A Bizottság várhatóan még 2012-ben előterjeszti az Európa vizeire vonatkozó, az Víz Keretirányelv, valamint az EU aszály és vízhiány stratégiájának felülvizsgálatán alapuló törvényjavaslatát. A Bizottság egyben azt is vizsgálja majd, hogy a tagállamok megfelelően hajtják-e végre az uniós vízügyi szabályokat, illetve, hogy milyen potenciál rejlik a vízkészlet-gazdálkodás fejlesztésében - olvasható az Euractiv.com oldalon.

Az EU legfőbb végrehajtó intézménye 2007-ben mutatta be a vízhiány és az aszály leküzdésére vonatkozó jelentését. Ebben felállították a vízzel kapcsolatos intézkedések hierarchiáját, mely szerint "újabb vízellátó infrastruktúra lehetőségét csak akkor kell figyelembe venni, ha a többi lehetőség - beleértve a vízzel kapcsolatos hatékony árszabási politikát és a költséghatékony alternatívákat - már kimerült".

Az Unió környezetvédelmi biztosa, Janez Potoènik korábban azonban úgy nyilatkozott, hogy az árszabási politikák általában nem tükrözik a helyi szintű vízkészletek érzékenységét, így nem ösztönzik a hatékony vízfelhasználást.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency - EEA) tavalyi jelentése szerint Európa vízfogyasztási szokásai fenntarthatatlanok: "Több vizet fogyasztunk, mint amit a körülményeink engednék. A vízhiány rövid távú megoldására egyre több vizet veszünk ki felszíni víz- és talajvízkészleteinkből. A túlzott vízkitermelés azonban súlyos hatással van a megmaradó vízkészlet minőségére és mennyiségére, valamint az attól függő ökoszisztémákra."

Az EEA jelentésében több használatcsökkentést előidéző intézkedést felsoroltak, például a valóban használat alapú számlázást, a háztartások vízórával való felszerelését, hatékonyabb szivárgásjelző rendszerek használatát, az illegális vízhasználat megfelelő büntetését, valamint a gazdálkodók oktatását alkalmas földművelési, és öntözési módszerek kiválasztására.

A Bizottság a 2012-es előterjesztéséig a vízelosztó-rendszerek hatékonyságnövelésének lehetőségeit vizsgálja, hogy csökkenjen a végfelhasználókig való eljutás során a vízveszteség. Európa egyes területein ugyanis akár az 50 százalékot is eléri a szivárgás.

A European Water Partnership (Európai Víz Partnerség - EWP) non-profit szervezet szerint Olaszország egyes városaiban a 70 százalékot is eléri a vízszivárgás, míg Londonban 35 százalékos.

A Bizottság egy másik szabályozási területen is javaslatokat tesz; azt szeretné, ha az épületekben, beleértve a középületeket is, kötelező szabályok írnák elő a vízmegtakarítást. Becslések szerint ugyanis az épületekben felhasznált víz közel 30 százaléka is megtakarítható lenne. Számos olyan technikai megoldás létezik ugyanis, mellyel a csapok, vécék, zuhanyzók és egyéb vizet használó berendezések - például mosogatógépek - vízigénye csökkenthető.

A mezőgazdaság vízfelhasználását is racionalizálni kell, az EEA adatai szerint ugyanis az EU összes vízfelhasználásnak 24 százalékáért az agrárium felel, egyes déli tagállamokban azonban a 80 százalékot is eléri. Éppen ezért a Bizottság első számú területnek nevezte meg a mezőgazdaságot, ahol a vízhiány problémáját kezelni kell.

A tervek között szerepel 2011-ben egy speciális konferencia szervezése Lengyelországban, ahol a mezőgazdaság vízárszabásáról folyna konzultáció.