MENÜ

Címke: termőképesség

Szakfolyóirat > 2014/03 > Pr termés AGRO.bio termőképesség

Nagyobb termőképesség és fokozott termésbiztonság mikrobiológiai termékek használatával

„Humusz nélkül a talaj 
csak finomra őrölt szikla” 
– tartja a világot bejárt mondás –, amely amellett, hogy igaz, jól mutatja, hogy a szerves anyagokból álló humusz adja a talaj termékenységének lényegét. A humusz kialakításában fenntartásában és folyamatos újraépítésében nélkülözhetetlen szerepet játszanak a talajban rendkívül nagy számban és fajgazdagságban élő mikroorganizmusok.
Szemléletes a tény, hogy egy kis marék földben bizonyosan több baktérium él, mint ahány ember benépesíti a földet. 
A talajban élő baktériumok és más mikroorganizmusok viszont egyrészt nagyon toleráns szervezetek abban az értelemben, hogy kiválóan tudnak alkalmazkodni nagyon különböző életfeltételekhez és olyan kitartóképleteket tudnak létrehozni, amellyel a legkedvezőtlenebb természetes környezeti hatásokat is át tudják vészelni. Ez is magyarázza, hogy a legtöbb jelenlegi talajbaktérium évmilliók óta él a talajban, miközben az állat- és növényvilág azóta alapvetően kicserélődött. Van azonban pár dolog, amit ezek a kiválóan alkalmazkodó mikroorganizmusok nem vagy csak nehezen képesek elviselni. Ezek közül a legnagyobb hatású a műtrágyák használata, amely olyan koncentrációban történik, amely kevés esélyt sem hagy a hasznos baktériumok túlélésére. Az utóbbi évtizedek mezőgazdasági gyakorlata a szó szoros értelmében megtizedelte a szántóföldek talajában élő baktériumokat.

Szakfolyóirat > 2012/09 > Szántóföld búza durumbúza termőképesség

Õszi durumbúza-nemesítés Martonvásáron

A durumbúza világszerte a száraztésztagyártás elsõdleges alapanyaga, az évente megtermett 30–40 millió tonna termés 94–98%-ából olasz típusú tésztatermék készül. A durumbúzának több kedvezõ tulajdonsága is elõnyt jelent a feldolgozási folyamat során. Nagy sárga pigmenttartalma tojás hozzáadása nélkül is esztétikus, hosszan eltartható termék elõállítását teszi lehetõvé. Fehérje- és nedvessikér-tartalma is nagy, de emellett még a sikérszerkezete is különleges. Az erõs sikérváz a feldolgozás, majd a fõzés során képes visszatartani a keményítõ molekulákat, aminek következtében a tészta felülete nem nyálkásodik, nem ragad, alakját stabilan megõrzi.  

Szakfolyóirat > 2011/12 > Pr hibrid Kukorica Pioneer

P9578 - A leggazdaságosabban termeszthetõ Pioneer kukorica hibrid!

A Pioneernál mindig keressük a választ a kihívásokra, és ennek fényében olyan új hibrideket igyekszünk ajánlani a termelõinknek, melyek valamilyen szempontból, bizonyos tulajdonságaiknál fogva többet nyújtanak, mint az elõdeik. A P9578 esetében a nemesítõinknek oly mértékben sikerült a fõbb gazdasági értékmérõ tulajdonságait javítani, hogy egy egészen kivételes ajánlatot képez portfóliónkban.

Szakfolyóirat > 2011/03 > Pr fajta Termelés hibridek

A fajtaválasztás jelentõsége szélsõséges termesztési feltételek között

Hazánkban évtizedek óta a legnagyobb szántóföldi körülmények között termesztett kultúra a kukorica. Megközelítõleg 1-1,2 millió ha-on vetjük évrõl évre. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a kukorica termésbiztonsága és jövedelemtermelõ képessége nagy mértékben ingadozik. Részben a klímaváltozás és az egyre inkább fellépõ idõjárási anomáliák tehetõk ezért felelõssé, valamint a kiszámíthatatlan, tervezhetetlen terménypiaci ármozgások.  

Szakfolyóirat > 2011/01 > Tudósítás vetőmag Pioneer termőképesség

Sajtónap a világ legnagyobb kapacitású vetõmagüzemében

A Pioneer szarvasi vetõmagüzeme szolgált helyszínül a decemberi sajtónaphoz – s a 4. alkalommal megrendezett találkozót ezúttal üzemlátogatás is kiegészítette. A nagyszabású rendezvény aktualitását az is indokolta, hogy a Pioneer ma már szerves részévé vált a mezõgazdaságnak, s a magyar piacon is kiemelkedõ mentalitásával, szervezésével és széles termékajánlatával mûködik.  

