Agrárszektor.hu: Meséljen egy kicsit a gazdaságáról! Mivel foglalkozik? Mit termel?

Füle Zoltán: 2008-ban adtam be a pályázatot és az elnyert összegből egy kis tanyát vásároltam 2-2,5 hektár szántóval. Most tizennégy hektár szántóföldön termelek kukoricát, burgonyát, zabot és tritikálét. Emellett három hektár a gyümölcsös, ahol szilva és kajszi terem. Egyrészt a családi hagyomány miatt alakult így, másrészt, mert Nagykőrös környékén általában hasonló terményekkel foglalkoznak.

Asz.: Megéri?

F.Z.: Összességében talán igen, persze jobban megérné, ha a felvásárlók mindig időben fizetnének. Sokat számítanak a támogatások is. A szántóföld is, a gyümölcsös is benne van az agrár-környezetgazdálkodási programban, kapok területalapú támogatást, és gépvásárlási támogatásból tudtam venni egy traktort. Ha nem is olyan sok ez a pénz, de minden forint számít. Támogatások nélkül nem volna nyereséges a termelés. Ha nem lenne, akkor is folytatnánk valahogy, mert a föld itt van, de kell ez a pénz a talpon maradáshoz.

Asz.: Milyenek a hozamok idén a földjein?

F.Z.: A kukorica jónak ígérkezik a sok csapadék miatt. A burgonyának nem használ a nagyon sok eső, de azért az is jónak mutatkozik. A tritikáléval is meg voltunk elégedve idén, zabunk korábban nem volt, de azt mondják, azzal se lesz baj.

Asz.: El is tudják adni a termést?

F.Z.: Burgonyával azért is foglalkozunk, mert annak már biztos piaca van, belföldre el tudjuk adni. Zabot is azért kezdtünk termeszteni idén, mert egy lovász ismerős mondta, hogy venne. Nem lehet semmibe csak úgy belevágni, hogy majd eladjuk valahogy, csak ha látjuk, hogy tényleg van piaca.

Asz.: Mi a helyzet a gyümölccsel?

F.Z.: A szilvát, ha nyögvenyelősen is, eddig mindig sikerült eladni. Túlkínálat van, a szerb termés lenyomja az árakat, idén 40 forintot kaptunk a szilváért. A kajszinak jó éve volt, keresték is, jó árat is adtak érte. Belföldre adtuk el, nagyrészt a nagybani piacra. Édesapám meggyet is termel, azért is többet fizettek idén.

Asz.: A fiatalok körében nem épp a legnépszerűbb ágazat a mezőgazdaság, a legtöbben családi példára választják ezt a pályát. Ön miért döntött emellett?

F.Z.: Édesapám végzettsége borász. Gyerekkoromban burgonyát termesztett, szőlője is volt, én tulajdonképpen ott nőttem fel, besegítettem a munkákba. Az általános iskola után kertészeti szakközépiskolába mentem Kecskemétre, onnan pedig Gödöllőre jelentkeztem, eszembe sem jutott, hogy mással foglalkozzam. Édesapám 1998-99-ben telepített 10 hektár gyümölcsöst, arra gondolva, hogy majd besegítek neki, illetve átveszem a gazdaságot. A szüleim is egyengették tehát az utamat, de én sem gondolkodtam másban, csak a mezőgazdaságban. Amikor befejeztem az egyetemet, édesapám gazdaságában segítettem. Növényvédelmi szakirányt végeztem, így a növényvédelmet irányítottam, amíg nem lett saját földem.

Asz.: Nem érte a pályaválasztása miatt hátrányos megkülönböztetés a többi fiatal részéről?

F.Z.: Nem, szó sem volt ilyesmiről. Nagykőrös, ahol élek, mezőgazda város, természetes volt, hogy ezzel foglalkozom. Az idősebb gazdálkodókkal sincsenek ilyen tapasztalataim, általában elfogadják a fiatalokat. De ha ellátogatok a Nagykőrösi Gazdakörbe, aminek a tagja vagyok, azt látom, nem sok fiatal van.

Asz.: Mi lesz akkor a földdel, ha nincsenek fiatalok?

F.Z.: Most épp nincsenek, de talán majd lesznek, lehet, hogy ez csak átmeneti helyzet.

Asz.: Térjünk vissza akkor az egyetemhez.

