Az előadás címe: nettó befizetők a nettó kedvezményeztetek ellen. A színdarab minden hetedik évben a közönség elé kerül. Most azonban van néhány egyedi vonása a darabnak: a szereplők száma a britek távozásával 27-re csökkent - vezeti fel cikkét a handelsblatt.com.
Az ismert lap megjegyzi, az államfők elsődleges célja nem is a megegyezés volt, hanem annak demostrálása saját népük felé, hogy egy jottányit sem engednek a követeléseikből. A tárgyalások 30 órán át zajlottak - eredménytelenül -, holott az országok büdzséjéhez mérten nevetségesen alacsony befizetendő összegről, 1 százalék körüli közös költségről volt szó. A dolog azért sem érthető - írja a lap -, mert az unió finanszírozási kereteit tekintve végülis egyetért az összes tagállam: a közösség dűlőre jutott abban, hogy a mezőgazdaság és a vidék felzárkóztatása teszi ki a büdzsé mintegy harmadát, ami a javaslat szerint 700 milliárd eurós tételt jelent. Kutatás-fejlesztésre 84 milliárd euró, digitalizációra pedig 6,8 milliárd euró jutna. A prioritások súlyozása ellen senki nem emelt kifogást az EU-csúcson.
Az agráriumra szánt hagyományosan magas (bár csökkenő) költségvetési részarány nem jelenti azt, hogy a múltban ragad a támogatáspolitika: 2027-ig környezetbarátabb technológiák és az okosfarm támogatása kerül előtérbe. Hozzátesszük: a lett tárgyalófél szerint sokkal könnyebben elfogadnák az agrárium támogatására jutó lényegesen kisebb összeget, ha az egy hektárra jutó alaptámogatás azonos lenne valamennyi tagállamban. Ha a keleti blokk már nem érdemel extra felzárkóztatási pénzeket, akkor nem érv az sem, hogy keleten lényegesen olcsóbb termelni (pl. a munkaerőköltség miatt).
Európa nyugati fele eközben arra koncentrál, hogy az uniós pénzek ne magánzsebeket tömjenek ki Kelet-Európában. Elismerik ugyanakkor, hogy vannak e téren rossz hagyományokkal rendelkező nyugati országok is. Olaszország évtizedeken át eurómilliárdokat kaszált az elmaradottabb déli régió felzárkóztatására, aminek semmi szemmel látható eredménye nem lett. Mivel erős a gyanú, hogy a korrupció és a civil kontroll meglazulása kéz a kézben járnak, komoly a szándék, hogy a támogatások kifizetését jogállamisági feltételekhez kösse Brüsszel. Ez sokkal nagyobb változást hoz majd az elérhető uniós források mennyiségét tekintve, mint az egy százalékos hozzájárulás után írt második vagy harmadik tizedesjegy.
Címlapkép: shutterstock
