Az elmúlt egy hétben folytatódott a száraz, napos időjárás, kedd estig semmi csapadék nem hullott hazánkban. A fátyolfelhőzet keddi megjelenése vetítette előre a változást, és keddről szerdára éjszaka az északi országrészben elszórtan már előfordult gyenge eső. Szerdán megvastagodott a felhőzet, és csütörtök reggelig a délnyugati országrészben illetve helyenként az Északi-középhegység területén is 3-7 mm esett. Előbbi tájakon márciusban most esett először, de az ország jelentős részén az 1 mm-t sem érte el a március első harminc napjában hullott csapadék (1. ábra). A középső országrészben és az Északi-középhegység térségében az elmúlt 90 napban is mindössze 10-20 mm esett, és csak nyugaton és a keleti határszélen hullott ez idő alatt 30 mm-t meghaladó mennyiség (2. ábra). A jelentős csapadékhiány következtében az idén aszállyal kezdődött a vegetációs időszak, a hét elején már az ország túlnyomó részén közepes aszály jelei mutatkoztak. A talajok felszín közeli 5-10 cm-es rétege már március közepére nagyon kiszáradt, az akkor hullott kevés eső csak átmenetileg és kevés helyen segített. Az alsóbb talajrétegek tartalmaztak még nedvességet (3. ábra), de a tél folyamán nem töltődtek fel, a telítettséghez képesti vízhiány a felső egy méteres rétegben 40-90 mm között alakult (4. ábra).
A hőmérséklet az elmúlt egy hétben 3-4 fokkal melegebben alakult az ilyenkor szokásosnál (5. ábra) azzal együtt is, hogy vasárnap egy súroló hidegfront átmeneti lehűlést okozott. A kemény éjszakai fagyok már a múlt hét második felében megszűntek, bár többször hűlt kevéssel fagypont alá a levegő. Napközben viszont 20 fok fölötti maximumok voltak jellemzők, csak vasárnap volt az említett front miatt néhány fokkal hűvösebb – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai jelentésében, amelyet az Agro Napló is megkapott.
2. ábra: 90 napos csapadékösszeg 2022. március 30-ig (mm)
5. ábra: Az elmúlt öt nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2022. március 30-ig (Celsius fok)
A legtöbb helyen jól telelt őszi vetések március második felének meleg, napos időjárási körülményei közt fejlődésnek indultak (6. és 7. ábra), növekedésüket főként a nedvesség hiánya hátráltatta. A hét második felében érkező esőknek köszönhetően várhatóan megindul majd mind a búza, mind a repce fejlődése, az állományok egységesedni fognak. A kimondottan poros, száraz talajba már elvetett tavaszi kalászosok csirázásának, kelésének is sokat segít a csapadékos idő.
6. ábra: Bokrosodott őszi kalászos Miskolc térségében 2022. március 29-én (fotó: Kovács Attila)A korai csonthéjas gyümölcsfák a Dunántúlon és a déli országrészben már a virágzás végén járnak, északkeleten a teljes virágzás állapotában vannak (8. ábra). Még március második felében is a fagyos éjszakákon gyakran volt szükség a gazdák fagykár elleni védekezésére, bár az elmúlt héten a károkozó fagyok előfordulása már jelentősen csökkent.
8. ábra: Virágzó kajszi Miskolc térségében 2022. március 29-én (fotó: Kovács Attila)A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken a március közepére vonatkozó állapotot láthatjuk. Az ország nagy részén a február végihez hasonlóan, 0,3 és 0,5 között alakult az index átlagos értéke, a márciusban megszokottnál 2-3 fokkal hűvösebb időben nem sokat fejlődött a vegetáció. Ez a változást mutató térképen is látszik, gyakorlatilag stagnált a zöld tömeg mennyisége, ekkor még nem kezdődött el a „kizöldülés”. Az anomália térkép szerint a legtöbb helyen az ilyenkor szokásosnál így is nagyobb mennyiségű volt a zöld tömeg, a keleti országrészben figyelhettünk meg az átlagosnál kevésbé zöld területeket, ami arrafelé az őszi vetések gyengébb állapotára utalhatott.
Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon[*]* (9. és 10. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. A március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben éppen az optimális értékkel megegyező, de az ország nagyobb részén már 100-130 mm-rel elmarad attól.
A hőmérséklet elég tág határok között ingadozott eddig a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták. Február közepétől pedig egyes napokon a déli és nyugati országrészben már a 15 fokot is meghaladta a nappali csúcsérték. Márciusban ismét lehűlés érkezett kemény éjszakai fagyokkal, így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra.
A hét további részében, csütörtöktől vasárnapig délnyugati irányból több hullámban is nedves légtömegek áramlanak fölénk, így felhős, párás időre van kilátás jelentős mennyiségű csapadékkal. Az ország nagy részén 15-25 mm várható, de délnyugaton és északkeleten ennél több is eshet. A talajok felső 20 cm-es rétege átnedvesedik, és az említett területeken a középső talajrétegbe is juthat a nedvességből. A hőmérséklet visszaesésére az északnyugati országrészben már péntektől, máshol szombattól lehet számítani, így a vasárnap hajnali eső akár síkvidéken is havas esőbe átmeneti havazásba mehet át. Az éjszakai fagyok egyelőre nem térnek vissza, de a hétvégén napközben is 5-10 fok között marad a hőmérséklet. Hétfőn már felszakadozik a felhőzet, és további csapadék nem valószínű. A jövő héten is több időjárási front vonul át fölöttünk így változékony időre van kilátás helyenként előforduló kisebb esőkkel. Hétfőn és kedden hajnalban többfelé esik fagypont alá a hőmérséklet, a fagyzugos helyeken -5 fokig hűlhet a levegő. A nappali felmelegedés mértéke hétfőtől ismét nőni fog, a jövő hét közepén már 12-17 fok között valószínű a legmelegebb órák hőmérséklete. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet emelkedése átmenetileg megtorpan, de a jövő hét közepén ismét 10 fokra melegszik a talaj.
Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!
[*] Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
(Forrás: OMSZ)
