MENÜ

Győrszemerén mertek nagyot álmodni! – Tojástermelés szabadtartásban

Agro Napló 2020.07.01.

Június heteiben megkezdődött a Fuchs Tojás Kft. európai szinten is egyedülállónak számító szabadtartásos tojótelepének betelepítése.

 

A győrszemerei telep számos tényezőt figyelembe véve épült meg, mintegy 600 millió forintból. A telepnek otthont adó helyszín választásánál sok mindent szem előtt tartottak. Többek között a vadmadarak vonulási irányának elkerülését, azt is, hogy a környékben halastavak ne forduljanak elő, elegendő földterület legyen kifutónak, az ideális megközelítést, valamint más baromfi telepektől távoli helyszín megtalálását. A Győrszemerén lévő telephely ideálisnak bizonyult minden szempontból, tartási és főleg takarmányozási rendszerének köszönhetően világszínvonalú tojóteleppé vált. Június végén a sajtó munkatársai is betekintést nyerhettek a telep működési folyamataiba.

Tény, hogy a tojástermelők előtt rendelkezésre álló tartásmódok közül a ketreces tartással lehet a legolcsóbban tojást előállítani és a mennyiségi igényeket kielégíteni, ugyanakkor egyre jobban megmutatkozik egy olyan fogyasztói igény is, amely az alternatív tartásból származó tojást preferálja. Szükség van minden egyes tartásmódra akár a ketreces, mélyalmos, szabad vagy biotartásról beszélünk, hiszen a fogyasztónak választási lehetőséget kell adni és elegendő kínálatot szükséges biztosítani a magyar termelésből.

A Fuchs Tojás Kft. története még a 2000 évek előtt indult, a cégvezetés már a kezdeteknél a mélyalmos rendszer mellett tette le a voksát. A piacon az évek alatt ismerté váltak, sokan csak „rókás tojásként” emlegetik termékeiket, amelyek a legnagyobb áruházláncok polcain is megtalálhatók. A cégnek ma már két tulajdonosa van Fuchs Zsolt alapító és Varga Gábor személyében, aki egyben az UBM Csoport egyik tulajdonosa.

 

img_4639_s-k

 

Fuchs Zsolt az Agro Naplónak úgy fogalmazott: „Az új telepünk létrehozásával ötvöztük a modern nagyüzemi termelést a hagyományosnak számító szabadtartás előnyeivel ”.

A mélyalmos tartásnál 9 tyúkot lehet négyzetméterenként elhelyezni, szabadtartásban a kifutón 4 négyzetmétert kell biztosítani tojótyúkonként. Az EU- konform ketreces tartásban az előírás szerinti telepítési sűrűség egy tyúk esetében 750 négyzetcentiméter.

A győrszemerei telepen teljes üzemben 27 ezer tojótyúkot tartanak. Három egyenként 1100 négyzetméteres istálló épült, amelyhez 11 hektárnyi kifutó terület tartozik.

 

img_4638_s-1200

 

Ahhoz, hogy a termelés színvonala és piacra kerülő tojások minősége magas szintet képviseljen számos olyan megoldást vezettek be, amelyek valóban egyedülállóak.

„Több mint három évvel ezelőtt a Bakonygyepesen működő madárházas telepünkön egy takarmányozási kísérletbe vágtunk bele. Kétszakaszos (split feeding) takarmányozást alkalmaztunk. A kísérletet 25 ezres tojótyúk állománnyal végeztük, ma már minden egyes telepükön kihasználjuk ennek a takarmányozási módszernek az előnyeit” – mondja Fuchs Zsolt. 

Tulajdonképpen ez azt jelenti, hogy eltérő beltartalmú takarmányok időben egymás után, azonos etetőben kerülnek a tojótyúkok elé. A családi vállalkozásnak hosszú időkre nyúlik vissza a kapcsolata az UBM Csoporttal, amellyel együttműködve napjainkra kifejlesztettek egy újnak számító nemzetközi színvonalú takarmányozási technológiát. A takarmányozási rendszerben újdonságnak számít az osztott takarmányozás, másodsorban pedig a gyógyfüvekkel dúsított abrak etetése.

A kutatásban részt vett a Pannon Egyetem is, amely a tudományos megalapozást segítette. 

Az osztott takarmányozásra azért lehet szükség, mert a tojótyúkok tápláló anyagszükséglete a napszakokban változik, ezért a takarmányok beltartalmát eszerint alakítják. A délelőtti fázisban a fehérje és energia ellátáson, a további időszakban pedig a megfelelő kalcium biztosításán van a hangsúly. A kísérlettel elérték, hogy a tojótyúkokat az adott időszakban valós igényüknek megfelelően lehet takarmányozni. A takarmányozás másik új eleme a takarmányokhoz adott magyar termesztésű gyógynövénykeverék. Ez egyfajta védelmet nyújt a takarmányokban lévő anyagoknak. A takarmányokhoz kamillát és kakukkfüvet adagolnak, az előbbit egész növényként, utóbbit pedig morzsolt formában. A gyógynövényes kiegészítésnek köszönhetően a tojásban lévő A- és E-vitamin szint megemelkedik. Mérések bizonyították, hogy a tojás beltartalmi paramétereit a gyógynövények módosították, még inkább kedvező élettani formában tudták alakítani.

 

dsc_0355-1200

 

„Az látjuk, hogy az újfajta takarmányozási módszerrel jelentős értékű és mennyiségű fehérjét tudunk megspórolni és az újításnak köszönhetően sokkal magasabb biológiai értékű tojást vehet le a polcról a fogyasztó” - jegyezte meg Varga Gábor.

A piacon jellemzően a közepes és nagyméretű tojásokat keresik. Főleg az idősebb tyúkállományok esetében a nagyobb tojásméretre rendszerint vékonyabb tojáshéj jellemző. Az újfajta takarmányozási módszerrel sikeresen befolyásolni tudták a héjszilárdságot.

„Mindezek mellett a kevesebb fehérje etetésnek a költségtényezői mellett van egy környezettudatos oldala is, hiszen a kevesebb fehérje felhasználás kisebb ammónia kibocsátást is jelent” – mutatott rá a vezetőség.

A telepen különösen nagy figyelmet fordítanak a működés során keletkező információk, adatok feldolgozására, arra, hogy az alkalmazott vállalatirányítási rendszer segítségével még hatékonyabbá tegyék az egyedi takarmányozási rendszer működését.

„Mi úgy látjuk, hogy az alternatív tartás további térnyerése lesz a jellemző a hazai piacon. 2020-ban a saját márkás tojásforgalmunk 40 millió darabra lesz tehető, a szabadtartásos rendszer esetében évi 8 millió darabot tudunk majd előállítani. - Szeretnénk elérni, hogy öt év múlva az általunk értékesített 70-80 millió tojás mind alternatív tartásból származzon” - osztotta meg terveiket Fuchs Zsolt.