Szakfolyóirat > 2010/09 > Szántóföld hibrid Kukorica betakarítás

Felkészülés a szemes kukorica CCM és LKS betakarítására

A kukoricatermesztésben eltérõ betakarítási, tárolási és felhasználási technológiák alakultak ki. Az 1970-80-as évtizedekben fõleg a szemesen, szárítva betakarítási és tárolási mód terjedt egyre jobban. Azonban az energiaárak növekedése következtében a szárítási költségek egyre jobban növelték a segédüzemági költségeket, illetve a kukoricatermesztés költségét.  

Szakfolyóirat > 2009/12 > Pr Dekalb Kukorica termés

Új csillagok a DEKALB kukorica palettáján!

A mögöttünk álló szezont értékelve elmondható, hogy egyáltalán nem átlagos évjáratunk volt, hanem nagyon is speciális, mely alig hasonlítható az elmúlt néhány évhez. A „száraz évjárat” jellemzés igaz ugyan, de nem úgy, mint ahogyan azt az elhíresült 2007-es évjáratról mondtuk. Idén nagyon száraz volt az április és a május, mely a vetési idõszakra, a kelésre, a gyomirtásra és a korai fejlõdésre volt kedvezõtlen hatással.

Szakfolyóirat > 2006/08 > Pr repce termés káposztarepce

Bizalom az õszi káposztarepcének, avagy az olajrepce termesztés perspektívája a repcetermesztés múltjának feltérképezésével

Az õszi káposztarepce hazai termesztésének korlátai között gyakran elsõként említik meg a termelõk, hogy a sikeres repcetermesztés ökológiai határai kizárólag a Dunántúl és az Alföld É-i részeire korlátozódnak. Az uralkodó nézet szerint a fennmaradó területeken csak a vállalkozó szellemû gazdálkodók és a kényszerhelyzetbe került gazdaságok foglalkoznak a repcetermesztéssel.

Szakfolyóirat > 2006/03 > Pr vetőmag Elitmag Kft. fajták

Csak vetni kell!

Minden gazdálkodónak évrõl-évre eltérõ termesztési feltételek között kell megfelelni a gabonapiac egyre növekvõ elvárásainak. Ebben jelentõs szerephez jut a stabil biológiai alapot biztosító fajta és annak minõsített vetõmagja.

Szakfolyóirat > 2004/3 > Növénytermesztés hibrid termés fajta

Fajtaválasztásról - vetõmagvásárlásról takarmánykukorica termesztõknek

A világon évrõl-évre termelt szemes termények közül a búza, a kukorica és a rizs szolgálják legnagyobb tömegben az emberiséget. Közülük az elmúlt másfél évtizedben a kukorica állhatott fel legtöbbször a képzeletbeli dobogó legfelsõ fokára. Jelentõségét termõképessége, sokrétû felhasználhatósága (humán táplálkozás, takarmányozás, ipari alapanyag), genetikai és ökológiai plaszticitása, jó tömegkezelési tûrõképessége adják együttesen (1. sz. táblázat). Szerencsére hazánk szántóterületének több mint ¼-én a talaj alkalmas a kukorica termesztésére és a mostohább csapadékviszonyainkat leszámítva klímánk is kedvez különbözõ célú termesztésének. Ennek megfelelõen vetésterülete, a mögöttünk hagyott másfél évtizedben mindig meghaladta az 1 millió ha-t (1,023-1,279 millió ha). Sajnálatos viszont, hogy a hozamok nagymértékben ingadoztak (3,50-6,71 t/ha), amiért az idõjárási anomáliák csak részben okolhatók. A közel 100 %-os ingadozást minél rövidebb idõn belül 6-7 t/ha között kellene stabilizálnunk, mintegy EU tagságunk beköszöntõjeként. Ezt azért is említjük, mert az Unió jelentõs kukorica importõr és nem nehéz kiszámítani, hogy 6,5-7,5 millió t évi termés mennyivel járulhatna a GDP-hez (csak a 2003. évi EU intervenciós kukorica árat: 101 €/t alapul véve), mekkora export alapot képezne a felesleg. Ráadásul ezek a számok még csak a takarmány kukoricában rejlõ lehetõségeket villantották fel. Hajlamosak vagyunk ugyanis megfeledkezni hibridvetõmag-exportunk, csemege- és pattogatni való kukoricatermesztésünk jelentõségérõl. Maradjunk azonban továbbra is a takarmány kukoricánál, annak is egyik legizgalmasabb kérdésénél, a fajtaválasztásnál és a vetõmagvásárlásnál (1. sz. ábra).