A sikeres hazai agrárium kulcsa az állami és a gazdálkodói oldal modernizációja – fogalmazott Juhász Anikó az Agrárminisztériumban rendezett tanácskozáson.
Magyarország Digitális Agrárstratégiájának kiemelkedő részét képezi a Digitális Agrárakadémia. A programsorozat Erdélyben folytatódik. A határon túli gazdatársak 10 előadáson fejleszthetik szaktudásukat.
Novemberben több precíziós növénytermesztéssel foglalkozó esemény megrendezésére került sor az AXIÁL Kft.-nél. Az egyik eseményt a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakiskolák szakoktatóinak, a másik rendezvényt pedig a vállalat ügyfelei számára szervezték.
Válaszoljon 2019. szeptember 5-ig a TALAJEGYETEM sorozatunk augusztusi kérdéseire, és nyerje meg az Agrova Kft. által felajánlott Phylazonit Tarlóbontó baktériumtrágyát.
Az ENSZ FAO és partnerei meghívására meteorológiai szakértők és döntéshozók érkeztek Budapestre, hogy Föld-megfigyelési technológiákról tanuljanak.
Napjainkban általánossá vált a műholdakon vagy légi eszközökön elhelyezett szenzorokból származó adatok gyakorlati használata az élet különböző területein, mint például a globális folyamatok monitorozása, biomassza-becslés és a mezőgazdasági parcellák azonosítása. A távérzékeléssel lehetőségünk nyílik a hagyományos pontszerű földi mintavételi adatok mellett (helyett) nagy területekről egyidejűleg információt nyerni. A távérzékelési technikák ereje abban rejlik, hogy képesek a környezeti paraméterek gyors térbeli és időbeli értékelésére, amelyek jellemzően nem, vagy csak nagy erőforrások alkalmazásával szerezhetők be helyszíni mérésekből, ezáltal a terepi munka nagyban csökkenthető. A megfelelően feldolgozott és kiértékelt távérzékelt adatok nélkülözhetetlen alapadatai különböző alkalmazásoknak (pl. parcella ellenőrzés). Az informatikához hasonlóan a távérzékelésben is jelentős fejlődés tapasztalható. Új táv- érzékelési célú űreszközök és egyre nagyobb információtartalmú felvételek jelennek meg, amelyek közül egyes típusok a globális és meteorológiai folyamatok megfigyelésére (meteorológiai műholdak), mások a precíziós technikákban alkalmazhatóak (pl. légi felvételek). A felvételek felbontásának növekedésével egyre részletesebb tulajdonságokat figyelhetünk meg. Az 1 m körüli terepi felbontású felvételekkel a néhány méter térbeli kiterjedésű tereptárgyak (pl. faegyedek) is megfigyelhetők, amelyek az erőforrás-megfigyelő műholdak 20–30 m-es terepi felbontású felvételein nem azonosíthatóak. A továbbiakban a Károly Róbert Főiskola Távérzékelési és Vidékfejlesztési Kutató Intézetében alkalmazott légi távérzékelő rendszerek és ezek alkalmazási lehetőségei kerülnek bemutatásra.
A távérzékelést és a térinformatikát a mezőgazdaság számos területén lehet felhasználni. Ezek között kiemelt jelentőséggel bír a jelenleg a mezőgazdaság előtt álló kihívások miatt a precíziós gazdálkodás – foglalta össze a téma jelentőségét a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetének (MTA ATK TAKI) két munkatársa az Agro Naplónak.
Hazánk talaj és domborzati viszonyai mellett a táblán belüli különbözőség szinte minden régióban jelentkezik a kultúrnövény fejlettségét, hozamát tekintve.
Napjainkban, amikor a távérzékelés, térinformatika és a GPS-technológia számtalan adatgyűjtési, elemzési és térképezési megoldásokat nyújt, többen azt gondolhatják, hogy a precíziós technológia bevezetése egy automatikus folyamat, mely nem igényel agronómiai, agrokémiai és ökonómiai ismereteket és a szakemberektől szintetizáló képességet.
A távérzékelési eszközök által szolgáltatott adatok alapjaiban reformálták/reformálják meg a helyspecifikus gazdálkodást.
Havonta jelentkező cikksorozatunk ötödik részében a távérzékelés és a monitoring fontosságát emeltük ki a mezőgazdasági gyakorlat szempontjából. A drónok és a műholdak által készített felvételek felhasználási lehetőségeiről érdeklődtünk a témában járatos agrárszakemberektől. Az anyagok elkészítésekor elsősorban a szántóföldi kihívásokra és megoldásokra összpontosítottunk, arra törekedve, hogy új ismereteket és összefüggéseket mutathassunk be az olvasóknak.
Nem akkora újdonság a műholdadatok felhasználása a mezőgazdasági szektorban, mint sokan gondolnák. Egyes szervezetek már a NASA 1972-ben indult Landsat-programja óta élnek ezzel a lehetőséggel. A közelmúltban azonban jelentősen bővült az adatok felhasználhatóságának köre.
Havi cikksorozatunk hatodik részében a műholdas távérzékelés és a térinformatika gyakorlati fontosságát mutatjuk be. A világűrből készített felvételek olyan adatokat és információkat adnak a termelőknek, amivel komoly előnyt szerezhetnek a gazdálkodás során.
A modern kor eddig ismeretlen kihívásokat tartogathat számunkra mezőgazdasági tevékenységeink során. A kihívásoknak való megfelelés egyik lehetősége a minél fejlettebb műszaki tartalom.
Már megkezdődött az AKG- és az ÖKO-támogatások előlegkifizetése!
