Nem minden arany a szántóföldeken

agrarszektor.hu
A szántóföldi növénytermesztés adja a hazai mezőgazdasági termelés döntő hányadát. Elég megemlíteni, hogy önmagában a kukorica az összes termelési érték 13,5 százalékát adta tavaly. Nagyobb ez az arány, mint a sertéstenyésztés vagy a szarvasmarha ágazat! Az ágazat egyik fő gondja éppen ez az aránytalanság, de ez nem a növénytermesztők rovására írandó jellegzetesség, hanem az állati termékelőállítás folyamatos sorvadása miatt alakulhatott ki.

Gabonafélék

Az utóbbi években az időjárási szélsőségek fokozódtak, emiatt korábban nem tapasztalt mértékű termésingadozások fordultak elő, melyet csak felerősít a nem kellő mértékben és pontossággal végrehajtott agrotechnika. Elég csak a tápanyagpótlásra, növényvédelemre, eszközhasználatra gondolni. A tavaszi és nyár eleji aszály főleg a kalászosoknak árt, a július-augusztusi száraz kánikula a kukoricatermést veti vissza. Az idén pedig a rengeteg csapadék okozott katasztrófát, illetve minden évre jellemző a fokozódó vihar- és jégkár.

A megtermelt búza minőségét tekintve megoszlanak a tapasztalatok. Itthonra és a balkáni vevőknek ugyanis megfelel az előállított kenyérnek való minősége. Ugyanakkor nagyobb tételű szállítmányokat már szinte képtelenek vagyunk előállítani. Sok ugyanis a fajta, azok termesztés-technológiai előírásait alig tartják be a termelők. Ráadásul minimális a fémzárolt, ellenőrzött vetőmag felhasználata, sok termelő a maga által korábban termelt búzát veti vissza a földbe. Emiatt szinte lehetetlen több tízezer, netán százezer tonnás, egységes minőségű és sütőipari mutatókkal bíró tételeket összeállítani az országban. Van ugyan törekvés egy úgynevezett Pannon búza és szabályozott minőség elterjesztésére, de ez még nem lett elég széleskörű az atomizált termelők körében.
Az évtized eleje óta a búza termésátlaga 2003-ban volt a legalacsonyabb (hektáronként 2640 kg), az előző évhez viszonyítva 25%-kal (ugyanekkor a kukoricáé 22%-kal) esett vissza. Kukoricából 2007-ben termett a legkevesebb, hektáronként 3730 kg, az előző évitől akkor 45%-kal (eközben a búza átlaga 12%-kal) maradt el. 2009-ben is jelentős kiesés érte a gabonatermelőket: a búza átlaghozama 23, a kukoricáé 14%-kal csökkent.
Magyarországon 2009-ben a kalászos gabonák esetében a 6 millió tonnás termés (búza, durumbúza, árpa, zab, rozs, triticale) a 2008-as eredményektől 24%-kal, az elmúlt öt év átlagától pedig 15%-kal maradt el. A kalászosokon belül a legfontosabbnak számító búza termése 4,36 millió tonna körül alakult, amely a 2008-as terméstől 22%-kal, az elmúlt öt év átlagától pedig 14%-kal maradt el.
A 2009-es hazai kukoricatermés mintegy 7,4 millió tonnás eredménnyel zárult. Ez a 2008-as mennyiségtől 17%-kal, az elmúlt öt év átlagától pedig 4%-kal marad el. Napraforgó esetében 1,26 millió tonna került betakarításra.

Az idén összességében 5,5 millió tonnányi gabona termett, ebből csupán 3,7-3,8 millió a búza. A kenyérnek való több mint 60 százaléka étkezési minőségű, a többi takarmányozásra használható. A tengeri termés ennél jobb lesz, az agrártárca nyár végi elemzése szerint 7,5 millió kukorica várható. A repce 2010-ben jó 30 százalékkal lett kevesebb, mint egy évvel korábban. A napraforgó betakarítása e sorok írása közben kezdődött, a termés kilátások jó közepesek, azaz 1 millió tonnánál nagyobb lehet a betakarított mennyiség.

