MENÜ

Tavaszi talajelemzés, talajvizsgálat!

2019.02.27.

A szántóföldi gazdálkodás optimális tápanyag utánpótlásához elengedhetetlen a gazdálkodóktól a talajelemzés elvégzése. Ennek hiányában a vetésre nem megfelelően előkészített talajoknál jelentős hozamkiesésre lehet számítani!

Milyen tápanyag van a talajban? Mit kell pótolni?

noveny-hianyA legtöbb növénynek a nitrogén, a foszfor és a kálium (NPK) jelenti a 3 legfontosabb elemet. Ezek mellett még opcionálisan mérhető: 

  • Ammónia
  • Magnézium
  • Vas
  • Réz
  • Cink
  • Molibdén
  • Mangán
  • Klór
  • Szulfát

A környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás lényege, hogy a trágyákat, termésnövelő anyagokat kellő időben és mennyiségben kell kijuttatni. Úgy, hogy a növények a tápanyagokat a lehető legjobban hasznosítani tudják. Ezáltal a gazdálkodás során bekövetkező tápanyagveszteségek és a környezeti elemek –első sorban a vizek– ezzel összefüggő terhelése a lehetőségek szerint elkerülhető legyen!

foszforhiany-2Talajvizsgálatkor a leggyakrabban előforduló tápanyag hiányok és okozatai

  • Nitrogén hiány: többségében az idősebb leveleken megjelenő vöröses színárnyalatok mindig a teljes növény világosabb zöld, vagy sárga színével járnak együtt.
  • Foszfor hiány: a gabonában a levélcsúcs nem merev és egyenes tartású, hanem kissé visszahajlik. Leggyakrabban az idősebb leveleken jelentkezik csak. A foszfor hiány csökkenti a gabonafélék sütőipari minőségét, gátolja a keményítő beépülését a szemekbe.
  • Kálium hiány: az idősebb, alsó leveleken a levelek csúcsától induló sárgulással kezdődik, később a levélerek közötti szövetek is elszáradnak.
  • Víz hiány: a vízhiány –annak mértékétől függően– a szántóföldi növényállomány szervesanyag-termelését jelentősen csökkentheti, sőt a növény pusztulását is okozhatja.
  • Nem megfelelő talaj pH érték: a talaj pH szélsőséges irányokba történő elmozdulása közvetlen és közvetett módon, de minden esetben károsan befolyásolja a növények fejlődését.

Gyorstesztek a szántóföldön!

talajelemző koffer-kA vetés előtti egyik legfontosabb elemzés a nitrogén, foszfor, kálium teszt. Azokon a területeken érdemes a talajmintavevő használata, ahol az előző évekről nitrogén maradvánnyal lehet számolni (vízlevezető összefolyások stb.), illetve ahol a téli csapadék, esőzés nem mosta ki az őszi trágyát. Vagy épp ellenkezőleg, ahol biztosan lemosta a tápanyagokat a termő területről.

Talajminta vizsgálatra a Talaj nitrát mérő koffert, vagy az Amola mobil talajelemző koffert ajánljuk, mely megadja a maradék nitrogén mennyiségét a gyökérzónában, így a termelők meghatározhatják a termelendő kultúrához szükséges műtrágya mennyiségét.

Bővebben a talajmintavevőkről ide kattintva olvashat!

A talajmintákat legalább 30-60 centiméterről kell venni a talajmintavevővel. A késő tavaszi teszteket vízállásos, illetve bő csapadékos területeken végzik. Ekkor elegendő 20-25 cm mélységből talajminta vizsgálatot végezni.

Ha nem csak a nitrogéntartalmat szeretnénk megállapítani, akkor az Amola agrár mobil laborral komplett talajvizsgálatot végezhetünk, vagy akár a már meglévő tesztjeinkhez a Stelzner koffer tartalmazza a szükséges eszközöket. A csomagok minden eszközt tartalmaznak, amelyre szükség van a talajvizsgálatnál, kivéve talajmintavevőt. A megfelelő minta-előkészítés után megállapíthatjuk a talaj összetételét a vizsgált makro- és mikroelemek függvényében.

Bővebben a talajkoffer, talajelemző szettről ide kattintva olvashat!

nitrát kofferstelzner_talajelemzo_kofferamola koffer-2

 

A talajnedvesség folyamatos vizsgálatának szükségessége

talajnedvesség mérés-kEgyik legfőbb lépésként nem árt, ha folyamatosan vizsgáljuk termőföldünk vízháztartását egy talajnedvesség mérővel. Egy aszályos időszak szemmel is jól látható károkat okoz minden terményben, de egyes kultúrák különös odafigyelést igényelnek a megfelelő talajnedvesség megtartása érdekében.

