MENÜ

Megjegyzések a kukoricavetés témában megjelenő hírlevélhez

2019.03.29.

Több hozzászólás is érkezett a Magyar Kukorica Klub legutóbbi hírleveléhez. Érdekesek, s mivel a hozzászólók hozzájárultak a közléshez, mindannyiunk okulására közzétesszük őket!

 

Dr. Kálmán László (Szeged, Gabonakutató, telefonon adott válasz):​

A 3. ponthoz kifejtette: Amellett, hogy egyetért a gombabetegségek elleni védekezés fontosságával, Magyarországon ez még nem elterjedt szokás. Egyébként is nehéz megítélni azt a pontot (fertőzési helyzetet), amikor egy védekezés hatékony lehet. Viszont érdemes odafigyelni a rovarkártevőkre, amelyek közreműködnek a gombás fertőződések kialakulásában. Ezek ellen eredményesebben lehet védekezni, s közvetetten a gombák (főként fuzáriumok) által okozott fertőzésveszély is csökken.

A 8. pont szövegezésében kifogásolta a "hengerben hagyni" kifejezést. Nem tartja bevett szakmai kifejezésnek, így nem általánosan érthető.

Dr. Árendás Tamás (Martonvásár, Magyar Tudományos Akadémia MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet, e-mailben küldött válasz)​:

"Nekem tetszik a hírlevél figyelmeztető listája - lényegre írányító. A 4. pontban én a "jól" megválasztott gyomirtó szerről írnám a kockázatot. A 10. pontban talán utalni lehetne a szokásosnál szárazabb téli félévben talajba tározott kevesebb vízre, ami indokolja a sűríthetőség alsó határértékeinek betartását. A bogár kapcsán a 12. és 13. pontokban érzek némi ellentmondást (akkor most érdemes, vagy sem 2. éves kukoricában csak emiatt mérgezni?)

Esetleges esőmentes időben a vetésidő csúszáshoz csatolom még az alábbiakat:

Üreges, repedezett talajon a párolgás gyorsabb, ami csapadékmentes, intenzíven melegedő vetésidőszakban a magágy kiszáradásához, ezek következményeként vontatott keléshez, heterogén állományok kialakulásához vezet. Gyors felmelegedés esetén a vetés késlekedése száraz periódusban a vetésmélység növelését teheti indokolttá (+1cm/hét)."

Deák István (Kukorica Termésverseny versenyző, Csongrád, e-mailben küldött válasz)​:

"A hírlevélben leírtakkal egyetértek a kukorica vetésével kapcsolatban. Szerintem még a vetés mélységre is nagyon oda kell figyelni. Április eleji vetésnél a talajhőmérséklet ebben az évben megfelelő lesz, de azért mérni kell. A vetés után szintén zárjuk vissza a talajt, vetőgépet rögtön kövesse a henger.
A gyomirtásnál több hatóanyagú készítményeket használjunk, amelynek egy része talajon keresztül hasson a csírázó gyomokra, mert száraz időben a gyomok is vontatottan kelnek."

György Dániel (Kukorica Termésverseny versenyző, Cigánd, telefonon adott válasz)​

Egyetértek a felsorolással, szükséges, átfogó. A szárazság nagy, az időjárás nagyon emlékeztet a 2015-ösre, amikor 5 t/ha volt gazdasági átlagom.

Köszönjük a hozzászólásokat, jogos megjegyzéseket! Némelyik megválaszolást, magyarázatot is igényel:

Dr. Kálmán László megjegyzéseihez:

A gombabetegségek elleni védekezéshez: Valóban, a gombabetegségek elleni hatékony védekezés megszervezése nem könnyű feladat. Dr. Mesterházy Ákos szerint jelentős összefüggés van a hibrid érzékenysége, védekezés időpontja és a használt szer hatékonysága között. Azon kívül egyes gombafajok a bibecsatornán keresztül - tehát rovar közvetítés nélkül - is fertőzhetnek, míg mások, kisebb fertőzőképességük miatt iglnyik a "segítséget". Az sem mindegy, hogy a befertőzést követően milyen az időjárás. Más gombafajoknak kedvez a mérsékelten meleg, nedves, míg másoknak forró, száraz. Tehát ahhoz, hogy eredményes legyen a védekezés, nem megkerülhető a specialista bevonása a tervezésbe és irányításba.

Nyelvhelyesség: Valóban, helyesebb lett volna a "lehengerezett állapotban tartani" kifejezés használata.

