Az MBFH zárt területnek nyilvánította a szénhidrogének, a széndioxid, a széntelepekben lekötött metán, a feketeszén és az ércek - beleértve a bauxitot is - kutatóhelyeit. Ez azt jelenti, hogy - az 1999 előttihez hasonlóan - a kutatást csak koncessziós pályázat eredményeként lehet megkezdeni, és nem hatósági engedély alapján. Eddig ugyanis aki legelsőként nyújtott be kérelmet az illetékes bányakapitányságokhoz, az kapta meg a kutatási jogot négy évre, ami további hat évvel meghosszabbítható volt.

A hatósági engedély alapján megszerzett kutatási területekre nem vonatkozik a zárttá nyilvánítás, ezekre csak a kutatási engedély lejárta után lesz érvényes. Az elnökhelyettes tájékoztatása szerint a koncessziós pályázatok értékelését egy szakmai bizottság fogja végezni. A koncesszió 35 évre szól, amit ennek felével lehet majd megtoldani.

Eredményes kutatás esetén a kutatási területet, vagy egy részét bányatelekké nyilvánítják, és a kitermelt ásványi kincs után a kitermelő bányajáradékot fizet. A bányajáradék 2008-ban 117 milliárd, 2009-ben 78 milliárd forint volt, míg 2010-ben várhatóan 100 milliárd forint lesz.

A koncessziós szerződés előnye, hogy ebben a jogszabályban meghatározottnál magasabb bányajáradékot is elő lehet írni, ami nagyobb állami bevételt eredményez.

Magyarországon a legnagyobb kiterjedésben szénhidrogén kutatások folynak, de van érckutatás is. A szénhidrogén kutatási területek mintegy felén a Mol van jelen, a többi nagy részén 5-6 másik vállalkozás működik - mondta el Molnár József.

A geotermikus energiára vonatkozóan a természetes felszíntől mért 2.500 méter alatti földkéreg-részt 2010 februárjától már az ország egész területén zártnak minősítették. A legnagyobb geotermikus energiakutatást jelenleg a PannErgy végzi, mivel fúrásai azonban nem érik el a 2.500 métert, ezért ezt vízügyi hatósági engedély alapján teheti.