A szél intenzitása az északi félteke összes kontinensén csökkent, leginkább a kiemelkedő széllökések száma hagyott alább. Ennek pontos okai továbbra sem ismertek. Modellszámítások szerint a légkörben végbemenő általános változások a csökkenés tíz-ötven százalékáért okolhatók - olvasható az MTI-n.
Jelentős szerepet játszhat ezen kívül a talaj közeli fékező hatás. A számítások szerint 25-60 százalékért a fokozódó beépítettség, a növekvő vegetáció és a mezőgazdaságban történő változások felelnek. Ahol ezek mértéke nőtt, jellemzően alábbhagyott a szélerősség is. Ilyen vidék például Oroszország déli része, ahol a mezőgazdasági művelés zsugorodása következtében ismét több fa nő.
A kutatók attól tartanak, hogy az alábbhagyó talaj menti szelek hatással lehetnek a szárazföldi szélerőművek áramtermelésére. Mindazonáltal a lankadás jóval csekélyebb mértékű a mai, átlagosan száz méter magas szélkerekek magasságában, mint a talajon.