövetek legfontosabb alkotórésze a cellulóz, mely a bioszféra legnagyobb mennyiségben keletkező, szénalapú szerves anyaga. A hosszú láncokat alkotó cellulóz lebontása a szén mineralizációjának (vagyis hogy a szerves kötésű szén szervetlen CO2-dá alakuljon át) alapvető fontosságú tényezője. Lebontásukra csak néhány, specializálódott cellulózbontó mikroorganizmus (baktériumok, sugárgombák és mikroszkopikus gombák) képes, celluláz bontó enzimjeik segítségével. A szármaradványokban rejlő makro- és mikroelemek a mikroorganizmusok lebontó munkájának köszönhetően a szerves kötésből a növények számára felvehető szervetlen ionok képződnek. A terület bővített talajvizsgálatából a mikrobiológiai kezelések hatására már rövidtávon is kimutathatunk kedvező változásokat, amelyek a növény vegetatív fejlődésében, közvetve a termés mennyiségében, minőségében valamint a talaj szerkezetében, annak művelhetőségében is megmutatkoznak.

Szántóföldi, fitotronos és cserépedényes kísérleteinkben is bizonyítottuk, hogy a szármaradványok makro- és mikroelem tartalma azok mikrobiológiai bontása után a talaj tápanyagkészletét jelentősen gyarapítja.

Számolj vele!

A műtrágyák minden képzeletet felülmúló drágulásával a tápelemek megőrzése a talajban pénztárcába vágó kérdéssé is vált. 

Egyszerű számítással:

• a piacon kapható legolcsóbb műtrágya árakkal számolva,
• a tarló szármaradványainak 75 %-os elbontását alapul véve,
• a főbb kultúrák átlagtermésével kalkulálva (kukorica 10 t/ha, búza 5 t/ha, napraforgó 3,5 t/ha)

 a következő forintosított hatóanyagértékeket kapjuk hektáronként:

A Phylazonit Tarlóbontó készítményben lévő baktérium törzsek a szármaradványok teljes bontása, a tápanyagok mineralizálása mellett a kártevő talaj gombák visszaszorítását is végzik, így a nagyobb tömegű bomló szerves anyagon elszaporodó gombák kártétele a tarlóbontással jelentősen csökkenthető. Ez utóbbi hatás azért is fontos, mert egy szűkülő vetésforgóban kulcskérdés, hogy a vetett növényük kezdeti fejlődése egészséges tud-e lenne. A precíziós szemlélet a gépi megoldásokon felül egy költségoptimalizáló hozzáállást is megkövetel, így, ha a növényvédelem oldaláról is tudunk megtakarítást elérni, akkor ezzel is jól szolgáljuk egy eredményesebb mezőgazdasági termelés megvalósulását, nem beszélve arról, hogy az Európai Unió célkitűzéseiben szereplő környezeti terhelés csökkentését is támogatjuk. 

További információ:
phylazonit.hu