Az európai választások közeledtével eljött a kritikus időszak, amikor meg kell határozni, hogy a Zöld Megállapodás milyen örökséget hagy a mezőgazdasági és élelmiszer-politika számára, mivel a jogalkotók igyekeznek megmenteni a kezdeményezés éghajlatvédelmi hitelességét.
A 2024. júniusi uniós választások már most árnyékot vetnek az uniós szakpolitikákra: minden olyan irányelv vagy rendelet, amelyet addig nem fogadnak el, bizonytalan jövő elé néz az új Parlament és Bizottság alatt
– írja elemzésében az Euractiv.
Eközben, ahogy az uniós pártcsoportok kampányüzemmódba kapcsolnak, maguk az élelmiszerekkel és a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdések is egyre inkább átpolitizálódnak – jegyzi meg a cikk, amely azt tárgyalja, hogy mit jelent mindez az EU Tanács jelenlegi spanyol elnöksége számára, és mire számíthatunk a nyári szünet után.
Zöld elemek napirenden
A már napirendre került javaslatok között szerepel a Green Deal, az EU környezeti fenntarthatóságot célzó zászlóshajó politikájának több kulcsfontosságú dossziéja. A hírhedt természet helyreállításáról szóló törvény (NRL), amely a közelmúltban az uniós jogalkotási folyamat vitáinak középpontjába került, több, a mezőgazdasági rendszerek helyreállításával kapcsolatos rendelkezést tartalmaz, többek között a földtulajdonosok számára nyújtott kártalanítási intézkedéseket, valamint azt, hogy az EU mezőgazdasági támogatási politikájának költségvetését fel lehet-e használni a helyreállítási erőfeszítésekre.
Alaposan átírja a termelés szabályait az EP által megszavazott törvény
Miután a jobbközép Európai Néppárt (EPP) kampányt indított a jogszabály ellen, annak sorsa bizonytalanná vált, de az Európai Parlament plenáris ülése július közepén tartott szavazáson támogatta a törvényt. Ezt követően a Parlament július 19-én intézményközi tárgyalásokat kezdeményezett az uniós miniszterekkel. Bár ezek gyakran elhúzódnak, ebben az esetben hamarosan megállapodás születhet, mivel a Parlament a plenáris szavazás során már közeledett a Tanács álláspontjához.
Késés és felhígulás?
Eközben fogy az idő egy másik, a Zöld Megállapodás blokkjához tartozó kulcsfontosságú javaslat, a peszticidek fenntartható használatáról szóló rendelet (SUR) esetében, amelyben a Bizottság azt javasolta, hogy 2030-ig felére csökkentsék a peszticidek használatát és kockázatát. A vitatott jogszabály, amelyet már hónapokkal később javasoltak, mint ahogyan azt eredetileg tervezték, további csúszást szenvedett el.
Mivel a parlamenti bizottsági szavazások több hónappal későbbre tolódtak, és a Tanács csak nemrégiben kapta meg a Bizottságtól kért kiegészítő hatástanulmányt, okkal feltételezhető, hogy a törvényt nem fogják időben, a választások előtt ratifikálni.
Ugyancsak függőben van még az ipari kibocsátásokról szóló irányelv (IED), amellyel a Bizottság az ipari létesítmények - köztük a nagy állattartó telepek - károsanyag-kibocsátását kívánja megfékezni. A Parlament és a Tanács közötti tárgyalások máris megkezdődtek, ám a Bizottság attól tart, hogy javaslatukat mindkét jogalkotó "jelentősen" felhígíthatja - különösen a mezőgazdasági kibocsátási küszöbértékek, valamint a szarvasmarhák kibocsátásának bevonása tekintetében.
Az uniós végrehajtó hatalom várhatóan szintén 2023 harmadik negyedévében terjeszti elő a fenntartható élelmiszer-rendszerekről szóló jogszabályra vonatkozó javaslatát. Az eredetileg a "Farm to Fork" stratégia - a zöld megállapodás agrár-élelmiszeripari összetevője - átfogó jogszabályaként hirdetett javaslat a zöldek attól tartanak, hogy a javaslat végül inkább az élelmiszerbiztonságra összpontosít majd.
A Green Deal eredeti célkitűzésének megmentése nehezebb feladat lehet, mivel a zöld alku leghűségesebb védelmezője, Frans Timmermans bizottsági alelnök valószínűleg távozik Brüsszelből, miután a holland választási versenybe szállt – teszi hozzá a cikk.
Génszerkesztés és talajok
Július elején a Bizottság javaslatot tett az új genomikai technikákra (NGT-k) vonatkozó uniós szabályok lazítására, amely kifejezés olyan tudományos módszerekre használatos, amelyekkel a növények bizonyos tulajdonságait módosítják.
Ez a vitatott kezdeményezés azonban valószínűleg nem fog lezárulni a választások előtt.
Bár a kérdés a spanyol elnökség számára prioritást élvez, az európai zöldek, több ország, valamint az uniós biogazdálkodási ágazat részéről is érkezett némi ellenállás, és úgy tűnik, hogy az érintettek közül sokan nem számítanak megállapodásra a jelenlegi mandátum vége előtt.
Az NGT-javaslat a Bizottság által előterjesztett szélesebb körű csomag részét képezte, többek között a talajfelügyeletről szóló jogszabály és a vetőmag-forgalmazási keretrendszer felülvizsgálata mellett, amelyeknek most hasonlóan szoros határidővel kell szembenézniük. Erről a kezdeményezésről azonban könnyebben megállapodásra lehet jutni, mivel az uniós végrehajtó testület által előterjesztett tervezet már jóval kevésbé ambiciózus, mint amit a talaj-egészségügyi törvény eredetileg előirányzott.
Az uniós hulladékokról szóló keretirányelv felülvizsgálatának részeként a Bizottság egy olyan javaslatot is benyújtott, amely jogilag kötelező nemzeti célokat tartalmaz az élelmiszer-hulladék 2030-ig történő csökkentésére a háztartásokban, éttermekben és üzletekben, valamint az élelmiszer-előállító és -feldolgozó ágazatban. Annak ellenére, hogy a javaslat az első a maga nemében, a kampányt folytató csoportok arra figyelmeztettek, hogy az uniós végrehajtó testület célkitűzései még mindig nem eléggé megalapozottak, mivel nem érik el az ENSZ fenntartható fejlődési céljaiban meghatározott csökkentési célokat.
Állatjólét, élelmiszer-címkézés: lesz vagy nem?
Miután az állatjóléti szabályok felülvizsgálatának első szakaszán túljutott a törvényhozási procedúra, ezért Brüsszelben bíznak abban, hogy az új jogszabályra még az év vége előtt javaslatot tesznek. A Bizottság által javasolt szöveg megtárgyalása azonban még hosszú út előtt áll-
A 2024. júniusi európai parlamenti választások előtti időszak pedig a zöld és szocialista képviselők szerint sorsfordítónak bizonyulhat.
Egy másik várható, de még függőben lévő bizottsági javaslat az élelmiszerek címkézésére vonatkozó uniós szabályok felülvizsgálata. Bár a kezdeményezés eredetileg 2022 vége előtt került volna előterjesztésre, majd idén tavaszra halasztották, azóta nem történt előrelépés, és nem tudni, hogy egyáltalán előterjesztik-e a javaslat. A német kormány esetében legalábbis úgy tűnik, hogy lemondtak már a javaslatról.
