A 2013 utáni pénzügyi előirányzatra vonatkozó tárgyalások - magukba foglalva a közös agrárpolitika (KAP), a kohéziós politika és az EU 2020 stratégia által előre jelzett speciális politikák keretében nyújtott támogatásokat - nem lesznek zökkenőmentesek.

Nyugat-Európa is megosztott

Az uniós költségvetésbe legnagyobb arányban befizető tagállamok álláspontja határozott: Franciaország a közös agrárpolitika fenntartása felett tör lándzsát. Párizs sokkal inkább szeretné megvédeni a francia gazdáknak a közös agrárpolitika címén járó évi 10 milliárd eurós támogatást, mint a regionális politika keretében hét év alatt kapott 10 milliárdot.

Németország is a mezőgazdasági politika fontosságát hangsúlyozza, és megtartaná a közvetlen kifizetések jelenlegi struktúráját. Türke András István az Europa Varietas Intézet igazgatója szerint a "forrásvisszatartásnak" köszönhetően “Németország fokozatosan egyre több KAP forráshoz jut hozzá és ez mára már több mint amennyit a regionális politikák terén be tud csatornázni.

Magyarország számára egyrészt pozitív, hogy immár Németország is teljes mellszélességgel kiáll a KAP megmaradása mellett, negatív viszont, hogy a zéró végösszegű játék keretében egy "újabb" nehézsúlyú játékos kíván a korábbiaknál nagyobb részt kiszakítani magának."

Az olasz mezőgazdasági miniszter október közepén francia kollégájával történt találkozó után közös közleményben erősítette meg országa elkötelezettségét egy "erős közös agrárpolitika" iránt. A két ország álláspontja szerint a KAP-nak biztosítania kell a piac új szabályozását, hogy megvédje a termelőket az árak ingadozásától. Párizs és Róma ugyanakkor ragaszkodik ahhoz is, hogy a brit visszatérítés nem lehet hatással az európai mezőgazdaságnak juttatott összegekre.

A KAP súlyának csökkentése mellett érvelők szerint az Unió költségvetésének nagyobb részét a mezőgazdaság támogatása helyett inkább a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés elősegítésére, valamint a klímaváltozás elleni küzdelemre kellene fordítani. A "KAP-ellenzők" között van az Egyesült Királyság és Svédország is.

Eltérő állásponton a Visegrádi csoport tagjai

Magyarországnak, saját tagállami érdekeinek érvényesítésére stabil szövetségekre lenne szüksége. Lengyelországot, aki nagy kedvezményezettje mindkét politikának, vélhetően "választásra kényszeríti Párizs és Berlin". Különben Varsó két fronton nyer majd, ami nem elfogadható a többi európai állam számára - mutatott rá az EurActiv.fr-nek nyilatkozó Nicolas-Jean Bréhon francia kutató.

A cseh miniszterelnök ugyanakkor korábban azt nyilatkozata, indokoltnak tartaná a Közös Agrárpolitika uniós költségvetésből való részesedésének csökkentését. "Sokkal több forrást kellene fordítanunk az EU globális versenyképességének növelésére, így a K+F, az innováció, az oktatás támogatására, de a közlekedési, távközlési, internetes és egyéb infrastruktúra kiépítésére is".

Szlovákia - földrajzi adottságainál fogva - kevésbé érdekelt a mezőgazdasági támogatások fenntartásában, sokkal inkább a kohéziós politika és a strukturális alapok részesedésének növelése mellett foglalhat állást.