Dr. Árendás Tamás megjegyzéseihez: 

A 4. ponthoz tett megjegyzésével egyetértek, speciális körülmények között még a jól megválasztott gyomirtó szer is váltahat ki fitotoxikus tüneteket - a rosszul választott még súlyosabbat.

A 12. és 13. ponthoz tett megjegyzéséhez: Jogosnak tűnik a felvetés. Csak gondolatban tettem hozzá, hogy néhai Dr. Széll Endre (Gabonakutató, Szeged) az említett ellentmondás feloldására sorközkultivátorból kifejlesztett szerkezettel eredményesen védekezett nem felszívódó, rövidebb hatástartalmú talajfertőtlenítő szerekkel is. A kultivátor művelőtagjait tárcsás réselőre cserélte, s a felszerelt mikrogranulátum szóróval adagolta a peszticidet a kukoricabogár lárvák kelési idejéhez igazítva. Ma, figyelembe véve az optikai és GPS vezérlésű kultivátorokat, ugyanezzel a megoldással kényelmesebben, még jobb eredményt lehetne elérni. 

További hozzászóláskat is várunk! [email protected]


Az eredeti Hírlevél pontok:

  1. Először is emlékezni kell a fő járulákos veszedelmekre, amelyek éppen az ilyen évjáratokban rontják tovább az esélyeket: drótféreg kártétel, mocskospajor kártétel, gyomosodás, levéltetvek, kukoricamoly, gyapottok bagolyepke, atka, golyvásüszög,  többféle fuzárium- és aflatoxin, az "aszálybetegségek" következtében
  2. Aztán elmlékezni kell arra, hogy kártevők és betegségek ellen hatékonyan védekezni csak  egyenletesen kelt és egyenletes feljettségű állományban lehet!
  3. Arra is kell emlékezni, hogy betegségekkel szemben csak az ellenálló hibrideket lehet megvédeni!
  4. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a gyomirtószereket nem minden hibrid tűri egyformán - rendkívüli időjárásban az esetleges érzékenység fokozódik - ilyenkor a rosszul megválasztott gyomirtószer is tehet kárt!
  5. A talajban még megtalálható nedvességgel takarékosan kell bánni - ez a szántások mielőbbi lezárásával (elsimításával, tömörítésével) érhető el - egyébként, aki ezt még nem tette volna, már jól elkésett!
  6. A szántás nélküli, de lazított területeket, függetlenül a mulcsborítástól, le kell hengerezni
  7. A "no-till" területeket, ha nincs komplett, vastag mulcstakaró, sekélyen meg kell tárcsázni, és lehengerezni (ha megfelelő, egyenletes fedettséget biztosít a mucstakaró, nem szabad megbontatni!)
  8. A kiszáradt, rögös táblákat hengerben kell tartani, s csak ha helyreáll a felső legalább 20 cm nedvességtartalma, akkor szabad vetni - nem baj, ha elhúzódik május elejére
  9. Ha nem jelez a meteorológia erős lehűlést jelentős csapadékkal, a vetést előre kell hozni április első felére, hogy a talajban még meglévő nedvességgel a kukorica kikelhessen, s biztonságban várhassa a következő csapadékot
  10. A vetéstávolság egyenletességére a megszokottnál is jobban kell ügyelni, s a tervezett tőszámot az ajánlati sáv alsó határértékéhez kell igazítani
  11. Igazán nagy szükség lesz a szakszerű  starter trágyázásra (5x5 cm szabály!), hogy a gyökér mielőbb tápanyaghoz jusson
  12. Már kisebb kockázati szinten is használni kell talajfertőtlenítő szert a drótférgek és a kukoricabogár lárva ellen (a drótféreg látványosan öl, a kukoricabogár lárva alattomosan pusztít, és száraz talajban nincs gyökérregeneráció!)
  13. A talajfertőtlenítésről korábban azt tartották, hogy bizonyos mértékig véd a mocskospajor és a kukoricabogár lárva ellen, de ez a hiedelem azokból az időkből származik, amikor még goromba, hosszú hatástartamú és (a legutóbbi időkig) felszívódó hatású talajfertőtlenítő szerek is használhatók voltak. (A kukoricabogár lárvák május közepétől, a vetési bagolylepke hernyói június elején kelnek, az utóbbiak főként gyomos kukoricatáblákban!)
Forrás:

mkk-kukorica-barometer