F.Z.: Gödöllőre jártam, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karára. Közben 1998-99-ben az Egyesült Államokban, Minnesotában is voltam gyakorlaton, Minneapolistól nem messze, a Minnesotai Egyetem szőlő-, gyümölcs- és dísznövénykutató intézetében. Szőlőnemesítést végeztünk, metszést, virágporzást, a fürtök kóstolását, elbírálását, laboratóriumi munkákat.

Asz.: Milyen különbségeket látott a két ország között?

F.Z.: Ahol dolgoztam, kutatóintézet volt, ott annyira nem küzdöttek anyagi gondokkal. Szívesen megnéztem volna egy termelő gazdaságot is, de erre nem volt lehetőségem. Negyed évet egyetemre is jártam ott - az oktatás sokkal gyakorlatiasabb, mint a magyar. A hazai agrárképzésre is ráférne a több gyakorlat.

Asz.: Azt mondja, nem elég gyakorlatias itthon a képzés. Mit tapasztalt az egyetemen, hátrányt szenvedtek azok, akiknek a családja nem gazdálkodott, akik nem hozták otthonról a tapasztalatokat?

F.Z.: Nem, nem mondanám. Néhány tárgyban talán hátránnyal indultak, más területeken viszont jobbak voltak.

Asz.: Önöknél mindenki gazdálkodik?

F.Z.: Csak édesapám, édesanyám és én foglalkozunk mezőgazdasággal. Van egy bátyám is, ő faipari mérnök.

Asz.: Tagja valamilyen szövetkezetnek, érdekképviseletnek? Segítenek ezek a gazdálkodásban?

F.Z.: A FruitVEB-nek és egy közeli tésznek is a tagja vagyok. Az utóbbi idén többet segített a meggy, a szilva eladásában, jövőre megpróbálunk több termést odavinni. A meggytermelők is létrehoztak egy szervezetet, az talán valamit segített idén, de hogy tényleg emiatt lett-e magasabb az ár, nem tudom. A szövetkezés nem nagyon működik, a szocializmusban tapasztalt hátrányok, az azóta fennmaradt berögződések miatt mindenki tart ettől.

Asz.: A fiataloknak a szocializmusról talán már nincsenek közvetlen tapasztalataik.

F.Z.: A fiatalok is kezdik pesszimistán látni a dolgokat. Én azért bizakodó vagyok, még hiszek abban, hogy talán idővel jobb lesz.

Asz.: Mit gondol, mitől lenne jobb?

F.Z.: Nemrégiben vettem öt hektár földet és szerettem volna igénybe venni rá a birtok-összevonási támogatást. Nem tudtam, mert ehhez kell egy minimális terület, nekem túl kevés van - jó lenne, ha ez például változna a kisgazdálkodók megígért támogatásával. Fontos volna a kiszámíthatóság is, tudni, hogy el tudjuk adni és milyen áron tudjuk eladni a termést.

Asz.: Sok a bizonytalanság, de mégis előre kell gondolkodni. Ön mit vár a jövőtől, mik a tervei?

F.Z.: Idén fizetem ki öt hektár megvásárolt szántó második részletét, de bérelek is egy földterületet, ennek a megvásárlása szintén cél. Végső soron azt tervezem, hogy édesapám gazdaságát veszem majd át.

Névjegy

Füle Zoltán 1976-ban született gazdálkodó, borász családban. 1994-ben érettségizett a kecskeméti Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakközépiskolában, majd 2001-ben Gödöllőn, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karán szerzett agrármérnöki végzettséget. 3 hektár gyümölcsöse mellett 14 hektár szántóföldön gazdálkodik Nagykőrösön. Nős, egy lánya van.

Adatok:

Név: Füle Zoltán
Születési év: 1976
Iskolák:
Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola, 1994.
Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, agrármérnök, 2001.
Ágazat: gyümölcstermelés, szántóföldi növénytermesztés
Gazdaság területe: 14 ha szántó, 3 ha gyümölcsös
Alkalmazottak száma: -
Éves árbevétel: -
Elnyert támogatások: agrár-környezetgazdálkodási támogatás, fiatal gazda támogatás, gépvásárlási támogatás
Családi állapot: házas, egy lánygyermek édesapja

Elérhetőségek:
Lakcím: 2750 Nagykőrös, Arany J. u. 50.
Telefonszám: 06305830035
E-mail: fulezoltan76@freemail.hu