"Alkalmassá kell tenni az Európai Unió Duna Régió Stratégiáját (EDRS) arra, hogy 2014-ig, és az azutáni 7 éves uniós pénzügyi időszakban jelentős támogatással járuljon hozzá a (fenntartható, versenyképes, tájkép fenntartó és népesség megőrző) mezőgazdaság - Duna, illetve Tisza vízgyűjtő szintű - vízgazdálkodási feltételeit megteremtő fejlesztésekhez". Ezt javasolja a nemzeti stratégia szakmai anyagának előkészítésében is részt vevő Ijjas István, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Prof.Emeritusa. Az EU Bizottsága által 2010. december 8-án elfogadott Duna Régió Stratégia Akcióterv-javaslatból ugyanis hiányoznak a hazai agrártermelés szempontjából alapvető vízmegtartási, aszály- és szárazság kezelési, öntözés-fejlesztési projektek. Ijjas István szerint azonban még megvan a lehetősége a magyar félnek, hogy e projektek is bekerülhessenek.
A sajátos szerkezetű - a fő "pilléreken" belüli "prioritásokra", az ezek alatti szinten lévő "akciókra", valamint az ezekhez kapcsolódó "projektekre" épülő - stratégia tervezetében az agrárium gazdasági céljait szolgáló projekteket a "környezet védelme a Duna Régióban" pillérhez lehetne társítani.
Ezen belül az 5. számú, "a környezeti kockázatok kezelése" elnevezésű prioritásban kaphatnának helyet a mezőgazdaság számára fontos integrált vízgazdálkodás-fejlesztési feladatok, amelyeknek az "árvíz-kockázat kezeléssel", valamint a "klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodással" foglalkozó akciók keretében kellene megjelenniük.
Emellett az aszállyal és a szárazsággal foglalkozó "akciót", azaz aszály- és szárazság-kezelési projekteket is fontos lenne beemelni a vízgazdálkodásban érintett szakmai szervezetek szerint. A "Bökényi ötök" - azaz az EDRS-hez tavaly közös vízügyi szakmai javaslatcsomagot készített Magyar Hidrológiai Társaság, Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata, Magyar Víziközmű Szövetség, Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Víz Világ Partnerség, Magyarország - is szeretné elérni, hogy az éghajlatváltozás, az aszály és a szárazság kezelési fejezetbe belekerüljön a mezőgazdasági célokat megvalósító vízgazdálkodási fejlesztés az integrált öntözésfejlesztéssel együtt.
Sürget az idő, mert 2011. első félévében, a magyar EU-elnökség idején, a tervek szerin április végéig kellene elfogadni a tagállamoknak a stratégiát. Így tavasszal fel fog pörögni az EDRS előkészítése, és gyorsan kell majd a konkrét vízgazdálkodási projekteket megfogalmazni, és belobbizni a stratégiába, de ez egyedül nem megy.
Csak olyan projektek elfogadására lehet számítani az EDRS-ben, amelyek a vízgyűjtőn osztozó sok ország közös érdeke, és ezeket közösen, illetve közösen kidolgozott módszerekkel akarják megoldani. A stratégia tehát olyan új dimenziókat is nyithat a határon túli vízgazdálkodási együttműködésekben, mint a Duna vízgyűjtő Árvízvédelmi Akciótervének - Magyarország és Románia által koordinált - közös megvalósítása a vízgyűjtőn, illetve a magyar, szlovák, román és dél-szláv aszály- és a vízhiány-kezelési együttműködés.
