Brüsszel tehet a cukordrágulásról?

agrarszektor.hu
Néhány hét alatt a korábbi duplájára, négyszáz forintra emelkedett a cukor kilónkénti átlagára. A mostani drágulásért az uniós ágazati reform is okolható, vagyis a tervszerűen végrehajtott készlet- és a termelésfelesleg-csökkentésért most a fogyasztó fizet - írja a Népszabadság.

A napokban már több üzletben korlátozták az egy vevő által megvásárolható cukormennyiségét a nagy rohamot látva. A kaposvári, az egyetlen megmaradt magyar gyár ugyanis csak a kereslet harmadára elég cukrot tud megtermelni. Az uniós szabályok szerint ugyanis a gyár évente 105 ezer tonna cukrot állíthat elő. Amint Bráth Zoltán, az osztrák Agrana tulajdonában lévő Magyar Cukor Zrt. elnöke elmondta: valóban hiány van a cukorból, már csak a régi vevőiket tudják kiszolgálni. Az elnök úgy véli, hogy a jelenlegi drágaság legfeljebb néhány hónapig tarthat.


Fábián Zoltán, a cég kereskedelmi vezetője elmondta, hogy néhány éve a boltokban 15-20 márkát lehetett a kristálycukros papírzacskókon találni, most, ha egyáltalán van cukor, akkor már csak egy-két szállító termékével találkozhatunk a polcokon. A Magyar Cukor a saját termelésén túl, hogy bővítse kínálatát, lengyel és román szállítóktól is próbál vásárolni - nem sok sikerrel. Korábban akár havi tízezer tonnát is tudtak így szerezni, februárban azonban csak ezer tonnát bírtak összeszedni. Elmondta azt is, hogy az egész unióban kevés a cukor a megcsappant brazil kínálat miatt. A hiány mérséklése miatt Brüsszel olyan cukortételek belső piacra kerülését fogja engedélyezni, amelyet exportra szántak.


Fórián Zoltán, az Agrár Európa Tanácsadó Kft. ágazati igazgatója úgy véli, a hiánypszichózisnak köszönhető drágulás a két hónap múlva induló cukorszezonnal véget is ér. Az biztosnak tűnik, hogy az idei drágulás nyertesei a feldolgozók és a kereskedők lesznek, a répatermelőknek az extraprofitból nem jut.


A támogatásokat drasztikusan csökkentő uniós cukorreform 2008-ra jószerével felszámolta a magyar agrárium egy tradicionális ágazatát. Az EU az utóbbi években jelentős támogatást adott azoknak a gyáraknak és gazdáknak, akik hajlandóak voltak befejezni a cukorrépa-termelést és cukorgyártást, így a főleg német, osztrák és francia kézben lévő magyarországi cukorfeldolgozók bezárták itteni gyáraikat, a termelők pedig felhasználták az extra támogatást. Magyarországon a rendszerváltás óta tizenegy cukorgyár zárt be, 2006-ban például a kabai állt le, egy évre rá Szolnokon, majd Petőházán és Szerencsen szűnt meg végleg a feldolgozás.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?