A magyar gabonapiaci árak 2009 folyamán - jelentős részben a 2008-as kiváló és a 2009-es jó világszintű terméseredményeknek - a világpiaci gabonaárakat követve stagnáltak, vagy kissé csökkentek, a gabona értékesítése nehezen indult meg. A mélypontot a 2009. szeptember-novemberi időszak jelentette. A búza felvásárlási ára 2009-ben 14,2%-kal csökkent, így ebben a hónapban a kukorica felvásárlási ára magasabb volt a búzáénál (28,5 Ft/kg). Az ipari növények termelői ára 5,7%-kal mérséklődött, ezen belül az olajnövények ára 12,6%-kal esett vissza.
Az azóta jelentkező világpiaci folyamatok hatására a gabonapiaci árak 2010 első hónapjaiban stabilizálódni, illetve kissé emelkedni kezdtek. A búza ára 29-30 ezer Ft/t körül, kukorica ára pedig 33-34 ezer Ft/t körül stabilizálódott. 

Aztán beütött a menkő: itthon és Oroszországban, Ukrajnában, Kazahsztánban időjárási anomáliák - sok eső, aszály és forróság, vihar és jégkár - 15-20 százalékos terméskiesést okozott, amely meglökte az árakat, és augusztus végére 50 ezer forint környéki búza árat, 45 ezer forint körüli kukorica árat alakított ki. Ez a menkő azonban végre segít egy kicsit a hazai termelőkön: a mérsékeltebb termést legalább jó áron tudják eladni azok, akik korábban nem kötöttek nyomott áron szerződéseket, hanem kivártak és képesek a gabonájukat tárolni.

A jelentős világpiaci nyomás ellenére a 2009-es gabonatermés jelentősebb gond nélkül betárolásra került és a kivitel is viszonylag kedvezően alakult. A főbb gabonák kivitele a KSH adatai szerint 2009-ben átlagon felül alakult, búzából 1,9 millió tonna kivitelünk volt (az elmúlt öt év átlaga 1,84 millió tonna), kukoricából pedig 4,4 millió tonna került kivitelre (az elmúlt öt év átlaga 2,9 millió tonna). A KSH adatai szerint a gabona kivitel 2009. ősze óta havonta 450-550 ezer tonnás jónak mondható ütemben folyik.
Az intervenciós gabonakészletek 2009 végén 625 ezer tonnán álltak, amit a Bizottság teljes egészében a 2010-es EU Élelmiszersegély program céljára használ fel. Az idei szezonban a búza és árpa felajánlások a korábbi évekhez hasonlóan korlátlan mennyiségben vásárolhatók fel. 2010. közepéig összesen 5.747.723 tonna gabona felajánlása történt meg a 27 tagországban, ebből hazánk 452.593 tonna gabona felajánlásával veszi ki a részét. Korábban volt év, mikor mi magunk több millió tonnára nyújtottunk be igényt, igaz ez a 2004-2006 években történt. Többek között ennek hatására Marian Fischer Boel agrárbiztossága idején gyorsan eltörölte az unió a kukorica intervencióját. Vagyis nem eltörölte, hanem mértékét nullárra csökkentette.
Más lesz a helyzet a 2010/2011-es szezonban: ma úgy látszik, hogy kalászos gabonából néhány százezer tonna kivitelre lehet számítani, kukoricából azonban nagyjából annyit, mint az elmúlt öt év átlaga volt, tehát 2,9 millió tonnát.

Olajnövények

A mezőgazdasági termelés során az utóbbi öt év sláger növényei közé egészen biztos, hogy be kell sorolni a repcét és a napraforgót. Biztos felvevő piaca van ugyanis mindkettőnek és fizetnek is a vevők, igaz van egy-egy év - mint például, a tavalyi -, amikor estek az árak, de a folyamatosan bővülő keresletet a biodízel terjedése fenntartja.

Repcéből és napraforgóból az utóbbi években szinte soha nem látott mértékű vetésterületek és hozamok alakultak ki. Az idei, 2010-es eredmények még nem állnak rendelkezésre - annyit tudunk, hogy napraforgóból 560 ezer hektárt vetettek és nagyjából közepes lesz a termés, így egymillió tonna termés várható, repcéből 261 ezer hektáron takarítottak be termést, amely közel 2 ezer hektárral haladja meg az előző évi nagyságrendet (+1%). A repcéből 2 tonnát valamivel meghaladó volt a termés, így 520-530 ezer tonnányi kerülhetett a magtárakba.

