Talentis Agro Zrt. – Szorosabb együttműködés a hatékonyság érdekében (x)

Agro Napló
Szorosabban működik együtt mostantól a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó 12 agrár- és élelmiszeripari társaság, túllépve a holding működési logikán sokkal szorosabb konszern-együttműködést alakítottak ki – jelentette be a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója május elején sajtótájékoztatón.

Csák Gyula, a XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásáron újságírók előtt arról beszélt, hogy a most létrejött cégcsoport az elkövetkező években kiaknázva a vállalati életből, a sokszínű tevékenységből adódó lehetőségeket, a gyors fejlődés útjára tud lépni.

Emlékeztetett: a vállalatcsoportot 12 céggel hozták létre – ezek: a Búzakalász 66 Felcsút Kft., az Aranykorona Zrt., a Hidasháti Zrt., az Agrosystem Zrt., az Aranka Malom Kft., a Kunhalom Agrária Kft., a Vért Vadászati Kft., a Canter Borház Kft., a Dereszla Kft., a Lajta-Hanság Zrt., a Sárvári Mg. Zrt. és a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. -, de a cégcsoporthoz lényegében megközelítőleg 40 gazdasági társaság tartozik, mivel az alapító cégek leánytársaságait, szatellitjeit is a csoport részének tekintik. Az éves árbevétel mintegy 22 milliárd forintot tesz ki, és ez a vezérigazgató szerint a következő években gyarapodni fog nemcsak az árbevételt, hanem a nyereségességet tekintve is. A vállalatcsoport több mint 2000 embernek ad munkát, ebben vannak állandó és idényjelleggel foglalkoztatottak is.

A társaság és a csoport tagjai rendkívül szerteágazó tevékenységet folytatnak. Érdekeltek az állattenyésztésben, a takarmány-előállításban, a növénytermesztésben, a malomiparban, a borászatban, valamint a vadgazdálkodásban és a vadászati turizmusban is. A csoport tagjai döntően olyan gazdasági társaságok, amelyek nagy múlttal, több évtizedre visszatekintő tevékenységgel rendelkeznek. Azaz valamikori termelő szövetkezetek, nagyhírű állami gazdaságok szakmai alapjain működnek a cégek. Természetesen – jegyezte meg a vezérigazgató – mindez adja azt is, hogy azok a tevékenységek, amik akkor sikeresek voltak az akkori viszonyok mellett a természeti adottságokból fakadóan, azok nyilvánvalóan most is meghatározóak, és ezekből következően azokra az alapokra építkezik a cégek mostani tevékenységi köre.

A cégcsoport állattenyésztési tevékenysége három állattenyésztési divízióból áll össze, vagyis szarvasmarha, sertés és baromfiágazattal is rendelkezik. Ez utóbbi esetében a tojástermelés a meghatározó. A takarmánygyártás és előállítás gyakorlatilag a cégcsoport saját igényeinek kielégítését szolgálja,. A szántóföldi kapacitás – a cégcsoport 38 ezer hektárral rendelkezik, amelyből a saját terület kevesebb mint 2000 hektár ami a cégcsoport rendelkezésére áll - több mint kétharmad részén a nagy számú állatállomány ellátásához szükséges takarmány előállítását végzik. A szántóföldi növénytermesztésben a legismertebb szántóföldi növénykultúrák vannak jelen. Jelentős részt képvisel a takarmánynövény-előállítás, de ettől függetlenül nagy részt képvisel az árunövény-termelés is ezeken a területeken. A cégcsoport rendelkezik egy nemrégiben korszerűsített malommal is Bicskén, aminek termékei már jelen vannak a magyar élelmiszerpiacon. A cégcsoport a Tokaji Borvidéktől a Balatoni Borvidéken át Etyek és Somló térségéig rendelkezik szőlőültetvényekkel. A cégcsoport két borászata dolgozza fel a szőlőtermést és juttatja bor formájában a piacra. Emellett a cégcsoportnak az ország több pontján van vadaskertje, kooperációban pedig különböző vadásztársaságokkal is együttműködnek, így komplex vadászturisztikai szolgáltatásokat képesek nyújtani.

A vezérigazgató kiemelte, hogy a növénytermesztésen belül két társaság a Hidasháti Zrt. valamint a Lajta-Hanság Zrt. vetőmagtermesztéssel is foglalkozik, amelynek a két társaságnál évtizedes hagyománya van a kukoricától a vetőborsón át a fűmagig. A szarvasmarhatartás és a tejtermelés hét telephelyen folyik az országban. Így összesen több mint 6000 tejelő marhát tartanak. Sertéseket a Lajta-Hanság Zrt-nél, a Sárvári Zrt-nél és a Búzakalász 66 Kft-nél tartanak, döntően nagy fehér sertéseket. A sertéságazaton belül van egy 200 kocás mangalicatelep is, amely nemcsak árualapot állít elő, hanem a génmegőrzésben is fontos szerepet játszik. Az árutojás-termelést az Aranykorona Zrt. és a Békéscsabán működő Csabatáj Zrt. végzi. A cégcsoportnál összesen 240 ezer tyúkot tartanak. A megtermelt tojások pedig kaphatók Magyarország meghatározó áruházláncaiban.

