A koronavírus-járvány szinte minden ágazatot, szektort érintett, ez alól a takarmánypiac sem volt kivétel. Mik az idei évi tapasztalatai a cégnek a COVID-19 árnyékában, és milyen tanúságokat adott a válság?
Összességében a takarmánypiacot nem érte olyan jelentős gazdasági hátrány, mint más gazdasági szektorokat, ugyanakkor a tavaszi időszakban az ellátási vonalon akadtak problémák, a korlátozó intézkedések bevezetésekor ugyanis folyamatosan nehézségeink voltak az alapanyag-szállítással és az importtal a határzárak miatt. Az árak ingadozása szintén okozott némi fennakadást, de aki határidőkre előre lekötötte a szükségleteit, az át tudta vészelni ezen időszakot. Az ismeretlentől való félelem miatt tavasszal az állattartó telepek készletfelhalmozással reagáltak, amely érthető is ebben a helyzetben.
Ellenben az ősz teljesen más volt. Itt már nem jelentkeztek logisztikai nehézségek, ugyanakkor gazdasági problémák annál inkább: alapanyagárak jelentősen emelkedtek és az euró árfolyama is tartósan, 11 százalékkal magasabban van, mint az év elején. Míg tavasszal az ellátási lánc fenntartása és a higiénés szabályok kialakítása volt az elsődleges cél, addig ősszel egyértelműen a munkaerő egészségi állapotának megőrzése és a termelés stabilitása került előtérbe.
A magyar állattenyésztést három vírus is sújtotta idén, mit okozott mindez takarmányoldalon?
Mindhárom vírus más-más feladatokat adott a takarmánypiac számára. A madárinfluenza a termelés kiesése és annak megoldása miatt jelentett problémát, az afrikai sertéspestis a higiéniai szabályok betartására és azok szigorítására irányította rá a figyelmet, a koronavírus járvány pedig a dolgozók biztonságára és az ellátási nehézségekre terelte a hangsúlyt. Szerintem minden esetben kiválóan helyt állt a teljes agrárium, erre tökéletes példa az is, hogy a boltok polcain sosem volt hiány tejből, tojásból és húsból az idei évben.
Az elmúlt hónapokban jelentősen drágultak a legfőbb alapanyagnak számító gabonafélék. Hogyan hat ez a takarmányárakra, milyen takarmánydrágulásra kell számítaniuk az állattartóknak?
Sajnos nemcsak a gabonafélék, hanem minden más takarmány alapanyagára is emelkedett az ősz folyamán, aminek több oka is van. Az egyik az euróhoz képest a forint mélyrepülése, a másik, hogy a környező országokban az aszályos időjárás miatt komoly terméskiesés történt, a harmadik pedig a tavaszi pánik miatti túlzott terményfelvásárlás az európai és világpiacokon. Különböző modellszámításokat végeztünk az elmúlt időszakban, aminek eredménye azt hozta, hogy a tej előállítása esetében 9 Ft/l költségnövekedés várható a termelők részéről, a sertéshús esetében pedig 45-50 Ft/kg alapanyagból eredő költségnövekedésre kell számítani. Összességében elmondható, hogy legalább két számjegyű áremelkedésre számíthatnak az állattartók a következő időszakban.
2050-re komoly népességrobbanásra lehet készülni, ami azt jelenti, hogy az élelmiszeriparnak, alapanyaggyártásnak is fel kell majd pörögnie. Hogyan lehet erre felkészülni már most, a Vitafort, mit tud tenni annak érdekében, hogy a jövő kihívásai ne okozzanak váratlan meglepetéseket?
Röviden K+F+I, vagyis kutatás, fejlesztés és innováció. A cég ma is jelentős összegeket fordít a költségvetéséből kutatás-fejlesztésre annak érdekében, hogy az elkövetkező időszakban is reagálni tudjunk a jövő kihívásaira. Ezen célok elérése érdekében léptük meg, hogy új üzemet építünk 2021-ben, amely Közép-Kelet-Európa egyik legmodernebb takarmány- és premixgyártó üzeme lesz, emellett fejlesztéseink között kiemelt szerepet kap a robotizáció és a precíziós állattartás kiszolgálása is.
