1. Tornádó
Bár a természetben maguktól kialakuló forgószelek hatalmas pusztításra képesek, az "ember alkotta" tornádók kitűnő energiaforrást jelentenek. Az úgy nevezett légköri örvény motor (Atmospherical Vortex Engine) egy kanadai mérnök találmánya, amely az erőművek hőtöbbletéből, vagy napenergiából kelt légörvényt, majd a szerkezetben elhelyezett turbinák elektromossággá alakítják a függőleges légáramlatok által keltett energiát.

2. Alga
Az algákat tartják manapság az egyik leghatékonyabb bioüzemanyag forrásnak, köszönhetően kiemelkedően gyors növekedésüknek, és magas olajtartalmuknak. Egyes fajták egy nap alatt meg tudják kétszerezni biomassza tartalmukat. További előnyük, hogy vízben, vagy olyan földeken is termeszthetők, mely élelmiszer termelésére nem alkalmas. Nem véletlen, hogy még az ExxonMobil is 600 millió dolláros K+F projektet indított a témában.

Az ExxonMobil kutatása szerint az algákból évente több mint 2000 gallon (7580 liter) üzemanyagot lehet hektáronként termelni. Más fajok hozzávetőleges hozama jóval alacsonyabb.

3. Kite
Sárkányernyők segítségével is energiát lehet nyerni, méghozzá úgy, hogy 500-1000 méteres magasságban kite-okat feszítenek ki, ahol a légáramlatok erősebbek, stabilabbak és kiszámíthatóbbak. Energia az ernyőt a földhöz rögzítő köteleken keletkező vontatóerő átalakításával jön létre.

4. Hullámok
Az óceánok felületén keletkező hullámokból, illetve a vízfelszín alatti nyomásingadozásból szintén energia nyerhető. Számtalan technológiával kísérleteztek már ezen energiaforrások kiaknázásán: ilyenek például a tengerfenékre lehorgonyzott hatalmas turbinák, melyeket a tenger áramlásának ereje hajt meg, vagy az úgynevezett hullámturbinák, melyeket úszó platformokon helyeznek el, és közvetlenül a hullámokból nyerik az energiát, amit villamos energiává alakítanak.

5. Villámlás
Villámlás közben a felhők között, vagy a felhő és a föld között feszültség keletkezik. Ez nagyjából egy-két ezred másodpercig tart, több millió volt feszültséget és akár 100 000 amper áramerősséget is elérhet. Az egyetlen hátránya ennek az energiaforrásnak a kiszámíthatatlansága: villámfelfogó berendezéseket csak olyan régióban érdemes telepíteni, ahol gyakoriak a villámok.

6. Biogáz
A szerves anyagok - például biomassza, trágya, szennyvíz, energiafű - lebomlása során képződő biogáz körülbelül 45-70% metánból, 30-55% szén-dioxidból, és egyéb maradványgázokból. A biogáz energiatartalmát a metántartalomból lehet következtetni: egy köbméter metán 9,94 kWh energiát tartalmaz. Generátorok segítségével a biogáz energiatartalmának 25-42%-át képes villamos energiává lehet alakítani.

7. Cukor
2007-ben a Sony valódi bio energiacella prototípust mutatott be, amely kisebb áramigényű berendezések számára elektromos áramot termelt cukros vízből. Az első típus mindössze 50 mW energiát szolgáltatott. A legutolsó verziót tavaly mutatták be egy nemzetközi vásáron, ez már 70 mW energia termelésére volt alkalmas, kevesebb, mint 3 dl colából.

Az energiaforrásul szolgáló glükóz tartalmú víz teljesen veszélytelen, nagy mennyiségben is tárolható, és a kémiai reakció végén mindössze víz marad hátra. Egyelőre azonban ipari méretű hasznosítása még nincs kikísérletezve.