A cégcsoport Chateau Dereszla pincészete vitte legmesszebb a vállalatcsoport hírét. A pincészet borai jelen vannak a világ számos pontján. Emellett neves borversenyeken megmérettetve is tisztességgel helytálltak. A Canter Borház az etyeki borvidék, a Balaton-felvidék és a Somló térségéből származó szőlőket dolgozza fel borrá. Ez egy rendkívül nagy kapacitású borászat Zánkán. Az Aranka-malom az elmúlt években kezdte meg termelését az új koncepció mentén egy jelentősebb beruházás eredményeként. A cél az, hogy a szóban forgó malom ne csak a kiskereskedelem számára termeljen, hanem jelentősebb ipari beszállítóvá tudjon válni.

A cégcsoport középtávú céljai között szerepel, hogy erősítse  a konszern alapú együttműködést, és így sokszínű tevékenysége egyre hatékonyabbá váljon. Mindez azt jelenti, hogy a cégcsoport szeretné kihasználni azokat szinergiákat, amelyeket a sokféle tevékenység és a nagy terület jelent. Mindez jelenti a költséghatékonyság növelését, és a lehetséges üzleti előnyök kihasználását is. „Az a meggyőződésünk, hogy a vállalatcsoporttá szervezés és azon belül ez a fajta konszern-együttműködés számos tekintetben biztosíthatja ezt a célt” – húzta alá Csák Gyula. Hozzátéve: mindez társasági szinten egységes informatikai rendszerrel, és teljesen egységes kereskedelempolitikai elvek alkalmazásával jár együtt. A cégcsoportnál azon dolgoznak a munkatársak, hogy az előállított termékek ne külön-külön koncepció valamint üzleti megoldások alapján jelenjenek meg a piacon, hanem egymást erősítő egységes koncepció jellemezze a termékeket.

Technológiai értelemben a cégcsoport a jövőben két nagy kihívás előtt áll, ami igaz a teljes magyar mezőgazdaságra is. Az egyik, hogy az agrárium és az élelmiszeripar is egy korszakváltás határán áll. „Ezt a határt elsőként azoknak a társaságoknak kell átlépniük, amelyek cégcsoportunkhoz hasonló méretűek. Gondolok itt arra, hogy a mezőgazdaság abszolút mértékben tudásalapúvá válik. Azaz a tudás és az a fajta gondolkodásmód, ami az elmúlt évtizedekben meghatározta a magyar mezőgazdaságot, 5-10 év múlva várhatóan a múltba vész. Az új generáció már teljesen másképp gondolkodik. Ezért az a cégcsoport szándéka, hogy középtávon, tehát 3-4 év alatt eljussunk odáig, hogy a precíziós gazdálkodás a mindennapok része legyen a holding meghatározó társaságainál, a növénytermesztésben, de a termelés „okosítását” el kívánjuk végezni az állattenyésztésben is. Ezzel szeretnénk biztosítani a hatékonyság növelését, és egyben a termésbiztonságot is.”

Nyilvánvalóan mindehhez az is kell, hogy a cégcsoportnál olyan szakemberek dolgozzanak, akik képesek az új technikai, technológiai tudást a mindennapok szintjén művelni. Ehhez azonban generációváltásra van szükség. Mindennek megoldásához pedig az szükséges, hogy a területre, azaz a mezőgazdaságba és az élelmiszeriparba be tudjuk hozni a fiatalokat. Ezért az egyik fontos célkitűzése a cégcsoportnak, hogy már az idei évben elindítson egy szakemberprogramot, a jövő szakembereinek programját. Mindez pedig a remények szerint azt eredményezi majd, hogy jól képzett szakemberek dolgoznak a cégcsoport vállalatainál az ország minden sarkában a növénytermesztéstől az állattenyésztésen át a vetőmagtermelésig és a borászatig, valamint a vadgazdálkodásig. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az öntözés minél szélesebb körű cél- és okszerű használata nagyon fontos, mert a jövőben csak így lehet megfelelő mezőgazdasági termékeket előállítani mind a fogyasztók, mind pedig az élelmiszeripar számára, mivel a klímaváltozás okozta gondokat nem lehet figyelmen kívül hagyni a mezőgazdasági termelés során.”

A vezérigazgató beszélt arról is, hogy a cégcsoporton belül termékláncokat kívánnak létrehozni, azaz a mezőgazdasági termelésre rá kívánják építeni az élelmiszeripari feldolgozást annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb legyen a hozzáadott-értéknövekmény a cégcsoportnál. Mindehhez pedig elengedhetetlen, hogy mind a termelésben, mind pedig a feldolgozásban alkalmazzák az innovatív megoldásokat, mert a Kárpát-medencében csak így maradhat a mezőgazdaság vezető, meghatározó ágazat - szögezte le Csák Gyula.

talentisagro.hu

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!