Egy SMM-1 talaj nedvességmérővel az éltető víz mennyisége 0-50%-os méréshatárig mérhető a termőföldben. Kompakt méretei és az elemes üzemeltetés hosszabb távú, mobilis használatot is lehetővé tesz, stabil és vízálló burkolata pedig megvédi a belső alkatrészeket a környezeti hatásoktól. A talajnedvesség mérő adattárolási funkciójával lehetőség van a maximum és minimum értékek visszakeresésére az adott munkafolyamatban, az SMM-1 talajnedvesség mérő használata pofonegyszerű!

Bővebben a talaj nedvességmérőkről ide kattintva olvashat!

Komoly fejlődési rendellenesség tapasztalható, ha a terménynek nem megfelelő a termőtalaj pH-ja!

A növények a talaj pH értékére is eltérően reagálnak: egyes kultúrák a kissé savas, mások a kissé lúgos kémhatást kedvelik. Ezért igen fontos tényező a termőföldek savasságának megállapítása egy pontos talaj pH mérővel. Általában a semleges talaj pH értéke (pH=6-7) felel meg a növénytermesztés általános feltételeinek. A hazai talajok pH értéke általában magas.

Kétféle módon is mérhetjük ezt egy talaj pH mérő segítségével: a földből oldatot készítve, vagy akár az erre alkalmas talaj pH mérő szondáját óvatosan földbe szúrva közvetlenül is megmérhetjük a talaj pH értékét.

Termesztett növényeink alapvetően a gyengén savanyú – semleges (pH 5,5-6,5) kémhatású talajokon termeszthetők jövedelmezően. A következő táblázat a fontosabb kultúrnövények termeszthetőségének pH által megszabott korlátait (termeszthetőségi tartomány) és az adott növény fejlődéséhez legideálisabb kémhatást (pH optimum) foglalja össze:

 

Termeszthetőségi tartomány

PH optimum

szója

5,5 – 7,0

6,3

kukorica

5,5 – 7,0

6,3

lucerna

6,5 – 7,9

7,5

napraforgó

6,0 – 7,5

6,8

árpa

5,2 – 7,8

7,2

cukorrépa

6,1 – 7,8

6,7

búza

4,1 – 7,8

6,6

borsó

5,0 – 7,6

6,6

repce

5,2 – 7,5

6,4

zab

4,0 – 7,3

5,8

burgonya

4,0 – 8,0

5,2

rozs

4,0 – 6,6

5,5

vörös here

5,0 – 7,2

6,7

 

Bővebben a talaj pH mérő műszerekről itt olvashat!

ld-agro penetrométer 3Szántás, talajlazítás előtt penetrométerrel meg kell vizsgálnunk a talajban hol vannak vízzáró rétegek, mennyire kötött talaj, tehát a talaj szerkezetét. Ennek hiányában a nem megfelelő eketalp beállítással rengeteg pénzt elpazarolhatunk talajműveléskor!

A túlságosan kötött talajból a növények csak korlátozottan tudják felvenni a vizet és a tápanyagokat, illetve a levegő is kevésbé tud cserélődni a kötött talaj részecskéi között. A talaj a talaj szerkezete vizsgálatakor a tömörebb szintek mélységét is nagyon fontos megmérnünk, nem csak a tömörségi szintet!

Egy modern gazdabot, azaz penetrométer segítségével könnyen megállapítható a talajvizsgálat során a talaj szerkezete és a zárórétegek mélysége is. A penetrométerrel a talajvizsgálat rendkívül gyors és egyszerű: a markolatánál fogva beleszúrjuk a talajba, majd a kijelzőről a színskála segítségével leolvashatjuk a talaj aktuális állapotát, a szárán pedig mérhetjük a rétegek mélységét. A talajtömörség vizsgáló két heggyel és ennek megfelelően két skálával van ellátva: keményebb talajhoz és puha talajhoz is. A talaj szerkezetének vizsgálatát a talajminta vétellel össze lehet hangolni.

Bővebben a penetrométerről ide kattintva olvashat!

Manapság a pontosság és a mobilitás elengedhetetlen a termőföld minőségének megállapításában, a tápanyagigény felmérésében. A korszerű műszerek a biztos növénytermesztés és az elismert gazdasági siker garanciája!

 

agrogazda_hu_2013_modositott_logo_640 

Halmai Géza
Termékszakértő
halmai.geza@agrogazda.hu
+ 36 70/322 6145

Agrogazda.hu Mérőműszerek Kft.
Székesfehérvár, Zsombolyai u. 36.
Tel.: +36 22/322-650; Mobil: +36 70/618-6225 
Web: www.agrogazda.hu; E-mail: info@agrogazda.hu