A főbb olajos magvakból 2009-ben az előző évihez hasonlóan 797 ezer hektárról 13%-kal kevesebbet takarítottak be a termelők, ez azonban még így is jelentősen meghaladta a korábbi évek termését. Napraforgóból az előző évinél 3%-kal kisebb területen 14%-kal kevesebb, 1,3 millió tonna termett. A repce betakarított területe 6%-kal nőtt, 581 ezer tonnás termésmennyisége 11%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Napraforgóból Magyarország az EU termésének több mint ötödét (Franciaország a háromtizedét) takarította be. Repcéből alig 3%-os volt az arányunk, ennél többet termelt Franciaország, Németország, Csehország és Lengyelország, valamint Nagy-Britannia és Románia is.
A meghatározó elemzőik szerint az alábbi trend érvényesül rövidtávon az olajnövények piacán. Az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Agrárpolitikai Kutató Intézet (FAPRI) prognózisa szerint az olajnövény termékpálya további fejlődése várható a 2010 és 2020 közötti időszakban. A chicagói árutőzsdén a szójabab valamennyi határidős jegyzése emelkedésnek indult április első két hetében. Kína (a világ vezető növényolaj importőre) korlátozásokat vezetett be az argentin szójaolaj importtal szemben.

Cukorrépa

A világpiacon az év elején kialakult rekordárakat nem követte az uniós kvótacukor ára. Az EU a kvótán felüli cukor exportküszöbének megemelésekor többek között az ipari cukor árat is meghaladó világpiaci árakra hivatkozott. Az EU-ban a kvótacukor ára tovább csökkent 2010-ben (2009. október 1-től a referenciaár 404,4 euró/tonna). Jelenleg 479 euró/tonna az uniós átlagár, amely 24%-kal esett vissza a reform kezdete óta.

2010-ben a szezon szeptember első hetében kezdődött az ország egyetlen cukorgyárában, Kaposváron. A 13,7 ezer hektárra zsugorodott répaföldről 840 ezer tonna répát várnak, ami rekordot jelent a gyár életében. A társaság termelése - 120 ezer tonna, melyből itthon csak 105 ezer tonnát adhat el az uniós szabályok miatt - a 320 ezer tonnás éves hazai cukorigény egyharmadát fedezi, így a belföldi áruszükséglet nagy részét importálni kell. A kaposváriak a termelőknek tonnánként 11 ezer forint körüli cukorrépa-felvásárlási árat fizetnek 2010-ben, amely - az árfolyam-különbözetből adódóan - 4-5 százalékkal nagyobb lesz a tavalyinál. A gazdálkodók - az átvételi ár részeként - tonnánként 7 eurós uniós támogatást is kapnak. Ez azt is jelenti, hogy a hazai gyártású cukor ára nem nagyon fog változni.

Az uniós agrárreform egyik vesztese a magyar cukorágazat. Ugyanis a 2004. évi uniós csatlakozásunk kiszámíthatóbbá tette a cukorrépa hazai termesztését. A reform azonban a termelés visszafogására sarkallta a gyárakat és a hozzájuk csatlakozott termelőket. Igaz ez akkora kompenzációs támogatással járt, hogy megérte felhagyni a termeléssel.
A megmaradt termelők viszont továbbra is jól járnak: a cukorrépa 16%-os digesszióra vonatkozó minimálára minden tagállamban egységesen 26,29 euró/tonna a 2010/2011. gazdasági évben. A minimálár feletti támogatás mértekének meghatározása a tagállamok és a cukorgyárak hatáskörébe tartozik. 

A Magyar Cukor Zrt., az egyetlen magyarországi cukorgyár 2010-es cukorrépa termékértékesítési szerződésében a cukorrépa árképzésének főbb elemei a következők: az első a fent említett minimálár, a második a nemzeti támogatás (11 euró/tonna), a harmadik a cukorgyári ártöbblet (kb. 1 euró/tonna, ez a fuvardíjtérítést, a logisztikai költségtérítést és a répaszelet-megváltási díjat tartalmazza). A cukorrépa árából levonásra kerül a 0,84 euró/tonna termelőre eső termelési díj, így 37 euró/tonna körüli összeget kap a termelő. A kaposvári gyár adatai szerint a cukorrépa termelési költsége 430-450 ezer Ft/tonna körül várható, így az optimálisnak tartott 60 t/ha-os hozam mellett, hektáronként 150-170 ezer Ft eredményre számíthatnak a termelők. Ez biztosíthatja, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan a cukorrépa ismét a legjövedelmezőbb növények körébe tartozzon.

NEKED AJÁNLJUK
Ki-ki vet, de ki arat?

Ki-ki vet, de ki arat?

Sokan még mindig nem hiszik el, de a korszakváltás elérte a szántóföldi növénytermesztést is.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?