A világ erdői egyre inkább veszélyben vannak és a legtöbb ország nem teljesíti a vállalt céljait az erdőirtás megfékezésében, számolt be a Reuters nemrég egy friss kutatás eredményei alapján. A jelentést egy környezetvédő szervezetekből álló csoport adta ki. Az alapjául a 2021-es glasgow-i klímacsúcs vállalásai szolgáltak, a környezetvédők pedig ezt hasonlították össze a legfrissebb adatokkal.
Nincs akarat a nagy szavak mögött?
A jelentés szerint bár a 2021-es ENSZ környezetvédelmi világcsúcson 140 ország fogadta el az erdőirtás megállításának és az erdők degradációjának 2030-ig történő megállításának céljait, 2022-ben valójában még nőtt is 4 százalékkal a globális erdőirtás, 66 ezer km2 erdő pusztult el tavaly. Ez összehasonlításként Magyarország területének 70 százaléka, majdnem két Dunántúlnak felel meg. Ezzel a klímacsúcs céljai felé haladásban már tavaly 21 százalék lemaradásban volt a bolygó.
A jelentés egyébként megemlíti, hogy 2014-ben is létrejött egy new york-i nyilatkozat az erdőkről, amit akkor kevesebb ország írt alá, bár akkor számos vezető vállalat is csatlakozott a deklarációhoz. A 2014-es new york-i nyilatkozatban is hasonló, ambíciózus célok lettek megnevezve. A különböző deklarációkban vállalt célok között szerepel különösen a trópusi esőerdők védelme, ez még nagyobb, 33 százalékos lemaradásban van, miután tavaly 4,1 millió hektár pusztult el ezekből az erdőkből, amik egyébként különösen értékesek nem csak a biodiverzitás, hanem a karbonmegkötési képességük miatt is.
A környezetvédők azt is kiemelték, hogy a világ országai összesen 2,2 milliárd dollárt költöttek a bolygó erdőinek védelmére, ez azonban töredékét sem teszi ki annak az összegnek, ami ahhoz kéne, hogy tényleg hatékonyan meg lehessen állítani az pusztulásukat. A finanszírozási hiányosságok mellett azonban más okai is vannak, hogy a nagy szavak ellenére csak gyorsult a Föld erdőinek zsugorodása. Ezek között a legsúlyosabbak első sorban a fakitermelés, a legelőknek szánt területekről az erdők kiirtása, valamint az útépítés.
Azonban bíztató jeleket is látnak a környezetvédők. A deklarációban részt vevő országok közül ötven tényleg tartja is az erdőirtás csökkentését a céloknak megfelelő ütemben, ezek között ott van Malajzia, Indinézia és Brazília is.
Brazíilia jobban teljesít
Brazília a világ erdőirtásának mintegy 30 százalékáért felelős. Az idei statisztikák alapján azonban az országban az amazóniai esőerdők irtása 56,8 százalékkal csökkent a tavalyi azonos időszakban mért értékhez képest, a 2023 januártól szeptemberig terjedő időszakra tekintettel pedig az egy évvel korábbihoz képest 49,5 százalékos a csökkenés. Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök kormánya számára az illegális erdőirtás megállítása kormányzási prioritás, írja a Reuters, sőt, a brazil kormány még a károsanyag-kibocsátási céljain is emelt idén szeptemberben.
Az amazóniai esőerdőkben az alapvetően az augusztustól szeptemberig tartó időszak a legsúlyosabb a szárazabb idő miatt, az erdőtüzek mennyisége ekkor szokott meredeken felugrani. Ez különösen tavaly volt katasztrofális, a 2022. szeptemberi tüzek az elmúlt tíz év legsúlyosabb erdőtüzei voltak Amazóniában. Ehhez képest idén szeptemberben 36 százalékkal csökkent az erdőtüzek száma a brazil űrkutatási iroda földmegfigyelési adatai alapján. Azonan az Amazonas-medence jelenleg az elmúlt negyven év legkeményebb aszályával küzd, így az erdőtüzek veszélye egyelőre nem múlt el.
A magyar erdőknek is szükséges a védelem
Az erdők helyzete a Kárpát-medencében is aggasztó. A Greenpeace tavaly novemberben tett közzé egy részletes jelentést a Kárpátok erdeinek helyzetéről, ami megdöbbentő számokat hozott le. A szervezet beszámolója szerint, habár a kárpátok erdeinek körülbelül fele Natura 2000 védelem alatt áll, a régióban gyakori a felelőtlen erdőgazdálkodás és a Kárpátok körülbelül 3,5 százaléka olyan terület, ahol egyáltalán nem lehet fákat vágni. A Greenpeace jelentése alapján átlagosan óránként 4 hektárnyi erdőt veszítünk el a Kárpátokban. Ha az erdőirtás a mostani ütemben folytatódik, a 2000-es évek erdőborítottságának 20 százaléka 2050-re teljesen el fog tűnni.
A KSH adatai alapján Magyarországon 2021-ben erdőgazdálkodási célú területeken körülbelül 7,8 millió tonna volt az összes fakitermelés, amiből a legtöbb, körülbelül 1,6 millió köbméter akác volt, 1,37 millió köbméter pedig nemesnyár, amit 1 millió köbméter fenyő és 996 ezer köbméter tölgy követett, a statisztika adataiban a legalacsonyabb kitermelési értéke a fűznek volt, 44 ezer köbméter, illetve egyéb keményfák összesen 419 ezer köbméter, egyéb lágyfák 228 ezer köbméter faanyagot adtak ki. A KSH összesítő statisztikája a fakitermelés idősoros adatai alapján egyébként azt mutatja, hogy az elmúlt évtizedekben Magyarország élőfakészlete növekvő tendenciát mutatott. 1998 és 2020 között az erdők folyónövedéke 11,6 millió köbméterről 13 millió köbméterre emelkedett.
Megtudtuk, mi várhat a magyar erdőkre: így dőlhet el rengeteg fa sorsa itthon
Arról tavaly nyáron döntött a kormány, hogy védett területeken is engedélyezi a tarvágást az energia-vészhelyzet kezelése végett. Ez akkor nagy port kavart, civil szervezetek erősen kritizálták a szabályozás változását, a Greenpeace felmérésében a válaszadók kétharmada nem támogatta a tűzifarendeletet. Magyarország területének körülbelül 21 százaléka, 2 millió hektár terület erdő, azonban a WWF beszámolója szerint idős erdőből alig maradt Magyarországon, ma a 150 évnél idősebb fákból álló erdők aránya a fél százalékot sem éri el.