A precíziós gazdálkodás, illetve az agrárdigitalizáció egyre népszerűbbek Magyarországon is, mégis úgy tűnik hazánkban még mindig gyerekcipőben járnak az ilyen típusú technológiai újdonságok. Ön mit tapasztal, mennyire nyitottak a gazdák az ilyen jellegű újításokra, illetve a Vitafort, hogyan tud reagálni a modern technológiák egyre nagyobb térhódítására?
Ma már tudjuk, hogy a közeljövőben egyre fontosabb szerepet fog játszani az informatika az agráriumban. Látjuk a lehetőségeket és megoldásokat, hogy hogyan lehet beépíteni a napi életbe ezeket az eszközöket és technológiákat, ugyanakkor érzékeljük azokat a gazdasági és technikai nehézségeket is, amelyek ezek bevezetését, illetve alkalmazását hátráltatják.
Megfigyelhető, hogy a koronavírus-járvány jelentős előrelépést hozott a digitalizáció terén, hiszen ma már senkinek sem idegenek a meeting, skype vagy a teams szavak. Előszeretettel alkalmazzuk mi is egymás közt ezen kommunikációs formákat, és ma már szinte minden értekezletünket hibrid megoldással tartjuk, ahol személyesen és videó konferencián keresztül tárgyalunk egymással és partnereinkkel.
Jövőre lesz 40 éves a Vitafort, az évforduló alkalmából pedig elindul a cég történetének eddigi legnagyobb beruházása. Mit lehet tudni pontosan erről a beruházásról, illetve mekkora volumenű a fejlesztés? Mi indokolta magát a beruházást?
A jelenlegi gyártói technológiánk a ma kihívásainak ugyan megfelel, de a jövő kihívásait már nem teljesen tudná ellátni. A cél az volt, hogy egy integrált, a ma és a holnap próbatételeinek megfelelő minőségű, a precíziós gazdálkodást kiszolgáló professzionális üzemet hozzunk létre. Hosszú utat tettünk meg az első gondolattól a mai napig, a tervezés időszaka két évet emésztett fel, de még előttünk van két év ahhoz, hogy kezünkbe foghassuk az új üzemünkből az első zsák termékünket. A fejlesztés volumene a cégünk életében kifejezetten jelentős és meghatározza az elkövetkezendő legalább 10 évünket, hiszen a beruházás mértéke az öt milliárd forintot is meg fogja haladni. Emellett az új üzem épületének mérete is tekintély parancsoló , mivel a legmagasabb pontja több mint 42 méter lesz.
Mit várnak majd ettől az új beruházástól, fejlesztéstől hosszú, illetve rövid távon? Mennyire nehezíti meg ma a koronavírus-járvány egy beruházás előkészületeit?
Az elvárásaink nagyok, mivel egy hosszútávon megtérülő beruházást tervezünk.
Nem tapasztaltunk fennakadásokat a koronavírus-járvány miatt a beruházás előkészületei során, ami részben annak köszönhető, hogy ma már minden a digitális térben készül és mindenki a saját számítógépe előtt tud érdemleges információt kapni, illetve adni, és tud megfelelő döntéseket hozni a felmerülő problémákra.
Összességében milyen tapasztalatokkal zárja a Vitafort a 2020-as évet, és habár a jelenlegi helyzetben nehéz előre tervezni, de milyen "elvárásokkal", tervekkel készül a 2021-es évre?
A 2020-as esztendő rendkívüli volt, és habár számos pozitív dolog történt idén a cég életében, ilyen akár a Vitafort TV elindulása, vagy a Portfolio Csoport által szervezett Agrárium 2020 és Agrárszektor 2020 Konferenciákon való részvétel, a világjárvány ráirányította figyelmünket arra is, hogy mennyire sebezhetőek vagyunk.
