Kína például már évek óta "terjeszkedik" Oroszország távol-keleti régióiban, ahol rizs-, szója- és búzaföldeket művelnek meg, újabban azonban már Afrika felé is nyitni próbálnak földvásárlás címén. A megművelhető földterületben szintén gyéren ellátott arab országok pedig évek óta tárgyalásokat folytatnak Ausztráliától Ázsiáig növénytermesztésről, állattenyésztésről.

Az állami "észbekapáson" túl azonban egyre több magánbefektető is nyit a külföldi földpiac felé: tavaly a Morgan Stanley befektetési bank 40 ezer hektár földet vásárolt Ukrajnában, míg orosz konkurense, a Renaissance Capital ugyanott 300 ezer hektárnyi gabonaföldre szerzett bérleti jogot. A termékeny ukrán feketeföld, azaz csernozjom övezetben, Oroszország déli részéhez hasonlóan, egyre több a külföldi befektető, helyi vállalkozások közreműködésével több százezer hektár aktívan művelt termőföld került többek között svédek kezébe.

Az említett ukrán csernozjom területek számos befektetési tanácsadó szerint is a világ legjobb közép- és hosszú távú befektetési célpontjai közé tartoznak, mivel a legtöbb megművelt területtel ellentétben itt még jóval kevesebb műtrágyát használtak a földművelés során.

Hogyan lehet Ukrajnában földhöz jutni?

A termőföld vásárlása, sok más országhoz hasonlóan Ukrajnában is korlátozott a külföldiek számára: adásvételére moratórium van, melynek hatályát a törvényhozás 2010. január 1-ről, 2012-re tolta ki. Haszonbérleti szerződést azonban külföldiek is köthetnek termőföldre, melynek leghosszabb időtartama 50 év. Így akár 50-200 hektáros, egymáshoz közel elhelyezkedő földek is megszerezhetők, a művelés megkönnyítése érdekében. A bérlők számára további előny, hogy a moratórium lejáratakor elővásárlási jogot szereznek, már amennyiben a tulajdonos el kívánja adni földjét.

Mennyibe kerül a befektetés?

Ukrajnában, más európai országokhoz képest relatíve olcsón lehet földhöz jutni, miközben a befektetés megtérülése, a talaj kiváló termékenységének köszönhetően viszonylag gyors. A befektetés összes költsége tulajdonképpen a haszonbérlet megszerzésével összefüggő kiadásokból, az éves haszonbérleti díjból, valamint a föld megművelésével járó kiadásokból áll.

A bérleti jog megszerzésének díja 2009-ben hektáronként 120-300 dollár (25-63 ezer forint) között mozgott, régiótól és talajminőségtől függően - olvasható a Fair Deal Investments (FDI) nevű brit befektetési tanácsadó oldalán. Az éves bérleti díjak tavaly hektáronként 25-45 dollár között mozogtak, szintén régióktól függően.

A bérletbe vett földet természetesen művelés alá kell vonni, Ukrajnában azonban a termelési eszközök lízingje nem túl elterjedt: a legtöbb farmer megvásárolja őket. Ezek ára, attól függően, hogy ukrán, vagy drágább külföldi gépekről van-e szó, hektáronként 350-800 dollár (73-168 ezer forint). 

A termeléssel összefüggő költségek - üzemanyagtól, az emberi munkaerőn át, a vetőmagokig és növény védőszerekig - éves szinten nagyjából 200 dollárt tesznek ki, organikus művelési módszerek alkalmazása esetén, míg hagyományos, vegyszereket is alkalmazó művelés esetén 500 dollárt. Előbbi azért olcsóbb, mert az ukrán feketetalaj termékenysége különösen magas.

A felsorolt műveléssel kapcsolatos költségek jóval alacsonyabbak, mint az USA-ban, vagy Nyugat-Európában, ugyanakkor megfelelő gazdálkodás mellett a talaj 6,2 ezer tonnás agroökológiai potenciálja könnyedén kihozható. 

Az FDI szakértői szerint mindezek mellett érdemes arra számítani, hogy jövőre akár duplájára is nőhetnek a haszonbérlet díjai. 

Bár a talajminőség, talajbonitáció főként, ami a csernozjomot illeti, különösen kedvező Ukrajnában, azonban 200-450 dollárért (a terület nagyságától függően) végeznek már talajtesztet, melyhez részletes talajkezelési tanácsadás is jár, ami megkönnyíti a következő évek művelési, trágyázási terveinek felállítását. 

Mekkora az ideális földméret?

Az FDI szakértői szerint 5-10 ezer hektár az ideális földméret, mivel ekkora területen lehet bármely gabonából legalább 3-5 ezer tonnát termelni, amely exportra már alkalmas mennyiség. 

Emellett raktározásra is pénzt kell fordítani az operatív és pénzügyi függetlenség érdekében, amely ezer tonnás kapacitás esetén 120-150 dollárba kerül.